Bízz Istenben: tanuld az elégedettséget

„De valóban nagy nyereség az Istenfélelem, megelégedéssel; Mert semmit sem hoztunk a világra, világos, hogy ki sem vihetünk semmit.” 1Timóteus 6:6-7 (Károli)
Vajon mi az elégedettség? Az elégedettség azt jelenti, hogy a boldogságom nem a körülményektől függ. Sokan beleesnek a „majd akkor, ha” gondolkodásmód csapdájába – „Majd ha ezt vagy azt megszerzem, akkor boldog leszek.” „Majd ha elérek egy bizonyos anyagi szintre… Majd ha megkapok egy bizonyos állást… Majd ha nyugdíjba mehetek… akkor boldog leszek. Majd ha kifizetem a lakáshitelt... Majd ha kifizetem a számlákat… majd akkor!”
Isten ehelyett azt mondja, „Nem, amint eléred, mindig valami mást akarsz majd. Mindig többet fogsz akarni.” Valaki egyszer megkérdezte a milliárdos Howard Hughes-t, „Mennyi kell ahhoz, hogy egy ember boldog legyen?” Azt válaszolta, „Mindig egy kicsivel több.”

Isten azt mondja, „Azt akarom, hogy megtanulj elégedett lenni.” Nem arról van szó, hogy ne legyenek céljaink. Hanem arról, hogy „A boldogságom az Úrtól függ, nem pedig az életem körülményeitől.”

Pál megtanulta a megelégedést. A Filippi 4:12-ben írja, „Tudok szűkölködni és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, a bővölködésbe és a nélkülözésbe egyaránt.” Az elégedettség olyasmi, amit meg kell tanulnunk. Ez nem magától jön. Én személy szerint a természetemből fakadóan elégedetlen vagyok. Ugyanígy te is.

Hogyan tanulhatunk elégedettséget? Be kell fejeznünk az összehasonlítgatást. Isten szerint butaság magunkat másokhoz méregetni. Összehasonlítjuk a házakat, ruhákat, autókat. Néhány hete megvettem egy számítógépet és nagyon örültem neki. Aztán átlapoztam egy katalógust és benne volt egy újabb modell!

Folyton összehasonlításokat végzünk – és ez a hasonlítgatás elégedetlenséget okoz. Így az elégedetlenség miatt Istennek azt kell mondania, hogy „Nem tudod kezelni azt, amit adni akarok neked, mert túlzottan előtérbe helyezed az életed dolgait.” Bízhat ránk Isten gazdagságot? Megtanultuk hogyan lehetünk elégedettek?

Nem tudom miért, de Isten a pénzt választotta arra, hogy a hitünk szakítópróbája legyen. Az egész életünket azzal töltjük, hogy igyekezzük megszerezni, megkeresni, félre tenni, elkölteni és felhasználni. Tehát Isten az anyagi kérdéseket használja fel a belé vetett bizalmunk erősségének próbájaként. Isten azt várja, hogy hozzá menjünk, tőle kérjünk, amikor szükségben vagyunk és megtanuljuk hogyan lehet elégedetten élni, hogy a boldogságunk nem függ attól hogy milyen sok vagy milyen kevés az amink van. Ha nem tanulunk meg elégedettek lenni, sosem leszünk boldogok. Mindig többet fogunk akarni.

Miért nem tudunk kijönni egymással?

"Láttam azt is, hogy milyen sok elnyomás történik a nap alatt. Láttam az elnyomottak könnyeit, akiknek nincs vigasztalójuk. Elnyomóik erőszakosan bántak velük, és nincs vigasztalójuk." (Prédikátor könyve 4:1)


Miért van annyi konfliktus a földön? Minden nap szemtanúi vagyunk a viszálykodásnak különböző fajú, nemzetiségű, politikai nézetű, nemű, generációjú, vallású, barátok és családok között.
Salamon, Izráel legbölcsebb királya szintén lejegyezte ezt.
Összevetette az észrevételeit amelyekről a mai bibliaversben is olvashatunk a Prédikátorok könyvében, ami elmondja, hogy az emberek nem kedvesek egymáshoz. Egyáltalán nem érdekeli őket, hogy mi van a másikkal. Rosszul bánnak és visszaélnek egymással, hazudnak és manipulálják egymást.

Ez az, ami Isten terve? Nem. Ez a bűn eredménye a világban.
Miért engedi ezt meg Isten? Mert Ő az embereknek szabad választási lehetőséget adott. Sajnálatos módon az emberek ostoba dolgokat választottak és bántják egymást, közben úgy tesznek, mintha nem lennének problémáik, pedig valójában vannak. Ezek a megtört és elrontott kapcsolatok sok fájdalmat okoznak ebben a világban. Ahogy Salamon is megfigyelte,
"láttam az embereket, akikkel rosszul bántak a földön. Láttam a könnyeiket és nem volt, aki megvigasztalja őket." (Prédikátorok 4:1)

Minden Ádámnál és Évánál kezdődött. Amikor fellázadtak Isten ellen, a bűnük elválasztotta őket Istentől és közben egymástól is. Az első dolog, amit Ádám és Éva a bűneset után tett, az, hogy kerestek valami ruhát, amivel betakarhatták magukat.
Hogy van az, hogy az Istentől való elválasztottság azt az igényt munkálja, hogy betakarjam magam?
Miért van az, hogy amikor az Istennel való kapcsolatom nem működik, nem szeretném, hogy lásd azt, aki valójában vagyok?

Amikor az Istennel nincs rendben a kapcsolatom, akkor ez mindenki mástól is elválaszt engem és az emberekhez való kötődéseimben ez távolságot és disszonanciát eredményez.
Éppen úgy teszek, mint ahogyan Ádám és Éva, amikor elkezdek rejtőzködni Isten elől, akkor mások előtt is rejtegetem, leplezem magamat.
A meghittség ilyenkor felcserélődik a félelemmel és a bizalmatlansággal.
Ádám és Éva " hirtelen megszégyenülve érezték magukat a meztelenségük miatt, így fügefa leveleket fűztek össze, amivel betakarták magukat." (1Mózes 3:7 LB)
Ez a takargatás tart azóta is a kapcsolatokban.

Mi a te fügefa leveled?
Mi az, amit színlelsz, ami nem igaz magaddal kapcsolatban?
Mit gondolsz az életedről, félsz attól, hogy megoszd más emberekkel?

Urunk, késztess minket, hogy figyelmünket rád irányítsuk

„Ne idomuljatok ehhez a korhoz, hanem megújult értelemmel alakuljatok át, hogy azt próbálgassátok, hogy mi az Isten jó, kedves és tökéletes akarata.” (Róma 12:2 Csia)

Lassan olvasd a mai áhitatot, és mondd el, mint egy imádságot Istennek.

Uram, alakítsd át az én gondolkodásomat, hogy ne a mai kor szelleméhez alkalmazkodjam. Indíts fel engem oly módon, hogy alkalmatlan legyek mindazoknak a dolgoknak a befogadására, amik nem tőled jönnek, vagy nem kedvesek előtted. Mosd meg az én elmémet a te Szellemeddel és bölcsességeddel. Újítsd meg értelmemet, hogy formálódjak a te erőd által. Elismerem, hogy nem vagyok képes a magam erejéből szentté válni előtted. Még a törekvés sincsen meg bennem. Fejleszd bennem a készséget, hogy felismerjem, mi a te akaratod és erősíts meg engem, hogy olyan dolgokat tehessek, amelyek a te örömedre szolgálnak.


Atyám! Imádkozom a családomért is, hogy ne igazodjunk ehhez a világhoz. Mi hozzád igazodó életet akarunk élni az otthonunkban, a környezetünkön és a közösségünkön belül.

Urunk, késztess bennünket, hogy figyelmünket feléd fordítsuk, a mi Istenünkre, Izrael Szentjére. Változtass meg minket teljesen. Segíts, hogy elhagyjuk végre azokat a testies megnyilvánulásokat, amiket még mindig használtunk, amikor fenyegetve vagy összezavarodva éreztük magunkat. Taníts bennünket, hogy felvegyük mindazokat a lelki fegyvereket, amiket nekünk adtál.
Királyunk vagy, mi pedig a te fiaid és leányaid vagyunk. Segíts, hogy növekedhessünk az érettségben és a hit teljességében.
Ámen.

Beszéljünk róla:

Használd ezeket a szakaszokat a további tanulmányozásodhoz:
Róma 12: 1-2,
Efézus 6: 10-18