Január 8.

Engedjétek hozzám jőni a gyermekeket és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Istennek országa!
Márk 10,14

Uram! Te és a gyermek - ti együvé tartoztok. Ezt sok szóval hirdetted. Legbájosabban tartja ezt elém ez a bibliai kép. Most is hosszan elnézegetem, hiszen olyan kimondhatatlanul kedves! A képen az idők múlásával valami különös változás történt. Nem a Te alakodon. Nem is a gyermekeken. Az anyákon és a tanítványokon figyelem ezt a változást. A Biblia őrzi a kép eredeti vonásait. Eszerint az anyák áldó kezed alá vitték kincseiket, gyermekeiket. Szándékukkal beleütköztek a tanítványok elutasító magatartásába. Csak a Te erélyes szavad teremtett tiszta helyzetet. Ha azonban a képnek azt a változatát nézem, melyet mostanában az élet tart elém, akkor a változás ez: ma élő tanítványaid végre megértették a gyermekeket féltő szeretetedet, de ehelyett most gyakran a szülőkből hiányzik a gyermekeiért való imádság, mellyel őket - a jövőt - rábíznák bizalommal a Te kezedre.

Uram! Van a szívemben most valami álmodozás arról az időről, amikor egyház és szülői otthon egyaránt teljes odaadással rád figyel, és így adják meg a kicsinyeknek a menny boldogságát.