Amikor tapsot kapsz, válaszd a reményt

„Végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon; de nemcsak énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését.” (2 Timóteus 4:8.)


Ha a dicséretnek élsz, akkor valami olyannak élsz, ami nem tart örökké. A Biblia azt mondja: „Úgysem vihet magával semmit, ha meghal, nem követi kincse. Bár életében áldottnak tartja magát, és dicsérik, hogy jól megy sora.” (Zsoltárok 49:18-19.)

Arra kellene figyelnünk, hogy mi marad majd meg; a reményünk Krisztusban.

Amikor megdicsérnek, köszönd meg Istennek. Ez segít, hogy ne a dicséret lebegjen a szemed előtt. Végül úgyis minden dicséret Istené lesz.

Vannak, akik amikor fogadják a dicséretet, azt mondják: „Oh, ezt nem én tettem, Isten volt.” Ez igazából eléggé zavar engem két okból kifolyólag:

Először is miből gondolják, hogy ezt az ajándékot Isten adta nekik. Ha Isten tesz valamit velük, akkor valamiféle csodának kell történnie, mert Isten tervei sokkal nagyobbak, mint amit mi véghez tudnánk vinni.
Másodszor pedig, ezt mondva megsérthetjük azt, aki a dicséretet adta. Tudom, hogy az emberek nem így értik, de lényegében mégis csak azt mondják, hogy „Oh, nem kéne megdicsérned.”


Tudom, hogy sokan nem valami jók a dicséret fogadásában. Azt hiszik, hogy ez büszkévé teheti őket, de ha megdicsérnek, akkor fogadjuk azt el és köszönjük meg Istennek. Amikor ezt teszed, reménykedsz. Az örökkévalóság felé tekintesz, emlékezve arra, miért is dolgozol ebben az életben valójában.

A Biblia azt mondja: „Aki pedig versenyben vesz részt, mindenben önmegtartoztató: azok azért, hogy elhervadó koszorút nyerjenek, mi pedig azért, hogy hervadhatatlant.” (1. Korinthus 9:25.)

Az igaz tanítvány megmarad Isten igéjének olvasása mellett

"Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok" János 8:31


Nagyon fontos lépés, amikor eldöntöd, hogy minden nap olvasod a Bibliát egy rövid ideig, mondjuk néhány hétig. Ez egy nagyon jó kezdés, de nem szabad ennyiben hagyni. Jézus azt mondta "Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok" (János 8:31) A hosszútávú elköteleződés a Jézustól való tanuláshoz és az ő igéjéhez az, ami tanítvánnyá tesz bennünket.

Hogyan maradsz Isten igéjében, és maradsz kapcsolatban Jézussal a Biblián keresztül hosszútávon?

1. Döntsd el, hogy így teszel. Az egész az elhatározással kezdődik. Ne várj egy jobb alkalomra, hogy Isten igéje rendszeresen része legyen az életednek. Határozd el magad ma.

2. Lépj nyíltan. Mondd el másoknak, hogy mire készülsz. Légy számonkérhető. Ha az Istenhez való elköteleződésedet titokban tartod, sokkal könnyebb elbukni.

3. Határozd el magad. Ne hagyd hogy bármi eltérítsen a célodtól. Légy teljesen határozott abban, hogy tartós szokásoddá váljon az igeolvasás, főleg az első hónapokban. Ha elkezdesz egy-egy napot kihagyni, sokkal nehezebb lesz Isten igéjéhez ragaszkodnod.

4. Oszd meg valakivel. Legyen egy lelki társad, aki melletted lesz, hogy támogasson és bátorítson. Ez egy olyan valaki, akivel meg tudod osztani mindazt, amit a csendességed alatt tanultál. Lehet egy tag a házi csoportodból, egy barátod vagy egy családtagod. A Biblia azt mondja: "Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van." (Prédikátor 4:9)

Az Isten igéjével való időtöltés egy életre szóló szokás kell hogy legyen, nem pedig egy múló szeszély. Kutatások azt mutatják, hogy 6 hétig kell csinálnod valamit ahhoz, hogy a szokásoddá váljon. Legyen Isten igéje életed része, mostantól az életed végéig.

Beszéljetek róla:

* Milyen elhatározást hozol ma, hogy Isten igéjének olvasása szokássá váljon az életedben?
* Kivel fogod megosztani ezt az elhatározást, ki fog "számonkérni"?
* Gondold végig, hogy mik lesznek azok a dolgok, amik leginkább akadályozni fognak abban, hogy megtartsd ezt a szokásodat. Miken tudsz változtatni az életedben, hogy ezek az akadályok ne kapjanak teret?

Határozd el magadban, hogy kezeled a haragodat

"(a Szeretet) ... nem gerjed haragra..." (1Kor13.5 MBT)

A Biblia azt állítja, a "szeretet nem gerjed haragra könnyen". Nem azt mondja, hogy "soha nem gerjed haragra". Néha éppen az a szeretet dolga, hogy mérges legyen. Jézus is dühös lett a templomban, látva, hogy az Atyja háza piactérként üzemel.

Egyszerre szerethetünk valakit és ugyanakkor mérgesek is lehetünk ugyanarra a személyre. A harag lehet jogos, de válhat önzővé is, mégis igen valószínű, hogy azok az emberek, akiket a legjobban szeretünk dühíthetnek fel a leginkább. Isten helyezte el a haragra való képességet, amikor a biológiai eszköztárunkat megtöltötte. A harag önmagában nem bűn. Bűnös cselekedetté akkor válik, ha hagyjuk, hogy ártalmas viselkedésbe taszítson bennünket. Mégis, maga az érzés nem bűn!

A Biblia azt írja, még Isten maga is érzett ilyet. A haragodat nem tudod elkerülni vagy kitérni előle, de megtanulhatod, hogyan tartsd ellenőrzés alatt. Dönthetsz úgy, hogy kezeled, és így előnyt kovácsolhatsz a hátrányodból. Ez azt jelenti, hogy felhagysz a kifogások keresésével és feloldozod a haragodat: "Ez vagyok én. Feldühödtem, bepipultam. Nem vagyok képes kontrollálni". A haragot lehet kontrollálni. Jártál már úgy, hogy keményen összeszólalkoztál valakivel és a helyzet kezdett elmérgesedni, majd megcsörrent a telefonod? Emlékezz vissza rá, milyen gyorsan lecsillapodtál és kezelted a dühödet! Sokkal inkább kézben tarthatjuk a haragunkat, mint gondolnánk. Határozd el, hogy kezelni fogod. És valld meg: "Csak Isten segítségével tudok győzni a dühöm felett!"


Beszéljünk róla!

* Jézus haragra lobbant a templomban, mikor látta, hogy Atyja háza piacként üzemel, mégsem gondoltad róla, hogy Ő egy haragos ember. Mit mond ez nekünk erről az érvelésről: " Ez vagyok én. Feldühödtem, bepipultam. Nem vagyok képes kontrollálni."
* Mikor vesztetetted el a türelmedet legutoljára? Képes lennél ma már másként kezelni az adott szituációt?

Légy türelmes Istennel és magaddal

"Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt."(Préd 3,1)


Hidd el, Isten munkálkodik az életedben akkor is, ha nem érzed. A lelki növekedés néha fárasztó munka, egyszerre csak egy lépés megtételét jelenti. Fokozatos fejlődésre számíts. A Biblia azt mondja „Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt.” (Préd 3,1)


Különböző időszakai vannak a te lelki növekedésednek is. Néha rövid, erőteljes, robbanásszerű növekedést tapasztalsz (tavasz) amit majd egy stabilizáló és próbára tevő időszak követ (ősz és tél).


Mi a helyzet azokkal a problémákkal, szokásokkal és sérelmekkel, melyeket szeretnéd, ha csodálatos módon eltűnnének? Rendjén van csodáért imádkozni, de ne csüggedj el, ha a válasz fokozatos változás által érkezik. Idővel egy lassú, állhatatos vízerecske elmossa a legkeményebb sziklát is, és hatalmas sziklatömböket piciny kavicsokká tesz. Az idő folyamán egy piciny sarj feltornyosulhat akár egy több mint 100 méter magas vörösfenyővé.


Legyen jegyzetfüzeted vagy naplód melyben nyomon követed a megtanult leckéket. Ez nem egy eseménynapló, hanem a tanult dolgok feljegyzése. Írd le a benyomásaidat és azokat az életről szóló leckéket, amiket Isten tanít neked magáról, magadról, az életről, kapcsolatokról vagy bármi egyébről. Jegyezd le ezeket, hogy tudd felidézni, emlékezni rájuk és majd tudd továbbadni a következő generációnak. (Zsolt 102,18; 2Tim 3,14)


Az ok amiért újra kell tanulnunk leckéket az, hogy elfelejtjük azokat. A lelki naplód rendszeres átnézése rengeteg szükségtelen fájdalomtól és bosszúságtól megóv. A Biblia azt mondja, „Ezért tehát még jobban kell figyelnünk a hallottakra, hogy valamiképpen el ne sodródjunk.(Zsid 2,1)


Nekünk gyakran akkor sietős, amikor Istennek nem. Életünk egyik legnagyobb frusztrációja, hogy Isten menetrendje ritkán egyezik a miénkkel. Mi sokszor sietünk, amikor Isten nem. Talán a túl lassúnak tűnő fejlődésed okoz csalódást. Emlékezz, Isten soha nem siet és mindig időben érkezik. Teljes életidődet arra használja fel, hogy felkészítsen téged az örökkévalóságban kapott szerepedre.