2011. január 3., hétfő

A LÉLEK ÍGÉRETE

  "És én kérem az Atyát, és más vigasztalót ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké." (Jn 14:16)
 
  Amikor Jézus megígérte tanítványainak a Szentlelket, tanítói működésének befejezéséhez közeledett. Ott állt a kereszt árnyékában, a bűnteher súlyának teljes tudatával, amit neki, mint Bűnhordozónak kellett viselnie. Azonban mielőtt feláldozta magát, kioktatta tanítványait a legfontosabb, legtökéletesebb adomány felől, melyet követőinek adni akart. Olyan adományról, mely kegyelmének határtalan segélyforrását tárja fel előttük. "És én kérem az Atyát, és más vigasztalót ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké. Az igazságnak ama Lelkét: akit a világ be nem fogadhat, mert nem látja őt és nem ismeri őt; de ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad." (Jn 14:16-17) Az Üdvözítő ezzel utalt a jövőre, amikor eljő a Szentlélek, mint földi képviselője, és hatalmas munkát végez. Annak a sok rossznak és gonoszságnak, mely évszázadokon át halmozódott fel, az ember ezentúl a Szentlélek isteni ereje által álljon ellen.
  A Szentlélek ígérete nem korlátozódik sem korra, sem fajra. Krisztus kijelentette, hogy Lelkének szent befolyásában követői a világ végezetéig részesülnek. Pünkösd napjától mind a mai napig el is küldte a Vigasztalót mindazoknak, akik életüket Krisztus szolgálatára szentelték. Mindazokhoz, akik Krisztust elfogadták Üdvözítőjüknek, eljött a Szentlélek, mint tanácsadó, megszentelő, vezető és tanú. Minél szorosabb összeköttetésben éltek a hívők Istennel, annál világosabban és erőteljesebben tettek bizonyságot Megváltójuk szeretetéről és megmentő kegyelméről. Férfiak és nők, akik az üldöztetés és próbatétel hosszú évszázadai alatt a Lélek segítségét nagymértékben élvezték, jelként és csodaként álltak a világ előtt. Angyalok és emberek előtt bizonyították be a megváltó Szeretet átformáló hatalmát. (The Acts of the Apostles, 47-49. oldal)

2011 Január 1. Szombat

Jézus Krisztusnak a mi Urunknak voltak erkölcsi tulajdonságai is. Ezekből a tulajdonságokból sem üresítette ki magát.

 Szentség:
 És elálmélkodának az ő tanításán: mert úgy tanítja vala őket, mint a kinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.
Márk 1:22,

És mondá: Ah! mi dolgunk van  nékünk veled, Názáreti Jézus? Tudom ki vagy te: az Istennek Szentje.
Márk 1: 24,
Az emberek érezték, a démonok pedig tudták, hogy Szent Ő.

A mennyben pedig egyfolytában éneklik:Szent, Szent, Szent az Úr, a mindenható Isten.
Jelenések 4-8,

Igazság:
Tőle vagytok pedig ti a Krisztus Jézusban, ki bölcsességül lőn nékünk Istentől, és igazságúl,  szentségül és váltságúl:
1 Korinthus 1:30,

Ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus.
1 János 2:1,
Kicsoda olyan Isten, mint te, a ki  megbocsátja a bűnt és elengedi öröksége maradékának vétkét?! Nem tartja meg haragját örökké, mert gyönyörködik az irgalmasságban.
Mikeás 7:18,

Szeretet:
Jézus Krisztus a tökéletes szeretet volt. Ez magában foglalja a jóságot, a kegyelmet, az irgalmat, a könyörületességet és a kedvességet, melyek mind Isten szeretetének jellemzői.

De az Isten gazdag lévén irgalmasságban, az ő nagy szerelméből, mellyel minket szeretett.
Efézus 2:4,

Mert úgy szerette Isten e világot , hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen hanem örök élete legyen. Mert nem azért küldte az Isten  az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa.
János 3:16-17,

Hűség:Jézus Krisztus a megbízhatóság megtestesítője.

Felele pedig Jézus, és monda nékik: Bizony, bizony mondom néktek: a Fiú semmit sem tehet önmagától, hanem ha látja cselekedni az Atyát, mert a miket az cselekszik, ugyanazokat hasonlatosképpen a Fiú is cselekszi.
János 5:19,
Egyek az Atyával.

És akármit kértek majd  az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőitessék az Atya a Fiúban.
János 14:13,

JANUÁR 1., SZOMBAT

„A jövő a béke emberéé”
Zsoltárok 37,35–40
Az év első igei üzenete azt kéri tőlünk, hogy emeljük fel tekintetünket, és nézzünk fel oda, ahonnan az áldások érkeznek. Igaz, hogy a jelenben élünk, de nem a mának. A földön is azt az embert tartják bölcsnek, aki a jövőt szem előtt tartva teszi meg a jelen lépéseit. Ha nincs vetés, elmarad az aratás is. Isten országában hasonló törvényszerűségek működnek. A békesség fog békét teremni. A jövő ugyanis a béke emberéé. Sajnos ma sem ritka látvány az erőszakos bűnös, aki másokon átgázol és önmagának él. Fájó, hogy ilyen emberek látható módon gazdagodnak és befolyásos helyekre kerülnek. A bizonytalanoknak csábító lehet ez az életforma, az Úrban bízókat pedig nagyon el tudja keseríteni. Ezért fontos felnéznünk Megváltónkra, hogy le tudjuk tenni a ránk nehezedő terheket és a bennünket megkörnyékező bűnt, és kitartóan, hittel végig tudjuk küzdeni az előttünk álló évet (Zsid 12,1–4). Istentől ígéretünk van arra, hogy segítséget kapunk a szükség idején, ha hozzá menekülünk. Kérjünk most erőt Jézus Krisztustól, hogy ez az esztendőnk a benne való megerősödés ideje legyen! Könyörögjünk éberségért, hogy feddhetetlenek és becsületesek maradhassunk a csábítások ellenére is! /PZs/
„Itt van már az óra”
Róma 13,11–14
Tegnap megvizsgáltuk magunkat, talán bűnbánatot tartottunk, szomorkodtunk a mulasztásaink miatt, hálát adtunk már megtanult dolgokért, és könyörögtünk erőért, hűségért a következő évhez. Ma eljött a „következő év” első napja – ideje valóra váltani fogadkozásainkat, nekifeküdni a következő versenypályának, és futni a cél felé, harcolni a végsőkig! Van, aki talán így gondolkodik: nem szokásom a versenyzés, amúgy sem vagyok egy harcos típus, én majd szép csöndben túlélem ezt az évet is, csak arra kell vigyáznom, ne kövessek el túl nagy hibákat. Testvéreim, itt van már az óra, hogy fel kell ébrednetek az álomból! Isten üzenete nem a túlélés, hanem a harc: „Vegyétek fel a világosság fegyvereit”! Miért? Mert „ellenségetek mint ordító oroszlán szertejár, keresve, kit nyeljen el..., álljatok meg tehát a hitben szilárdan” (1Pt 5,8–9)! A jelzett igeszakasz nem pogányokhoz, hanem egy gyülekezethez szól! Részegeskedés, kicsapongás, viszálykodás, irigység, bűnös kívánságok ébresztése – mielőtt ezekben a bűnökben másokat elítélnénk, vizsgáljuk meg önmagunkat is! Messze kerüljük el azokat a helyzeteket, amelyek vonzzák a kísértéseket! Itt az idő! AMindenható minket választott gyermekeinek. Ez a kegyelem, éljünk vele! /PZs/

Január 1.

Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa.
Máté 5,3

Uram! Azt kínálod az embernek, amire legjobban éhezik: a boldogságot. Mégis egész tömeg emberrel együtt magam is legtöbbször boldogtalanság miatt sóhajtozom. Az oka? Mostani szavad fölvilágosít felőle. Gazdagságomban kéjelgek. Megvan a magam útja, melyről azt hiszem, a legbölcsebben választottam meg. Büszke vagyok műveltségemre, mellyel magamat embertársaim fölé emelem. Van napi, havi, évi, vagy egész életre szóló tervem, amelynek megvalósítása érdekében minden erőmet mozgósítom. Vannak elveim - értük kiállni életem értelmének vélem. Egyszóval: gazdagnak tudom magamat. S eközben úgy járok, mint a gyermek: két kezében színes kavicsokat szorongat, és ezért porba ejti a pirosarcú, ízes almát.

Uram! Mutasd meg nekem boldogságom útját. Most, amikor imádkozó szívvel figyelek szavadra. Te azt mondod: szegénynek kell lennem, ha a menny boldogságát már e földön ízlelni akarom. Taníts meg: megüresített kézzel - persze, még inkább: megüresített szívvel - Istentől várnom, amit Ő kínál nekem kegyelméből ma is. Segíts arra az útra, amelyet Ő nyit meg előttem. Indíts arra a szolgálatra, amelyet az Ő akarata parancsol nekem. Szegénységemben taníts meg mindent tőle kérnem a mai napra és egész földi életemre, és tőle várnom a menny boldogságát.