2017. december 12., kedd

Áldott légy, Urunk, aki teremtetted az eget és a földet!

Íme, eljön az Úr a népek üdvözítésére,
és hallatja dicsőséges hangját szívetek örömére.

Figyelj ránk, Izráel pásztora,
aki kerubokon trónolsz!
Jelenj meg ragyogva,
segíts, megváltó Istenünk!
Ments meg minket nevedért,
és bocsásd meg vétkeinket!
Ragyogtasd ránk orcádat,
hogy megszabaduljunk!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak
és a Szentléleknek,
miképpen volt kezdetben, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké. Ámen.
Íme, eljön az Úr a népek üdvözítésére, és hallatja dicsőséges hangját szívetek örömére. Zsolt 80

Te vetettél hajdan alapot a földnek, az ég a te kezed alkotása. (Zsolt 102,26)


Sokszor sétálok a gyönyörű hóesésben. Álomszép ilyenkor a természet. Bár hideg van, mégis örömest csatangolok jobbra-balra. Minden annyira szép. Te alkottad mindezt, Uram - gondolom magamban. Olyan felfoghatatlan. Minden idők előtt ő alapozta meg a világot. Nem sajátította ki magának, hanem megajándékozott minket ezernyi szépségével és minden gyümölcsével. Az ő keze formálta otthonunkká, hogy megtaláljuk benne helyünket. Aztán látom a hatalmas gyárkéményeket, melyek ontják a füstöt. Ezt tette az ember - gondolom. Az Úr hatalmat adott a kezébe, és lám, mit tett. Pedig ez a hatalom nemcsak azt jelenti, hogy használhatjuk, hanem azt is, hogy óvnunk és védenünk kell - a saját érdekünkben. Isten, aki mindenek Teremtője, aki mindenek Alkotója, újra és újra helyrehozza az emberi gondatlanságot. Bár sokszor látjuk, hogy mennyire nehéz, ő mindenre képes. Ő az, aki újra és újra visszaadja a természet szépségét, visszatartja a pusztulástól. Hajdan szeretetével ő vetett alapot a Földnek, ma pedig ugyanezzel a szeretettel - amellyel sokszor visszaélünk - tartja meg a világot s benne az embert.

Milyen szépen ragyog a Hajnalcsillag, az Úr igazságával és kegyelmével van tele, Jesse édes ága. Te, aki Dávid Fia vagy Jákób törzséből, Királyom és vőlegényem vagy, szívemet betöltöd. Kedves, barátságos, szép és pompás, nagy és hatalmas, Számtalan ajándékot hozol, fenséges és magasztos vagy. Töltsétek be hívő lelkemet, ti égi és mennyei lángok, rátok vágyakozom! A lelkek hevesen vágyakoznak a mélyebb szeretetre, És már a földön megízlelik a mennyei boldogságot.
Földi ragyogás, testi fényesség nem érinti meg lelkemet; egy fénysugarat küldött nekem az Isten, mert eljött hozzám a tökéletes jó, az Üdvözítő teste és vére, amely felüdít engem. Ezért ez a véghetetlen gazdag áldás, Amely öröktől fogva nekünk van szánva, És hitünk által magához vonz, Köszönetre és hálára kell hogy késztessen minket.
Ajkunk és a húrok hangja mondjanak néked köszönetet örökkön örökké. Szívünk és értelmünk, életünk végéig neked énekel dicséretet, nagy Király.
Szívemben olyan boldog vagyok, te vagy a kincsem, a kezdet és a vég. Dicsérem őt, aki felvisz engem a paradicsomba. Ezért örömömben tapsolok. Ámen, ámen, úgy legyen! Gyere, örömnek szépséges koronája, Ne maradj el sokáig! Rád várok vágyódva. (J. S. Bach: 1. kantáta, 1; 3-6 tétel)

A természet útja felfelé ível Alkotójához, Istenhez.
Csak a megújhodott lélek tud ezen a meredek úton a
természet öléből a természet Urához felhatolni.

(Spurgeon)

Hálát adunk neked, mennyei Atyánk, teremtett világunk kincseiért, és kegyelmedért, amellyel még mindig fenntartod, minden gonoszságunk és nemtörődömségünk ellenére. Segíts, hogy gyermekeidhez méltóan éljünk és munkálkodjunk egész életünkben. Ámen.




Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el. Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van. Mert az Isten országa tibennetek van.
Lukács 17,20-21

Uram!
A földi országokban szokásos hatalomátvétel mintájára képzelték el a farizeusok Isten hatalmának érkezését. Innen ered türelmetlen kérdésük, s ezért volt bennük nagy csalódás válaszod hallatán. Lesz idő, amikor úgy jelenik meg majd Isten országa, mint az égen a villámlás. De az az idő - tanításod szerint - csak később lesz. Addig Isten országának polgárait csöndes lelki meggyőzés útján toborzod. Nem ígérsz a tieidnek uralkodó polcot. Szolgálatukat kéred. Nem dicsőségben való sütkérezésre hívod őket, hanem szenvedés elhordozására. Tudtad: aki az édes kereszt súlya alatt szereti meg Isten uralmát, azt nem tántorítja el az a dicsőség sem, amelyet végül is megadsz mindazoknak, akik mindvégig állhatatosak.


Uram!
Kortársaimmal együtt én is sok hatalomátvételt láttam. Az uralom gyönyöréért egymás életét sem kímélték az emberek. De ha a hatalom megingott, sietve igyekeztek magukat a következő rendszer uralmának fölkínálni. Az ilyen gondolkozástól óvj meg engem. Hadd legyek a Te országodnak meggyőződött, csöndes lelkű tagja, aki egészen odaadom magamat a Te szolgálatodra.




Békére találni az Úrban

?...a béke és a bizalom erőt adna nektek!" (Ézs 30,15).

   Az aggályoskodás és gyötrődés, a kételkedés és bizalmatlanság mindig gyöngeségre vall. Mire megyünk azzal, ha csontig soványodunk a tépelődésben? Visz valamire a sok töprengés? Mindezzel csak alkalmatlanná tesszük magunkat a cselekvésre, és annyira elcsigázzuk lelkünket, hogy végül képtelenek leszünk bölcsen és higgadtan dönteni. Így csak küszködünk és elmerülünk, míg ha hinnénk, a víz színén maradhatnánk.
   Ó, bárcsak megnyugodnánk végre! Miért futkosunk házról házra, unalomig ismételgetve szomorú esetünket, és minden elmondásnál egyre jobban gyötrődve? Vagy ha otthon maradunk, miért vagyunk halálos rettegésben olyan bajsejtelmek miatt, amelyek talán soha nem válnak valóra? Jobb lenne, ha békességet találna a szívünk. Ó, bárcsak csendben tudnánk maradni és elismernénk, hogy az Úr az Isten!
   Ó, bárcsak bíznánk Istenben! Az Úr, a mi Istenünk, megvédi és megszabadítja az övéit. Nem vonja vissza szent elhatározásait. Biztosak lehetünk abban, hogy minden szava megáll, még ha a hegyek elmúlnak is. Megérdemli, hogy bízzunk Benne, és ha bízunk és békességre találunk Benne, olyan boldogok lehetünk, mint az angyalok Isten trónusa előtt.


 Készüljetek!
    
     Legyenek a ti derekaitok felövezve és szövétnekeitek meggyújtva.
     Lukács 12, 35.
    
     Aki útra készül, nem ölthet hosszú, bő ruhát, hanem testhezálló öltözetre van szüksége. Így értendő a Krisztus szava: Jól felkészüljetek, vigyázzatok a szóra, - szövétnek legyen a kézben, mert nem tudjátok se az órát, se a napot. A halál ugyan biztosan rátok nyit majd, de órája ismeretlen. Azért hát csak várni, várni azt az órát! Dolgozz úgy, mintha örökké élni akarnál s mégis vedd úgy, mintha ebben az órában meg kellene halnod. Ez az, hogy: derekunk legyen felövezve, mikor a Vőlegényt várjuk. E tanítás azonban lesújt és vezeklésre kényszerít. Mert egyikünk sincs annyira készen, hogy nyugodtan várhatná az Úr napját. Szerelmesei vagyunk leggonoszabb ellenségünknek, a testnek, - ezért aztán félünk a haláltól. Aki nincs még eléggé felövezve, kiáltson csak bűnbánattal Istenhez: javunkra írja. Ha azonban elbizakodunk, akkor ne számítsunk kegyelmére, sőt rovásunkra írja. Mert a gyarlóságot még csak tűrheti az Isten, de a gonosz semmibe-vevést nem szenvedheti. Aki tehát úgy érzi, hogy nincs készen, vallja be Istennek, könyörögjön segítségért s az Isten bűnbocsátó kegyelméből maga övezi fel.
    
          Vigyázzatok, azt kiáltják
          Az őrállók s zengjen imádság.
          Sion, közeleg a nagy király!
          Éjfél immáron az óra,
          Ajkuk megnyílik égi szóra:
          Szűzek serege készen állj!
          Nosza ébredjetek,
          Jön vőlegényetek,
          Lámpásotokkal készüljetek,
          Örüljetek, - eleibe siessetek!


TERMÉSZETFELETTI ERŐ ÍGÉRETE
      
  "Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint." (Róm 8:1)
 
  Az ígéret szerint a Szentlélek azok mellett lesz, akik küzdenek a győzelemért, bemutatják a mennyei erő jelenlétét, mely betölti az ember szívét, és Isten országának titkaira oktatja a tudatlant. Szükségünk van a Szentlélek segítségére. Mi haszna lenne számunkra annak, hogy Isten egyszülött Fia megalázta magát, elszenvedte a kegyetlen ellenség kísértéseit, harcolt vele egész földi élete során, végül meghalt - az igaz a bűnösért, hogy az emberiség el ne vesszen -, hogyha a Szentlélek nem jött volna, hogy állandó munkájával, megújító erejével érvényre juttassa azt, amit a világ Megváltója mindenkiért elvégzett.
  A tanítványokban megnyilatkozó Szentlélek tette képessé őket arra, hogy szilárdan megálljanak a bálványimádás közepette, és hogy egyedül az Urat magasztalják.
  A Szentlélek irányította a szent írók tollát, hogy Krisztus felbecsülhetetlen értékű szavait és tetteit feljegyezzék, és a világ számára is megtartsák. A Szentlélek állandó munkában áll: az emberek figyelmét a Kálvária keresztjén hozott áldozatra irányítja, kinyilatkoztatja a világnak Isten szeretetét, és a bűnös lélek előtt megnyitja az Írásokat, drága ígéreteivel.
  A Szentlélek az, aki az elsötétült elmékbe az igazság Napjának ragyogó sugarait közvetíti. A Szentlélek az, aki az embert az örökkévalóság igazságának ismeretére vezeti. A Szentlélek mutatja be az igazság erkölcsi mércéjét, meggyőzvén ezzel az embereket a bűnről. A Szentlélek az, aki Isten szerinti szomorúsággal segíti azok megtérését, akik nem érezték eddig a megtérés szükségét, hitet támasztva bennük az iránt, Aki egyedül képes megmenteni minden bűnből. A Szentlélek az, aki a jellem átalakításán dolgozik úgy, hogy a mulandó és ideiglenes dolgok iránti vonzalmunkat a halhatatlan örökségre, az örök érvényű dolgokra irányítja. A Szentlélek újjáteremti, megtisztítja, megszenteli az ember lényét, hogy a királyi család tagjává, a mennyei Király gyermekévé váljék. (Signs of the Times, 1893. április 17.)


TŰZBőL KIKAPOTT ÜSZÖG

"Dorgáljon meg téged az Úr, te Sátán; dorgáljon meg az Úr, aki magáévá fogadja Jeruzsálemet. Avagy nem tűzből kikapott üszög-é ez? Zakariás 3,2

Az első, akivel a Sátán beszélt, egy asszony volt - Éva! Egy parancs volt! Nekünk tíz van, és még nagyon sok. Az Ördög ezt az egy parancsot kérdőjelezte meg, és forgatott ki mindent. "Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?" (1Móz 3,1b). Ha az Úr útján jársz, neked semmit nem szabad? Milyen jó, hogy Jósua nem állt szóba a Sátánnal. Elhangzik a mondat: "Dorgáljon meg téged az Úr!" Jósuának nem volt beszélnivalója vele. Jegyezzük meg egy életre, hogy csak az Úrnak van hatalma és joga dorgálni. Amikor az ellenség gúnyolja Izráel Istenét és seregét, a király azt mondja: semmit ne válaszoljatok! És tudnak hallgatni. A Sátán csak beszédbe akar elegyedni veled. Éva ki akarta oktatni a Sátánt, belement a kelepcébe, elkövette a bűnt. Ádám ugyanolyan becsapott volt, és az emberiség issza a levét. Jézusról ámulva olvasom, hogy megdorgálta a gonosz lelket, és az kiment az emberből. Ha ő megszólal, égen, földön és pokolban minden enged. Az Úr magáévá akar tenni. Olyan kedvesen mondja: "Nem tűzből kikapott üszög-é ez?" Beleszülettünk a tűzbe. Lehet, már nagyon összeégetett. Nagy égési sebek vannak az életeden, megfüstölve minden oldalról. Ez a férfi, aki Isten előtt áll, semmi más, mint egy tűzből kikapott üszög. Pedig Izráelnek főpapja. Téged is kikapott. Színe előtt vagy, amikor az Igét olvasod, Lelke hatása alatt. Kikapott, hogy megtisztítson és megvilágosítson. Hogy állsz Isten előtt? Mi az állapotod? Az Úr megdorgálja a Sátánt, hogy magáévá fogadjon egészen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése