ADD ODA A TIZEDET!
„...tegyetek próbára engem - mondja a Seregek Ura..." (Malakiás 3:10)
Becslések szerint a gyülekezetbe járók kevesebb mint egytizede adja oda jövedelmének tizedét az Úr munkájára, pedig a Biblia egyértelműen azt tanítja, hogy minden jövedelmünk első tizede Istené. „A föld minden tizede az Úré... az Úr szent tulajdona az" (3Mózes 27:30). Mai becslések szerint az egyház bevételeinek kétharmada 69 éves vagy annál idősebb személyek adományaiból származik. Ez riasztó! Meg kell tanítanunk gyermekeinknek a tizedadás felelősségét és jutalmát Lehet, hogy azt gondolod, a tizedfizetés csak az Ószövetség törvénye szerint élőkre vonatkozott, például a farizeusokra. Nem, Jézus azt mondta: „ha a ti igazságotok messze felül nem múlja az írástudókét és farizeusokét, akkor semmiképpen sem mentek be a mennyek országába" (Máté 5:20). A tized a minimum, a maximumot pedig szeretetednek és hitednek kell meghatároznia. Ábrahám tizedet adott 600 évvel a törvény megíratása előtt (1Mózes 14:20), majd Jézus jóváhagyta és támogatta a tizedre vonatkozó rendelkezést, amikor azt mondta: „ezeket kellene cselekedni, és azokat sem elhagyni" (Máté 23:23), a Zsidókhoz írt levél írója pedig újra megerősítette, hogy még mindig ez Isten terve (Zsidók 7:4-5). Hívőkként Ábrahám lelki utódai vagyunk, ezért a neki ígért áldások nekünk is szólnak (ld. Galata 3:14) Ha azonban meg szeretnéd kapni mindazt, ami Ábrahámnak megvolt, azt kell tenned, amit Ábrahám tett - és ő volt az első ember a Szentírásban, aki tizedet adott! Ha Istennek adod minden jövedelmed első tizedét, ez azt jelenti, hogy Ő áll értékrendedben az első helyen. Igéje ezt mondja: „Hozzátok be a raktárba az egész tizedet, hadd legyen eleség a házamban, és így tegyetek próbára engem - mondja a Seregek Ura. Meglátjátok, hogy megnyitom az ég csatornáit, és bőséges áldást árasztok rátok" (Malakiás 3:10). Szeretnéd megkapni Istentől az áldásokat? Add oda a tizedet!
Becslések szerint a gyülekezetbe járók kevesebb mint egytizede adja oda jövedelmének tizedét az Úr munkájára, pedig a Biblia egyértelműen azt tanítja, hogy minden jövedelmünk első tizede Istené. „A föld minden tizede az Úré... az Úr szent tulajdona az" (3Mózes 27:30). Mai becslések szerint az egyház bevételeinek kétharmada 69 éves vagy annál idősebb személyek adományaiból származik. Ez riasztó! Meg kell tanítanunk gyermekeinknek a tizedadás felelősségét és jutalmát Lehet, hogy azt gondolod, a tizedfizetés csak az Ószövetség törvénye szerint élőkre vonatkozott, például a farizeusokra. Nem, Jézus azt mondta: „ha a ti igazságotok messze felül nem múlja az írástudókét és farizeusokét, akkor semmiképpen sem mentek be a mennyek országába" (Máté 5:20). A tized a minimum, a maximumot pedig szeretetednek és hitednek kell meghatároznia. Ábrahám tizedet adott 600 évvel a törvény megíratása előtt (1Mózes 14:20), majd Jézus jóváhagyta és támogatta a tizedre vonatkozó rendelkezést, amikor azt mondta: „ezeket kellene cselekedni, és azokat sem elhagyni" (Máté 23:23), a Zsidókhoz írt levél írója pedig újra megerősítette, hogy még mindig ez Isten terve (Zsidók 7:4-5). Hívőkként Ábrahám lelki utódai vagyunk, ezért a neki ígért áldások nekünk is szólnak (ld. Galata 3:14) Ha azonban meg szeretnéd kapni mindazt, ami Ábrahámnak megvolt, azt kell tenned, amit Ábrahám tett - és ő volt az első ember a Szentírásban, aki tizedet adott! Ha Istennek adod minden jövedelmed első tizedét, ez azt jelenti, hogy Ő áll értékrendedben az első helyen. Igéje ezt mondja: „Hozzátok be a raktárba az egész tizedet, hadd legyen eleség a házamban, és így tegyetek próbára engem - mondja a Seregek Ura. Meglátjátok, hogy megnyitom az ég csatornáit, és bőséges áldást árasztok rátok" (Malakiás 3:10). Szeretnéd megkapni Istentől az áldásokat? Add oda a tizedet!
Építsd a hitedet!
„Vegyétek fel… a hit pajzsát!” (Efézus 6:16)
Egy római katona pajzsa tetőtől talpig védte őt. Vasból készült, vastag rétegekben be volt vonva szövettel, és csata előtt vízben áztatták. Így aztán az ellenség tüzes nyilai kialudtak rajta. Érted a lényeget? Pál azt írja: „Vegyétek fel mindenképpen a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosznak minden tüzes nyilát.” A sátán nem tud behatolni a tiszta szívbe, amely a Szentírást szívta magába, és amelyet hit erősít. Ezért mondta Jézus Péternek: „Könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited” (Lukács 22:32). A hited áll támadás alatt, a hitedet kell táplálni és gondozni, a hited tart meg téged az élet csatáiban! Jézus azt mondta: „Higgyetek Istenben!” (Márk 11:22). Figyeld meg, nem csak azt mondta: „Higgyetek valamiben, ami nagyobb nálatok!”. Nem, Ő azt mondta: „Higgyetek Istenben!”. Ha ma támadás alatt vagy, hivatkozz erre az ígéretre: „Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi. Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el” (Ézsaiás 40:29-31). Isten mindannyiunknak ad egy „adag” hitet (ld. Róma 12:3). Ezt azonban fejlesztenünk kell, ahogy Júdás mondja: „épüljetek szentséges hitetekben” (Júdás levele 20. vers). A támadás alatt lévő hit, épülő hit. Az élet harcaiban fedezed fel, hogy jól táplált vagy elhanyagolt hited van!
„Issumagijoujungnainermik”
„Bocsássatok meg egymásnak… mert az Úr is megbocsátott nektek!” (Kolossé 3:13 NCV)
Egy komikus jelenetben Joe egy közös ismerősük irritáló szokásáról panaszkodik Jerrynek. Ez az illető mindig bökdösi az ujjával annak a mellkasát, akihez éppen beszél. Ezután Joe mutat egy kis fiolányi különösen robbanásveszélyes nitroglicerint egy cérnára erősítve, és elmagyarázza: „Ezt a nyakamba akasztom, és azon a helyen fog lógni, ahová bökdösni szokott. Ha legközelebb megpróbál bökdösni, megfizet érte!” De Joe is! Mert a „szemet szemért”-ből nyakat nyakért, munkahelyet munkahelyért, hírnevet hírnévért lesz! Pál azt mondja: „Bocsássatok meg egymásnak… mert az Úr is megbocsátott nektek!” Tedd túl magad rajta, mielőtt gyűlöletté válna! Morva misszionáriusok kerestek egy szót a megbocsátásra az eszkimó nyelvben. Ekkor fedezték fel az „issumagijoujungnainermik” szót, egy 24 betűből álló nyelvtörőt, mely szó szerint azt jelenti: „többé nem vagyok képes erre gondolni”. Az őszinte megbocsátás arról szól, hogy továbblépsz, és többé nem vagy hajlandó a történtekre gondolni.
Könnyű megbocsátani az egyszer vétőnek, aki mondjuk eléd vág a forgalomban, de egy visszaeső bűnözőt, mint például Saul, aki folyamatosan üldözte és fenyegette Dávidot, át kell adnunk Istennek. Nem kell helyeselned a viselkedésüket, vagy úgy tenned, mintha a dolog meg sem történt volna. Légy kegyelmes, de tarts távolságot! Dávid a Saullal való konfrontációt követően nem vitte el őt vacsorázni. A Biblia azt mondja: „Saul akkor hazament, Dávid pedig… fölment a sziklavárba” (1Sámuel 24:23). Meg tudsz bocsátani a vétkesnek anélkül is, hogy közeli kapcsolatot keresnél vele. Pál azt írja: „Tartsátok szemmel azokat, akik szakadásokat és botránkozásokat okoznak… Térjetek ki előlük!” (Róma 16:17). A megbocsátás nem ostobaság, csak annyit jelent, hogy a vétkest Isten szemével nézed.
Egy komikus jelenetben Joe egy közös ismerősük irritáló szokásáról panaszkodik Jerrynek. Ez az illető mindig bökdösi az ujjával annak a mellkasát, akihez éppen beszél. Ezután Joe mutat egy kis fiolányi különösen robbanásveszélyes nitroglicerint egy cérnára erősítve, és elmagyarázza: „Ezt a nyakamba akasztom, és azon a helyen fog lógni, ahová bökdösni szokott. Ha legközelebb megpróbál bökdösni, megfizet érte!” De Joe is! Mert a „szemet szemért”-ből nyakat nyakért, munkahelyet munkahelyért, hírnevet hírnévért lesz! Pál azt mondja: „Bocsássatok meg egymásnak… mert az Úr is megbocsátott nektek!” Tedd túl magad rajta, mielőtt gyűlöletté válna! Morva misszionáriusok kerestek egy szót a megbocsátásra az eszkimó nyelvben. Ekkor fedezték fel az „issumagijoujungnainermik” szót, egy 24 betűből álló nyelvtörőt, mely szó szerint azt jelenti: „többé nem vagyok képes erre gondolni”. Az őszinte megbocsátás arról szól, hogy továbblépsz, és többé nem vagy hajlandó a történtekre gondolni.
Könnyű megbocsátani az egyszer vétőnek, aki mondjuk eléd vág a forgalomban, de egy visszaeső bűnözőt, mint például Saul, aki folyamatosan üldözte és fenyegette Dávidot, át kell adnunk Istennek. Nem kell helyeselned a viselkedésüket, vagy úgy tenned, mintha a dolog meg sem történt volna. Légy kegyelmes, de tarts távolságot! Dávid a Saullal való konfrontációt követően nem vitte el őt vacsorázni. A Biblia azt mondja: „Saul akkor hazament, Dávid pedig… fölment a sziklavárba” (1Sámuel 24:23). Meg tudsz bocsátani a vétkesnek anélkül is, hogy közeli kapcsolatot keresnél vele. Pál azt írja: „Tartsátok szemmel azokat, akik szakadásokat és botránkozásokat okoznak… Térjetek ki előlük!” (Róma 16:17). A megbocsátás nem ostobaság, csak annyit jelent, hogy a vétkest Isten szemével nézed.
ISTEN FEL FOG KÉSZÍTENI
„Mert
ki az közületek, aki tornyot akar építeni, és nem ül le előbb, és nem
számítja ki a költséget, hogy telik-e mindenre a befejezésig?" (Lukács
14:28)
Mielőtt Isten többet adna, előbb megfigyeli, mihez kezdesz azzal, amid már van. Amikor kimond valamit az életedről, az olyan, mint egy vetőmag; idő kell hozzá, hogy gyökeret eresszen és kihajtson. Ha Isten eltervezett valamit számodra, „...várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el" (Habakuk 2:3). A türelem fejleszti ki bennünk a képességet arra, hogy kiálljuk a nyomást, ami az áldásokhoz társul. Tekints csak vissza; nem éppen azok a dolgok, amiken keresztülmentél, készítettek fel arra, hogy kezelni tudd, ami most ér? Ha Isten korábban adta volna, nem tudtál volna megbirkózni velük, de Ő sokkal jobban szeret annál, semhogy hagyná, hogy ilyen történjen. Gondold végig: ha nehezen tudod kezelni azt, ha néhányan kritizálnak, hogyan tudnád elviselni, ha lelkipásztor vagy vállalatvezető lennél? Kész vagy megfizetni az árat? Sőt, ami még fontosabb: képes vagy megfizetni? Minél többet ad neked Isten, annál többért leszel felelős. Jézus azt mondta: „„Mert ki az közületek, aki tornyot akar építeni, és nem ül le előbb, és nem számítja ki a költséget, hogy telik-e mindenre a befejezésig?" Van, hogy csak azért akarunk dolgokat, mert az másoknak is megvan. Például azt mondod, férjet és gyerekeket akarsz, de kész vagy az áldozatkész életre? Azt mondod feleségre van szükséged, de kész vagy odaajándékozni magad érte? (ld. Efezus 5:25) Bármin is mégy ma keresztül, nagy békességet ad az a tudat, hogy az ellenség semmit sem tehet, amivel keresztülhúzhatná Isten terveit. Tehát: „Reménykedj az Úrban, maradj az ő útján! Ő felmagasztal, és öröklöd a földet..." (Zsoltár 37:34) Örülj, Isten épp felkészít!
Mielőtt Isten többet adna, előbb megfigyeli, mihez kezdesz azzal, amid már van. Amikor kimond valamit az életedről, az olyan, mint egy vetőmag; idő kell hozzá, hogy gyökeret eresszen és kihajtson. Ha Isten eltervezett valamit számodra, „...várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el" (Habakuk 2:3). A türelem fejleszti ki bennünk a képességet arra, hogy kiálljuk a nyomást, ami az áldásokhoz társul. Tekints csak vissza; nem éppen azok a dolgok, amiken keresztülmentél, készítettek fel arra, hogy kezelni tudd, ami most ér? Ha Isten korábban adta volna, nem tudtál volna megbirkózni velük, de Ő sokkal jobban szeret annál, semhogy hagyná, hogy ilyen történjen. Gondold végig: ha nehezen tudod kezelni azt, ha néhányan kritizálnak, hogyan tudnád elviselni, ha lelkipásztor vagy vállalatvezető lennél? Kész vagy megfizetni az árat? Sőt, ami még fontosabb: képes vagy megfizetni? Minél többet ad neked Isten, annál többért leszel felelős. Jézus azt mondta: „„Mert ki az közületek, aki tornyot akar építeni, és nem ül le előbb, és nem számítja ki a költséget, hogy telik-e mindenre a befejezésig?" Van, hogy csak azért akarunk dolgokat, mert az másoknak is megvan. Például azt mondod, férjet és gyerekeket akarsz, de kész vagy az áldozatkész életre? Azt mondod feleségre van szükséged, de kész vagy odaajándékozni magad érte? (ld. Efezus 5:25) Bármin is mégy ma keresztül, nagy békességet ad az a tudat, hogy az ellenség semmit sem tehet, amivel keresztülhúzhatná Isten terveit. Tehát: „Reménykedj az Úrban, maradj az ő útján! Ő felmagasztal, és öröklöd a földet..." (Zsoltár 37:34) Örülj, Isten épp felkészít!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése