A közbenjáró

    Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Jézus Krisztus.             — 1Timótheus 2,5.
Az ember elveszett állapota elkerülhetetlenné tette a meg-testesülést — az ember szellemileg halottá lett, és nem tudott Istenhez közeledni. Az istenség emberben való megtestesülésével Isten gondoskodott valakiről, aki megállhat, mint az ember közbenjárója. Egyrészről egyenlő Istennel, másrészről pedig egyesült az emberrel. Ez a valaki képes vállalni a felelősséget az ember felségárulásáért, és ki tudja elégíteni az igazságosság követelményeit, ezáltal áthidalván a szakadékot Isten és ember között.
Isten az embert a saját képére teremtette, és csak kevéssel tette kisebbé Önmagánál. Mivelhogy az ember annyira hasonló Istenhez; ez tette lehetővé, hogy Isten és az ember örökre egyesüljön egy személyben!
Amikor a Krisztus emberré lett és fizikai testet öltött a megtestesülés során, ez örökre szólt. Ily módon, a megtestesülés folytán, van ma egy Istenember a mennyben, az Atya jobbján. Lehetővé vált, hogy Isten és az ember egyesüljön!
Isten ebben a mi emberi testünkben lakozhat, Isten belehelyezheti az Ő életét és természetét a mi szellemünkbe. Ez történik meg az újjászületéskor. A szellemi halál kitöröltetik a szellemünkből, és Isten odaadja az embernek az Ő életét!

Az elrejtett élet most

A ti életetek el van rejtve Krisztussal együtt az Istenben. Mikor a Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor majd ti is megjelentek ővele együtt dicsőségben.
(Kol 3, 3-4)

Ebben az életben itt még rejtve van az, ami a legjobb. Az igazi keresztyéneket sokszor teljesen félreértik, bolondnak vagy képmutatónak tartják. „A világ nem ismer minket" - mondja az apostol. Nem olvasható le a hívő ember arcáról, hogy Isten gyermeke. Egyszer majd másként lesz ez. Akkor Isten és Jézus neve ragyog majd a homlokukon. A belső élet előtör és nyilvánvaló lesz a rejtett dicsőség a megdicsőült testben. - Kérdezd meg magadtól: Van nekem is ilyen rejtett életem? - Sokaknál csak külső forma a kegyesség. Talán kegyeskedő módon beszélnek, de csak fecsegők, imádságuk is csak az ajkukon van. Hallgatják Isten Igéjét, de olyanok mint az automaták. Hiányzik a szív vonzalma, a bűntől való igazi elfordulás, a rejtett irtózat minden közönséges és tisztátalan dologtól, az igazi fájdalom a gonosszal szemben való engedékenység miatt. Hiányzik a szív igazi vágyódása, hogy mindig tisztább és szentebb legyen, egyre jobban hasonlítson őhozzá. - Az igazi hívő keresztyének rejtett közösségben élnek az Úrral. Életük belsőleg összenőtt Jézussal. Nem nélkülözhetik a vele való találkozást, szüntelen feltekintenek Urukra. Mindent elébe tesznek, ami éri őket: fájdalmukat, örömüket hozzá viszik.

Sokakban a kegyes külső földi törekvéseket és gondolkozást takar. Az igazi keresztyén ember gondolkozása mennyei. Isten Igéjének hatalmas gondolatai foglalkoztatják őket, és az üdvösség tényein elmélkednek. Gondolataiknak rejtett mozgása nem hiú, álmodozó, egészségtelen elkalandozás. Bengel, Isten egyik hűséges szolgája vallotta, hogy már gyermekkorában valami nagyon fontos változás ment végbe lelkében. - Ez a rejtett élet lesz egykor nyilvánvaló. Jézus tanítványai ne törekedjenek arra, hogy ezt a kincsüket a világ elé teregessék. Amennyire fontos megvallani az igazságot, olyan elvetni való és veszélyes, ha személyes belső élményeinket kiteregetjük és saját jótetteinket kikürtöljük. - Ahol nincs semmi, ott a dicsőségben sem lesz semmi nyilvánvalóvá. Rettenetes és megdöbbentő csalódás lesz majd, ha az ilyen lelkek belső üressége felszínre kerül és akkor kiderül, hogy egész életükben olyannak képzelték magukat, amilyenek soha nem voltak. - Legyen az életünk elrejtve Istenben!

?Az irgalmas szemű ember megáldatik...?

(Péld. 22:9)

?A világ szeretetre vágyik. Rászorul Isten népének imáira és segítségére. Arra van szüksége, hogy Krisztus követőinek életéből felismerhesse Krisztust. Isten népének pedig szüksége van lehetőségekre, hogy gyakorolhassa a szeretetet, hogy hathatóssá váljanak imái, és hogy az isteni mintához hasonló jellem fejlődjék ki bennünk. Isten azért helyezte közénk a szegényeket, a szerencsétleneket, a betegeket és a szenvedőket, hogy megadja ezeket a lehetőségeket... Az Úr a mi közreműködésünk nélkül is elvégezhetné munkáját. Nem függ a pénzünktől, az időnktől vagy a tevékenységünktől. A gyülekezet azonban nagyon értékes a szemében... Azt szeretné, ha nem lenne rajta sem szeplő, sem ránc, se semmi efféle... Ezért nyújt lehetőségeket, hogy fáradozzunk érte, s ezt úgy fogadja, mint az iránta való szeretetünk és hűségünk zálogát.

Az Úr a szegények és szenvedők életén keresztül vizsgál bennünket, és az a célja, hogy megmutassa nekünk is, hogy mi lakik a szívünkben. Nem hanyagolhatjuk el a könyörület munkálását anélkül, hogy magunkat is veszedelembe ne sodornánk... Úgy kell beírnunk a lelkiismeretünkbe, mintha vastollal vésnénk a sziklába: aki semmibe veszi a könyörületet, a szánalmat és az igazságos tetteket, aki elhanyagolja a szegényeket és a szenvedőket, akinek rideg és udvariatlan a viselkedése, az kizárja Isten közreműködését a saját jelleme munkálásából... Ha csak magunknak szerzünk és tartunk meg mindent, akkor ez a saját lelkünk elszegényedéséhez vezet.?

(Válogatott bizonyságtételek II. kötet, 562?563. l.)

MI A LEGFONTOSABB?

"Nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak a földre, hanem hogy kardot" (ang. ford.) (Mt 10,34).

Ne legyen soha részvét benned az iránt, aki arra a következtetésre akar késztetni, hogy Isten keményszívű. Isten sokkal gyengédebb, mint ahogy elképzelni tudnánk. Újra meg újra lehetőséget ad nekünk arra, hogy durvaságunkra kimutathassa gyengédségét. Ha valaki nem tud eljutni Istenhez, ez azért van, mert valami rejtegetett dolgát nem akarja odaadni Istennek. Mondja ugyan: "Elismerem, hogy rosszat tettem, de eszembe sincs odaadni azt". Lehetetlen az ilyen esetben részvéttel lennünk. Mélyre kell hatolnunk, míg rátalálunk az evangéliummal szembeni ellenkezés és neheztelés gyökerére. Sok ember kéri Isten áldását, de nem akarja elviselni, ami elevenébe vág.

Ha Istennek veled is így kellett tennie, akkor neked, mint az ő szolgájának, kíméletlenül állhatatosnak kell lenned ezen a téren. Vágj bele mélyen a gyökérig, különben nem lesz gyógyulás. Úgy vésd be elméjükbe Isten üzenetét, hogy ne tudjanak elmenekülni előle, alkalmazzák magukra. Közelítsd meg őket ott, ahol vannak, míg rá nem ébrednek, mi hiányzik nekik, aztán állítsd szembe életükkel Jézus Krisztus mértékét. Ezt mondják majd: "Soha nem lehetünk ilyenek." - Akkor vésd beléjük: "Jézus Krisztus mondja: ilyennek kell lennetek." - "De hogy lehetünk ilyenek?" "Nem lehettek addig, amíg meg nem nyeritek a Szent Szellemet" (Lk 11,13).

Fel kell ébresztenünk a szükségérzetet, mielőtt szó lehetne arról, hogyan segíthet rajtuk az evangélium. Emberek ezrei Isten nélkül is boldognak érzik magukat ezen a világon. "De ha boldog és igaz voltam addig is, akkor miért jött Jézus egyáltalán?" Mert ez a fajta boldogság és békesség rossz talajon termett. Jézus Krisztus eljött, hogy kardélre hányja mindazt a békességet, ami nem a vele való személyes kapcsolatra épült.

Ne elégedj meg a második legjobbal

Teljes örömnek tartsátok atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek, tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást (türelmet) szerez.

– Jakab 1:2-3

 Bevallom, nem könnyű lelkesedni a megpróbáltatásokért. De a miatt vajon izgatott tudsz-e lenni, hogy mindenben teljes elégségben legyél, semmit sem nélkülözve? Nos, Isten Igéje szerint, ha a megpróbáltatásokat a türelmed fejlesztésére használod, akkor pontosan ide fogsz eljutni.

Tudod, a türelem, a kitartás nem az, aminek gondolod. Nem azt jelenti, hogy csendesen meg kell elégednünk a második legjobbal. Nem azt jelenti, hogy szelíden kell tűrnünk, hogy az ördög leigázzon.

Nem. A kitartás egy erőteljes szó. Az újszövetségi jelentése, szó szerint a görögből fordítva, így szól: „következetesen állandónak maradni, vagy állandóan ugyanúgy maradni, nem tekintve azt, hogy mi történik”.

Ahhoz, hogy megértsd, milyen óriási erő van ebben, fel kell ismerned, hogy a türelem, a kitartás magának Istennek az egyik legfontosabb tulajdonsága. A Biblia szerint Isten tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.

Gondolkozz el ezen egy percre. Ha valakit senki és semmi nem tud megváltoztatni, az rendkívül erős ember, nem? Nyilvánvalóan Isten ilyen erős.

De tudod mit? Te is az vagy!

A Szent Szellem benned munkálkodó ereje által te is ilyen lehetsz minden nap, nem számít, mi történik. Ha Isten Igéjébe helyezed a bizalmadat, és türelmes, kitartó vagy, akkor nem fog számítani, mi történik. Soha többé nem kell megelégedned a győzelemnél kevesebbel.

Hát emiatt már igazán izgatottak lehetünk!

Igei olvasmány:  2 Timótheus 3:10-17