A munkád, mint Isten dicsőítésének eszköze
„Minden munkátokat szívvel-lélekkel végezzétek, mint akik nem embereknek, hanem az Úrnak dolgoznak." (Kolossé 3:23)
?
Ahogy belépsz az előtted álló, céltudatosan eltervezett évtizedbe, fontos, hogy észrevedd, hogy a munkád lehet egy olyan cselekedet, mellyel kifejezed Isten felé az imádatodat. Valójában, ha azt szeretném, hogy Isten áldása legyen a pénzügyeimen, akkor a hivatásomat mindenképp egy Istent imádó cselekedetté kell alakítanom.
Mit is jelent ez? Arról beszélek, hogy nem számít, mit csinálsz – utcát sepersz, egy vállalat főnöke vagy épp főállású anya vagy – a munkád több, mint egyszerű munka. A Biblia azt írja, hogy amíg itt vagy a földön, használd a munkádat az imádat egy kifejeződéseként.
Ez azt jelenti, hogy bármit is teszel, azt tedd lelkesedéssel. Ha nincs benne szíved-lelked, akkor nem a számodra megfelelő munkát végzed. Ha nem úgy végzed, hogy szíved-lelked benne van, akkor bűnt követsz el. Nem én mondom ezt, hanem a Biblia.
Miért dolgozz teljes szívvel-lélekkel? Mert „az Úrnak” dolgozol, és „nem az embereknek”. Tegnap megtudtuk, hogy Isten a bérünk és az „ellátmányunk”. Ő a „főnökünk” is. Lehet, hogy van valaki, aki a „felügyelő” szerepét tölti be, de valójában egy magasabb hatalmat szolgálunk. Nem számít, mit teszek, legyen az egy étel elkészítése, egy számla aláírása, egy elemzés elvégzése, egy üzlet megkötése, értékesítés, kézbesítés – akármi is legyen, úgy kell elvégeznem, mintha Istennek végezném, így az imádat egy kifejeződése lesz.
Luther Márton, aki a reformáció elindítója volt, azt vallotta, hogy akár tehenet is fejhetünk Isten dicsőségére. WC-t is pucolhatsz Isten dicsőségére. Miért? A magatartásod árulja el, hogy „Istenem, amit teszek, azt érted teszem”. Például, vegyük azt, hogy ágyakat vetsz meg egy hotelben. Mindjárt szebben veted meg azokat az ágyakat, ha arra gondolsz, hogy „úgy teszem ezt, mintha Jézus aludna azokban az ágyakban”.
Ha mindenhez úgy viszonyulnál, mintha Istennek tennéd, és nem úgy, mintha embereknek, hogyan változna meg a munkához való viszonyod?
?
Ahogy belépsz az előtted álló, céltudatosan eltervezett évtizedbe, fontos, hogy észrevedd, hogy a munkád lehet egy olyan cselekedet, mellyel kifejezed Isten felé az imádatodat. Valójában, ha azt szeretném, hogy Isten áldása legyen a pénzügyeimen, akkor a hivatásomat mindenképp egy Istent imádó cselekedetté kell alakítanom.
Mit is jelent ez? Arról beszélek, hogy nem számít, mit csinálsz – utcát sepersz, egy vállalat főnöke vagy épp főállású anya vagy – a munkád több, mint egyszerű munka. A Biblia azt írja, hogy amíg itt vagy a földön, használd a munkádat az imádat egy kifejeződéseként.
Ez azt jelenti, hogy bármit is teszel, azt tedd lelkesedéssel. Ha nincs benne szíved-lelked, akkor nem a számodra megfelelő munkát végzed. Ha nem úgy végzed, hogy szíved-lelked benne van, akkor bűnt követsz el. Nem én mondom ezt, hanem a Biblia.
Miért dolgozz teljes szívvel-lélekkel? Mert „az Úrnak” dolgozol, és „nem az embereknek”. Tegnap megtudtuk, hogy Isten a bérünk és az „ellátmányunk”. Ő a „főnökünk” is. Lehet, hogy van valaki, aki a „felügyelő” szerepét tölti be, de valójában egy magasabb hatalmat szolgálunk. Nem számít, mit teszek, legyen az egy étel elkészítése, egy számla aláírása, egy elemzés elvégzése, egy üzlet megkötése, értékesítés, kézbesítés – akármi is legyen, úgy kell elvégeznem, mintha Istennek végezném, így az imádat egy kifejeződése lesz.
Luther Márton, aki a reformáció elindítója volt, azt vallotta, hogy akár tehenet is fejhetünk Isten dicsőségére. WC-t is pucolhatsz Isten dicsőségére. Miért? A magatartásod árulja el, hogy „Istenem, amit teszek, azt érted teszem”. Például, vegyük azt, hogy ágyakat vetsz meg egy hotelben. Mindjárt szebben veted meg azokat az ágyakat, ha arra gondolsz, hogy „úgy teszem ezt, mintha Jézus aludna azokban az ágyakban”.
Ha mindenhez úgy viszonyulnál, mintha Istennek tennéd, és nem úgy, mintha embereknek, hogyan változna meg a munkához való viszonyod?
A nem szolgáló keresztény ellentmondás
"Ugyanígy ti is, testvéreim, meghaltatok a törvény számára a
Krisztus teste által, s ezért másé vagytok: azé, aki feltámadt a
halottak közül, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek" (Róma 7:4)
Az elhívásod a megtérésre magába foglalja az elhívásod a szolgálatra, mert ez a kettő ugyanaz. Bármi is legyen a munkád, a karriered, te főállású szolgáló kereszténynek vagy elhívva. Egy nem szolgáló keresztény ellentmondás.
A Biblia azt mondja: "Mert ő szabadított meg minket, és ő hívott el szent hívással, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint" (2 Tim 1:9a).
Péter hozzáteszi: "Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe" (1Péter 2:9a).
Isten szolgálatára vagy elhívva. Régebben talán azt hitted Isten elhívását csak a misszionáriusok, pásztorok, apácák és más "tejes állású" gyülekezeti dolgozók tapasztalhatják meg, de a Biblia azt mondja, hogy minden keresztény szolgálatra van elhívva. (Efézus 4:4-14; emellett Róma 1:6-7, 8:28-30; 'Korinthus 1:2, 9, 26, 7:17; Filippi 3:14, 1Péter 2:9; 2 Péter 1:3)
Bármikor, amikor Isten adta képességeidet használod mások megsegítésére, betöltöd az elhívásodat. A Biblia azt mondja: "Ugyanígy ti is, testvéreim, meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által, s ezért másé vagytok: azé, aki feltámadt a halottak közül, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek" (Róma 7:4).
Néhány kínai gyülekezetben úgy köszöntik az új hívőket, hogy azt mondják: "Jézusnak lett egy új szempárja, hogy lásson, új fülei, hogy halljon, új kezei, hogy segítsen velük és új szíve, hogy szeressen másokat".
Beszéljünk róla:
* Mennyi időt töltesz Istennek hasznos munkával?
* Hogyan segíti és bátorítja a te munkád a többi keresztényt és a vezetődet a gyülekezetben?
Az elhívásod a megtérésre magába foglalja az elhívásod a szolgálatra, mert ez a kettő ugyanaz. Bármi is legyen a munkád, a karriered, te főállású szolgáló kereszténynek vagy elhívva. Egy nem szolgáló keresztény ellentmondás.
A Biblia azt mondja: "Mert ő szabadított meg minket, és ő hívott el szent hívással, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint" (2 Tim 1:9a).
Péter hozzáteszi: "Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe" (1Péter 2:9a).
Isten szolgálatára vagy elhívva. Régebben talán azt hitted Isten elhívását csak a misszionáriusok, pásztorok, apácák és más "tejes állású" gyülekezeti dolgozók tapasztalhatják meg, de a Biblia azt mondja, hogy minden keresztény szolgálatra van elhívva. (Efézus 4:4-14; emellett Róma 1:6-7, 8:28-30; 'Korinthus 1:2, 9, 26, 7:17; Filippi 3:14, 1Péter 2:9; 2 Péter 1:3)
Bármikor, amikor Isten adta képességeidet használod mások megsegítésére, betöltöd az elhívásodat. A Biblia azt mondja: "Ugyanígy ti is, testvéreim, meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által, s ezért másé vagytok: azé, aki feltámadt a halottak közül, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek" (Róma 7:4).
Néhány kínai gyülekezetben úgy köszöntik az új hívőket, hogy azt mondják: "Jézusnak lett egy új szempárja, hogy lásson, új fülei, hogy halljon, új kezei, hogy segítsen velük és új szíve, hogy szeressen másokat".
Beszéljünk róla:
* Mennyi időt töltesz Istennek hasznos munkával?
* Hogyan segíti és bátorítja a te munkád a többi keresztényt és a vezetődet a gyülekezetben?
Isten gondoskodása bármelyik csapból folyhat
Hanem gondolj arra, hogy Istened, az ÚR ad neked erőt a gazdagság
megszerzésére, hogy fenntartsa szövetségét, amelyre esküt tett
atyáidnak. Így van ez ma is. (5 Mózes 8:18)
A Biblia azt tanítja, hogy Isten a forrása az anyagi javainknak. Ő az, aki a szükségleteinkről gondoskodik.
Ez mit jelent? Arról van szó, hogy ahelyett, hogy a munkaadómtól várnám az anyagi biztonságot, Istenre tekintek. És ahelyett, hogy a megtakarítási számlám kezelőjétől várnám az anyagi biztonságot, Istenre tekintek. Azt jelenti, hogy Istenen kívül senkitől és semmitől nem várom, hogy a szükségleteimről gondoskodjon.
Hadd illusztráljam egy példával: Amikor kinyitom a vízcsapot, tudom, hogy a víz nem magából a csapból jön. A csapon és a vezetékeken keresztül jön, valójában a víztározóból. A csővezetéken és a vízcsapon keresztül csak eljut hozzám. Ugyanígy, az a jövedelem, amit Isten adni akar neked, származhat egy állástól, de máshonnan vagy másvalakitől is. A forrás maga azonban mindig Isten.
Nem kell afelől aggódnunk, hogy Isten melyik csapot használja arra, hogy gondoskodjon rólunk. Érthetjük így a szavait: „Ha egy csapot elzárok, könnyedén ki tudok nyitni egy másikat. Ha elveszítesz egy állást, én tudok neked egy másikat adni. Én vagyok a forrásod, nem a munkád. Én vagyok a forrásod, nem a bankszámlád.”
Aggodalmaidból kiderül, hogy melyek azok a területek, ahol nem bízol Istenben. Kérd őt, hogy segítsen megérteni, mi az oka annak, hogy nem bízol benne, és kérd, hogy tanítson, hogyan kezdj el bízni benne. Keresd, hogyan teheti ezt. És aztán, amikor netán aggódni kezdesz, tárd fel Istennek a félelmeidet.
A Biblia azt tanítja, hogy Isten a forrása az anyagi javainknak. Ő az, aki a szükségleteinkről gondoskodik.
Ez mit jelent? Arról van szó, hogy ahelyett, hogy a munkaadómtól várnám az anyagi biztonságot, Istenre tekintek. És ahelyett, hogy a megtakarítási számlám kezelőjétől várnám az anyagi biztonságot, Istenre tekintek. Azt jelenti, hogy Istenen kívül senkitől és semmitől nem várom, hogy a szükségleteimről gondoskodjon.
Hadd illusztráljam egy példával: Amikor kinyitom a vízcsapot, tudom, hogy a víz nem magából a csapból jön. A csapon és a vezetékeken keresztül jön, valójában a víztározóból. A csővezetéken és a vízcsapon keresztül csak eljut hozzám. Ugyanígy, az a jövedelem, amit Isten adni akar neked, származhat egy állástól, de máshonnan vagy másvalakitől is. A forrás maga azonban mindig Isten.
Nem kell afelől aggódnunk, hogy Isten melyik csapot használja arra, hogy gondoskodjon rólunk. Érthetjük így a szavait: „Ha egy csapot elzárok, könnyedén ki tudok nyitni egy másikat. Ha elveszítesz egy állást, én tudok neked egy másikat adni. Én vagyok a forrásod, nem a munkád. Én vagyok a forrásod, nem a bankszámlád.”
Aggodalmaidból kiderül, hogy melyek azok a területek, ahol nem bízol Istenben. Kérd őt, hogy segítsen megérteni, mi az oka annak, hogy nem bízol benne, és kérd, hogy tanítson, hogyan kezdj el bízni benne. Keresd, hogyan teheti ezt. És aztán, amikor netán aggódni kezdesz, tárd fel Istennek a félelmeidet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése