2017. február 8., szerda

A szeretet elfedezi bűneidet
"A legfontosabb mindenek előtt, hogy mutassátok ki mély szereteteteket egymás iránt, mert a szeretet elfedez sok bűnt."
(1 Péter 4:8, NLT fordítás)
Az első és legfontosabb dolog, hogy megtanuljuk igazán szeretni Istent és más embereket, mert a szeretet a legjobb, amire használhatjuk az életet. Van még két ok, hogy miért van szükséged arra, hogy az életcélod a szeretet megtanulása legyen.
Először is, a szeretet kompenzálja a bűnöd. A Biblia azt mondja az 1Péter 4:8-ban, "A legfontosabb mindenek előtt, hogy mutassátok ki mély szereteteteket egymás iránt, mert a szeretet elfedez sok bűnt." (NLT ford.)
Jézus Krisztus szeretete elfedezi a bűneidet, és ahhoz is erőt ad, hogy más embereknek te is elengedj dolgokat. Neked is megbocsátott Isten, így te is megbocsáthatsz másoknak.
A bibliai Dávid király nem volt igazán tökéletes ember. Sőt, nagyon sokat hibázott. Hazudott. Csalt. Ellopta egy másik ember feleségét. Házasságtörést követett el. Sőt, megöletett egy embert, hogy elfedezze a bűnét!
Amikor azonban Dávid hibázott, gyorsan beismerte és megbánta. Nem mindig tette azt, ami helyes, de kereste Isten akaratát, és azt akarta tenni, ami helyes. Isten Dávidról azt mondta, hogy szíve szerint való ember.
Hogyan mondhatja ezt Isten egy olyan emberről, mint Dávid? Úgy, hogy sokkal fontosabb, hogy szeresd Istent teljes szívedből, mint az, hogy tökéletes legyél. Szereted Istent teljes szívedből? Úgy szereted embertársadat, mint magadat? Ha igen, az el fogja fedezni sok bűnödet.
Másodszor, azért van szükséged arra, hogy az életcélod a szeretet megtanulása legyen, mert a szeretet óriási kihatással van az életünkre.
Meg kell tanulnod, hogy a mostani életünkben a kapcsolatok számítanak leginkább. A Biblia azt mondja, hogy szeretet nélkül az élet értéktelen és eltékozolt. "Nem számít, mit mondok, mit hiszek vagy mit csinálok, szeretet nélkül nincs semmim, ami értékes lenne." (1Kor 13:3, MSG ford.)
De miért van az, hogy mégis a kapcsolataink "húzzák a rövidebbet"? Ha tudjuk, hogy a szeretet mennyire fontos, miért nincs időnk azokra az emberekre, akiket szeretünk? Azért, mert elfoglaltak vagyunk. Mert a legfontosabbnak tartunk olyan dolgokat, amik csak másodlagosak vagy egyáltalán nem lényegesek az életben, és ennek a kapcsolataink isszák meg a levét.
A szeretetet azonban semmivel nem lehet pótolni. Az élet nem a teljesítményről, a jó időbeosztásról vagy az elismerésekről szól, hanem a szeretetről. Ne engedd, hogy az életedben lévő sürgés-forgás ezt elfeledtesse veled.
Beszéljünk róla:
-Mit gondolsz, mit jelent az, hogy szeretni Istent "teljes szívedből"?
-Milyen módon szenvedik meg a kapcsolataid azt, hogy nagyon elfoglalt vagy?
-Isten szeretete elfedezi a bűneidet, de mit kell teljes szívből megbánnod ahhoz, hogy igazán tudd Istent keresni és még közelebb tudj kerülni hozzá?

Két szó, hogy új ember lehess


„Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes." (Róma 12:2)

Ne igazodjatok gondolkodás nélkül ahhoz a kultúrához, mely körbevesz titeket. Ehelyett figyeljetek inkább Istenre. Teljesen meg fogtok változni. Készségesen figyeljétek, hogy mit kíván tőletek, és ne késlekedjetek a válasszal. A környezetetekkel ellentétben, amely mindig vissza fog húzni benneteket arra az éretlen színvonalra, amely rá jellemző, Isten a legjobbat hozza ki belőletek és éretté tesz benneteket.

Az e heti áhitatok szerzője Buddy Owens, a Saddleback gyülekezet tanító pásztora és a The Way of a Worshiper (Egy dicsőítő útja) c. könyv szerzője.

Két nagyon fontos szót kell megértenünk ahhoz, hogy új emberekké válhassunk: bűnvallás és bűnbánat.

Lehet, hogy azt gondolod, hogy ezek a szavak túlontúl vallásosnak hangzanak, vagy hogy a bűnvallás és a bűnbánat csak a saját romlottságodat hangsúlyozza ki. Valójában, ha megérted ezeket a szavakat, megérted, hogy mindkettő pozitív kicsengésű, felszabadító, felnyitják a szemedet és reménnyel töltenek meg. A bűnvallás és a bűnbánat valójában vidám szavak.

A bűneink megvallása azt jelenti, hogy azt mondjuk, amit Isten. A bűnvallás egyszerűen azt jelenti, hogy egyetértünk Istennel. Nem vitázunk vele a bűneink felől, ehelyett azt mondjuk a bűneinkről, amit Isten is mond róluk. Azt mondjuk, hogy "Igazad van, Istenem. Amit tettem, az rossz volt".

Az 51. zsoltárban találunk erre példát, ahol Dávid azt mondja: "Egyedül ellened vétkeztem, azt tettem, amit rossznak látsz. Ezért igazad van, ha szólsz, és jogos az ítéleted." (51. Zsoltár 6.)

A bűnvallás vezet el aztán a bűnbánatra. A bűnbánat azt jelenti, hogy megváltozik a gondolkodásmódod. Több, mint pusztán viselkedésbeli változás. Arra utal, hogy az értelmed is megváltozik.

Tehát, a bűnvallás (mikor azt mondod, amit Isten is) elvezet a bűnbánatra (mikor azt gondolod, amit Isten is). Ha azt mondod, amit Isten is, az lehetővé teszi, hogy azt is gondold, amit Ő. Ha megtanulsz másként gondolkodni, a viselkedésed is megváltozik: „A környezetetekkel ellentétben, amely mindig vissza fog húzni benneteket arra az éretlen színvonalra, amely rá jellemző, Isten a legjobbat hozza ki belőletek és éretté tesz benneteket."





Lelki önfegyelem:
A takarók harca


"A fegyelmezettség hiánya miatt meghalnak, saját bolondságuk félrevezeti őket." (Péld. 5:23)


Hogy haladsz a csendességeddel? Ha olyan vagy, mint a legtöbb ember, akkor azzal küzdesz, hogyan szakíts időt a csendességre. Ez normális. Amint elkezded felépíteni a csendesség megtartásának szokását az életedben, mindenféle akadállyal fogod szembetalálni magad. A Sátán küzdeni fog azért, hogy te ne találkozhass az Úrral naponta. Valójában 4 nagyon gyakori akadálya van annak, hogy következetesen csendességet tartsunk. A következő néhány áhítatban megosztok veletek naponta egy akadályt és néhány módszert arra vonatkozóan, hogyan tudjuk legyőzni ezeket az akadályokat.

Messze a leggyakoribb akadály, amit a Sátán az útunkra gördít az a fegyelmezettség hiánya. Én ezt a takarókkal való harcnak hívom! Ahhoz, hogy megnyerd a harcot a takarókkal, fel kell kelned reggel, még akkor is ha fáradt vagy. Ez nem könnyű! Az ördög felnagyítja a fáradságodat. Az önfegyelemnek eme hiányának végzetes következményei lehetnek. A Biblia ezt mondja a Példabeszédekben: "A fegyelmezettség hiánya miatt meghalnak, saját bolondságuk félrevezeti őket." (Péld. 5:23)

A takarók feletti győzelemhez:

* azonnal kelj fel! Az első néhány percben dől el, hogy nyersz vagy veszítesz;
* figyelj oda az időrablókra. Számodra lehet szörfölés a neten, tévénézés - bármi más, amit csinálsz ahelyett, hogy csendességet tartanál;
* a Szentírással a fejedben feküdj le. Olvass egy részt abból, amit reggel olvastál, hogy elmédben Isten Igéjével feküdhess le és kelhess fel.


Meg tudod csinálni! Holnap reggel megnyerheted a harcot a takarókkal!

Gondolatébresztőnek:

* Melyek azok az időrablók, amivel a Sátán eltereli figyelmedet a csendességedről? Mit fogsz ma átrendezni, hogy ezt az időt Istennel tölthesd?
* Gondold át, hogyan tudnád a Szentírást fejben tartani, például kártyákra kiírni az igeverseket és felrakni őket a fürdőszobába a tükörre?
Harcolj száraz időszakok ellen!


"URam, miért állsz oly távol, miért rejtőzöl el szükség idején?" (Zsoltárok 10:1)


Mindannyiunkkal megesik néha, hogy falba ütközünk az Istennel való kapcsolatunkban – ez egyszerűen a "csomag" része. Még Dávid is, akit a Biblia „az Úr szíve szerint való” embernek nevez, néha távolinak érezte Istent. Egyszer így imádkozott: "URam, miért állsz oly távol, miért rejtőzöl el szükség idején?" (Zsoltárok 10:1)

Tegnap arról a négy alapvető problémáról kezdtem beszélni, amelyek hajlamosak mellékvágányra terelni az Istennel töltött időnket. Az önfegyelemmel kezdtem. Ma a lelkileg száraz időszakok problémáját fogjuk megnézni. Én ezt "az üres beszéd harcának" hívom.

Nem szabad a csendességeinket érzelmi alapon megítélni. Hogy miért? Mert az érzelmek hazudnak: könnyen jönnek, könnyen mennek. Néhanapján úgy fogod érezni, mintha maga a menny nyílt volna meg előtted, és nagyszerű időt fogsz tölteni Istennel. Máskor viszont a csendességeid átlagosak és egysíkúak lesznek. Ne számíts minden reggel nagy és dicsőséges tapasztalatokra. A legfőbb dolog a rendszeresség.

Mégis, ha már régóta egy ilyen száraz időszakban vagy, érdemes végiggondolnod, hogy vajon nem az alábbi okok egyike igaz-e rád is:


* Meg nem vallott bűn: Isten nem fog neked újat mutatni addig, amíg meg nem teszed azt, amire már rámutatott.

* Fizikai felkészületlenség: Ha nagyon fáradt vagy stresszes vagy, Istennel is nehéz lesz minőségi időt töltened.

* "Túl nagy falat": Ha túl nagy igerészt választasz tanulmányozásra, felszínesen, rohanva fogod eltölteni az Istenre szánt idődet. Ne hozd magad olyan helyzetbe, hogy siettetned kelljen Istent.

* Rutinfeladat: Ha mindig ugyanazt a módszert alkalmazod, a csendességed át fog váltani törvénykezésbe. Kísérletezz új módszerekkel, ötletekkel; rázd fel a csendességedet!

* Az alkalmazás elhagyása: Ha nem ülteted gyakorlatba azt, amit Isten aktuálisan tanít neked, a lelki életed megkötözött, lassan növekvő lesz.


A lelki szárazság elég gyakori, de nem kell, hogy gyógyíthatatlan legyen. Kérdezd meg Istent, honnan ered, és hagyd, hogy segítsen változtatni!


Beszéljünk róla:

1. Hogyan tudsz jobban felkészülni a csendességedre, hogy ne legyél fáradt vagy stresszes, amikor Istenre akarsz figyelni?

2. Mik azok az ötletek, módszerek, amelyekről az elmúlt hetek napiremény áhítataiban tanultál, és amelyek segíthetnek felrázni a csendességedet?
Küzdelem a figyelemelterelés ellen


"Ha figyelmesen hallgatsz a bölcsességre, és szívből törekszel értelemre, bizony, ha bölcsességért kiáltasz, és hangosan kéred az értelmet, ha úgy keresed azt, mint az ezüstöt, és úgy kutatod, mint az elrejtett kincseket, akkor megérted, mi az ÚR félelme, és rájössz, mi az istenismeret." (Péld 2,2-5)




Eddig már szóltunk az önfegyelem problémájáról és a lelkileg száraz időszakok problémájáról. Ha ez a két probléma nem zavar a csendességre szánt idődben, akkor az ördög valószínűleg a figyelemelterelés erejét fogja alkalmazni veled szemben.

Ezt úgy is hívom, "az ész csatája". Próbálsz koncentrálni az imádkozásra, Isten szavának tanulmányozására, de elméd elkalandozik. Olyan ez, mint egy lelki értelemben vett figyelemzavar. Mikor ez történik, könnyen lehajtjuk fejünket, becsukjuk szemünket és hátradőlünk aludni.

Vagy, felveheted a harcot az "ész csatájában" a következőképpen:
Sétálj egyet. Észrevetted már, hogy Jézus gyakran tanított miközben sétált vagy evett? Nehéz elaludni séta és evés közben!
Tarts a közelben egy jegyzettömböt. Csak írd le, bármilyen zavaró gondolat eszedbe jut, mert így megfeledkezhetsz róla, mivel egy listára kerül, amivel majd később foglalkozhatsz. Nincs abban semmi rossz, ha elkalandozik a figyelmünk a csendességre szánt időnkben. Ez természetes. De szükség van egy tervre, ha ez bekövetkezik.

Beszéljetek róla:
Ne várj holnapig, mit tehetsz már most, hogy minimalizáld a figyelem elterelő momentumokat, amikkel szembekerülhetsz?
Vedd figyelembe, hogy a figyelemelterelés elleni küzdelem egyben a sátán elleni küzdelem is, aki kétségbeesetten próbál rávenni, hogy ne figyelj Istenre. Fogd ezt fel egy személyes csataként és határozd el, hogy nem hagyod, hogy a sátán vegye át az irányítást gondolataid felett.

Küzdelem a túlzott elfoglaltság ellen


Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban. 1 Kor 15:58

Több mint 40 éve vagyok hívő. Biztosra mondhatom, hogy nincs olyan szokás, amit nehezebb betartani, mint a csendességet. Az elmúlt napokban megosztottam veletek azokat a fő dolgokat, amelyek a csendesség útjában állhatnak: önfegyelem problémája, szárazság és figyelemelterelődés problémája.

A kedvtelenség problémája messzemenőleg a legnagyobb harc. Harc, hogy kitarts az Úrral való csendességed mellett. Semmi más mellett nem nehezebb megmaradni, mint az Úrral töltött idő mellett. A világ harcol ellened, saját magad is akadály vagy és emellett még az ördög is ellened van. Mind együtt dolgoznak, hogy olyan elfoglaltá tegyenek, hogy ne legyen időd Istennel csendben lenni.

Ezért hívom én ezt a túlzott elfoglaltsággal való küzdelemnek. Akkor áll fenn ez a helyzet, amikor nyomás alatt vagy és úgy érzed túl sok mindent kell tenned. Valamit fel kell áldoznod. Sajnos az életed legfontosabb részével hagysz fel: az Istennel töltött idővel.

Minden egyes alkalommal, amikor kimarad a csendesség, kedvetlen leszel és újra kezdeni még nehezebb. Kedvtelenséget és kudarcot érzel. A legerősebb csendesség elleni támadás mindig a szorgalmasság vagy alaposság területén jelentkezik. A sátán nagyon jól tudja azt, hogy ha sikerül tőled az igét megvonnia, akkor már a csatából is eltávolított. Tulajdonképpen ezzel elvette tőled a kardodat. (Efezus 6:17)

Nagyon sok hívő mondta már nekem, hogy a csendesség felhagyása volt az első lépés a rossz irányba - ami nagyon sok fajta problémához vezetett.

Gondolat ébresztőnek:

* Nem úgy lettünk teremtve, hogy a hit küzdelmét egyedül harcoljuk meg. Kihez fordulsz az életedben ha bátorításra vagy számonkérésre van szükséged?

* Van bármi olyan napi tevékenység jelenleg az életedben, ami fontosabb, mint az Istennel töltött időd? Hogyan fogod a mai programod megváltoztatni, hogy megmutasd mi, vagy mi kellene, hogy a helyes sorrend legyen?





Ne csak higgy! Tartozz a családhoz!


"Isten családja az élő Istennek az egyháza, az igazság oszlopa és alapja." (1 Tim. 3:15, GW fordítás)


Arra lettél elhívva, hogy Isten családjába tartozz, ne csak higgy Istenben.

Még az Éden tökéletes, bűntelen környezetében is azt mondta Isten, hogy "nem jó az embernek egyedül" (1Móz. 2:18).

Isten arra teremtett bennünket, hogy közösséghez tartozzunk, hogy társas lények legyünk, és családban éljünk. Egyikünk sem tudja betölteni Isten célját egyedül. A Biblia egy szót sem ír magányos szentekről vagy szellemi remetékről.

Bár Krisztussal való kapcsolatunk személyes, Isten nem akarja, hogy másoktól elszigeteltek maradjunk. Isten családjában az összes többi hívővel kapcsolatban állunk. A Biblia azt írja, hogy "mi, akik sokan vagyunk, Krisztusban egy testet alkotunk, és minden tag az összes többihez tartozik." (Róma 12:5, NIV fordítás)

Krisztust követni nem csak azt jelenti, hogy hiszel, hanem hogy a családjába tartozol. C.S. Lewis vette észre, hogy a "tagság" szó keresztény eredetű, de világi használata már lekoptatta róla az eredeti jelentését. A boltok például csak "tagoknak" biztosítanak kedvezményt, és a hirdetők levelezőlistájára is csak tagként kerülhet fel az ember. A gyülekezetekben a tagság gyakran csak arra korlátozódik, hogy az ember felírja a nevét egy listára mindenféle igény vagy elvárás nélkül.

Pál számára egy gyülekezet tagjának lenni azt jelentette, hogy egy élő testnek rendkívül fontos részévé vált, Krisztus Testének nélkülözhetetlen, másokkal összekapcsolt részévé. Helyre kell állítanunk és gyakorolnunk kell a tagság bibliai jelentését. A gyülekezet egy test, nem egy épület; egy szerv, nem egy szervezet. (Róm 12:4-5; 1 Kor 6:15; 12:12-27.)

Beszéljünk róla:

* Hogy nézhet ki a gyakorlatban az, hogy minden tag "az összes többihez tartozik"?
* A te esetedben hogyan valósul meg a gyakorlatban a tagság bibliai jelentése?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése