A BIZONYTALANSÁG KEZELÉSE
„Nem tudjuk, mit tegyünk, csak rád tekintünk.”(2Korintus 20:12)
Vezetőként döntéseket kell hoznod kapcsolatok, pénzügyek, idő, értékek, lehetőségek és viták dolgában. A te döntéseid mondják ki a végső szót, és napnál világosabban megmutatják, hogy milyen vezető vagy. Van még valami, amit tudnod kell: vannak helyzetek, amikor időbe telik, míg kiderül, hogy bölcs vagy ostoba vagy-e, mert kénytelen vagy vezetni, akár hosszú időn át is anélkül, hogy kiderülne, jól vagy rosszul döntöttél. Amikor már az aratás ideje jön, késő változtatni a földművelés folyamatán. Várni kell a következő vetési idényig. Amikor vezetésről van szó, a bizonytalanság a folyamat állandó része, sosem tűnik el! Ráadásul a bizonytalanság nem azt jelenti, hogy rossz a vezetés, csak még hangsúlyosabbá teszi, hogy vezetésre szükség van; a bizonytalanság az a környezet, ahol a jó vezetés leggyakrabban felfedezhető. Lehet, hogy vezetőkényt azt gondolod, mindig tudnod kellene, mit kell tenni, de a valóságban csak nagyon kevés olyan alkalom van, amikor valamiben teljesen biztos vagy. Ezért imádkozott így Jósáfát király: „Nem tudjuk, mit tegyünk, tőled várunk segítséget” (2Krónika 20:12 NLT). Mivel folyton úgy kell döntéseket hoznod, hogy közben csak korlátozott információ áll rendelkezésedre, a célod ne az legyen, hogy kiküszöbölöd a bizonytalanságot, hanem az, hogy kifejleszd magadban az Istenbe vetett bizalom képességét, és légy bátor a bizonytalanság ellenére is. Nem az a dolgod, hogy megszüntesd a bizonytalanságot; az a dolgod, hogy a bizonytalanság közepette is világosságra, hitre és fejlődésre ösztönöz. Ja ezt teszed, megtanulsz vezetni.
„…veled van Istened, az Úr, mindenütt, amerre csak jársz.” (Józsué 1:9)
Amikor Mózes átadta a stafétát Józsuének, sok minden megváltozott. Józsué negyven éven keresztül azt tanulta, hogyan igazodjon el, és hogyan élje túl a viszontagságokat a pusztában, most azonban eljött az ideje, hogy belépjen az Ígéret földjére. Márpedig ami a pusztában működött, nem feltétlenül működik az Ígéret földjén. Szinte halljuk Józsué gondolatait: „Sok mindent tudok a vándorlásról, de nem sokat a hadviselésről.” Ezért mondta neki Isten: „Légy erős és bátor… veled lesz Istened, az Úr, mindenütt, amerre csak jársz.” Miért mondta Isten Józsuénak, hogy legyen erős és bátor? Bizonyára azért, mert aggodalmas és gondterhelt volt. Új helyzetében mindennek bizonytalanság szaga volt. Az egyetlen dolog, amit Józsué biztosan tudott, az volt, hogy Isten azt mondta: „Menj!” Így aztán „Józsué ezt parancsolta… a népnek: Készítsetek magatoknak útravalót, mert három nap múlva átkeltek itt a Jordánon, hogy bemenjetek, és birtokba vegyétek azt a földet” (Józsué 1:10-11). El tudod képzelni, miket gondolhattak az emberek? Kérdés: „Na de, Józsué, hogy fogunk átkelni a folyón?” Válasz: „Nem vagyok benne biztos, de három napon belül legyetek készen.” Kérdés: „De, Józsué, mit fogunk csinálni, ha átérünk a túlsó partra?” Válasz: „Majd megmondom, ha ott leszünk. Csak álljatok készen az indulásra.” Kezded átlátni a helyzetet? Vezetőként mindig sok olyan dolog lesz, amiben nem leszel biztos, főleg olyankor, amikor új területre indulsz. Azt azonban soha nem engedheted meg magadnak, hogy ne láss világosan, vagy kétségek legyenek benned az elhívásodra, a látásodra vagy a végső győzelmedre vonatkozóan. Honnan szerezhetsz ehhez biztonságérzetet? Isten ígéretéből: „Én veled vagyok.”
„Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod.” (Zsoltárok 32:8)
Dr. John Maxwell rámutat, hogy ahhoz, hogy bizonytalan területeken boldogulni tudjunk, képesnek kell lennünk a következő dolgokra: 1) Tisztában kell lennünk a biztonsági hányadosunkkal. Gondolj vissza a legutóbbi nagy döntésedre, amiről kiderült, hogy jó döntés volt! Mennyire voltál benne biztos? Nyolcvan százalékban? Ötven százalékban? Ha a legjobb döntéseidnél általában 75 % bizonyosságot jelölnél meg, akkor ez a te „biztonsági hányadosod”. Amikor elérsz erre a pontra, ideje felhagyni a kétségekkel, és elindulni. 2) Nyugodtan kifejezhetjük kétségeinket. Soha ne nézz úgy a sikeres emberekre, hogy azt feltételezed róluk, hogy ők fél kézzel, habozás nélkül és bátran hajóztak a bizonytalanság tengerén. Nem, ők csupán megértették, hogy minden egyes megtett lépésnél megkapják a szükséges választ. Tehát ahelyett, hogy úgy tennél, mintha többet tudnál, mint amennyit valójában, kezdd el magadévá tenni az átláthatóság kultúráját, mert ez az a közeg, ami elősegíti az ötletek szabad cseréjét. Amikor nem tudsz valamit, csak mondd: „Nem tudom, de megpróbálok rájönni.” 3) Tanácskozni másokkal. Salamon király többet írt a tanácskérésről, mint bármelyik más bibliai szerző. Még a királyoknak is szükségünk van jó tanácsokra? Igen, feltétlenül! Csak azok fognak boldogulni, akik ezt alázattal elismerik. 4) A sikert a ponttáblázat alapján kell mérlegelni, nem a forgatókönyv alapján. Minden jó edző egy tervet készít a meccsre, ám hajlandó azon változtatni a győzelem érdekében. A terveidet írd le ceruzával, de a látásodat tollal vesd papírra! A jó vezetők, mint a jó edzők, gyakran kénytelenek feladni vagy módosítani terveiket azért, hogy álmuk valóra válhasson. Azok, akik ezt megteszik, azok érik el céljukat.
„Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem!” (Zsoltárok 143:10)
Amikor Isten megígér valamit, de az nem teljesedik azonnal, könnyen türelmetlenek leszünk, kételkedni kezdünk benne, és azt hisszük, hogy nekünk kell kezünkbe venni és elintézni a dolgot. Ábrahám is így tett. Isten gyermeket ígért neki, sőt azt, hogy: „…úgy megszaporítom utódaidat, hogy annyian lesznek, mint az ég csillagai…” (1Mózes 22:17). Ő azonban belefáradt a várakozásba, és kezébe vette a dolgot: fiút nemzett Hágárnak, felesége szolgálójának. Itt kezdődtek csak igazán a bajok. Bár Isten szerette Izmaelt (Hágár fiát), és nagy tervei voltak vele, de Ábrahámnak el kellett őt engednie ahhoz, hogy beteljesedjen Isten akarata. Ez volt Ábrahám életének egyik legfájdalmasabb tapasztalata.
Tehát: 1) Ne engedd, hogy az ellenség bármi olyat behozzon az életedbe, ami aláaknázza azt, amire vártál, és amiért imádkoztál. 2) Vigyázz, kitől fogadsz el tanácsot! Izmael születése Ábrahám feleségének, Sárának a „jó ötlete” volt. 3) Az, hogy hajlandó vagy vállalni a felelősséget tetted következményeiért, nem jelenti azt, hogy nem lesznek következmények, méghozzá hosszútávon kiható következmények! Vigyázz, hová fekszel, felkelni talán nem lesz olyan könnyű, mint gondolod. 4) Vannak dolgok, amikről könnyű lemondani, más dolgok elengedéséhez azonban minden cseppnyi nagylelkűséged szükséges. Különösen nehéz lemondani valamiről, amihez kötődsz, amiben saját magad visszatükröződését látod, például egy olyan munkáról, amit szeretsz, egy házról, amelyben élsz, vagy egy kapcsolatról, amihez ragaszkodsz. De ha olyan messzire mentél „Izmaeleddel”, amennyire csak lehetett, el kell őt engedned, hogy készen állhass Isten ígéretének beteljesülésére életedben.
Vezetőként döntéseket kell hoznod kapcsolatok, pénzügyek, idő, értékek, lehetőségek és viták dolgában. A te döntéseid mondják ki a végső szót, és napnál világosabban megmutatják, hogy milyen vezető vagy. Van még valami, amit tudnod kell: vannak helyzetek, amikor időbe telik, míg kiderül, hogy bölcs vagy ostoba vagy-e, mert kénytelen vagy vezetni, akár hosszú időn át is anélkül, hogy kiderülne, jól vagy rosszul döntöttél. Amikor már az aratás ideje jön, késő változtatni a földművelés folyamatán. Várni kell a következő vetési idényig. Amikor vezetésről van szó, a bizonytalanság a folyamat állandó része, sosem tűnik el! Ráadásul a bizonytalanság nem azt jelenti, hogy rossz a vezetés, csak még hangsúlyosabbá teszi, hogy vezetésre szükség van; a bizonytalanság az a környezet, ahol a jó vezetés leggyakrabban felfedezhető. Lehet, hogy vezetőkényt azt gondolod, mindig tudnod kellene, mit kell tenni, de a valóságban csak nagyon kevés olyan alkalom van, amikor valamiben teljesen biztos vagy. Ezért imádkozott így Jósáfát király: „Nem tudjuk, mit tegyünk, tőled várunk segítséget” (2Krónika 20:12 NLT). Mivel folyton úgy kell döntéseket hoznod, hogy közben csak korlátozott információ áll rendelkezésedre, a célod ne az legyen, hogy kiküszöbölöd a bizonytalanságot, hanem az, hogy kifejleszd magadban az Istenbe vetett bizalom képességét, és légy bátor a bizonytalanság ellenére is. Nem az a dolgod, hogy megszüntesd a bizonytalanságot; az a dolgod, hogy a bizonytalanság közepette is világosságra, hitre és fejlődésre ösztönöz. Ja ezt teszed, megtanulsz vezetni.
„…veled van Istened, az Úr, mindenütt, amerre csak jársz.” (Józsué 1:9)
Amikor Mózes átadta a stafétát Józsuének, sok minden megváltozott. Józsué negyven éven keresztül azt tanulta, hogyan igazodjon el, és hogyan élje túl a viszontagságokat a pusztában, most azonban eljött az ideje, hogy belépjen az Ígéret földjére. Márpedig ami a pusztában működött, nem feltétlenül működik az Ígéret földjén. Szinte halljuk Józsué gondolatait: „Sok mindent tudok a vándorlásról, de nem sokat a hadviselésről.” Ezért mondta neki Isten: „Légy erős és bátor… veled lesz Istened, az Úr, mindenütt, amerre csak jársz.” Miért mondta Isten Józsuénak, hogy legyen erős és bátor? Bizonyára azért, mert aggodalmas és gondterhelt volt. Új helyzetében mindennek bizonytalanság szaga volt. Az egyetlen dolog, amit Józsué biztosan tudott, az volt, hogy Isten azt mondta: „Menj!” Így aztán „Józsué ezt parancsolta… a népnek: Készítsetek magatoknak útravalót, mert három nap múlva átkeltek itt a Jordánon, hogy bemenjetek, és birtokba vegyétek azt a földet” (Józsué 1:10-11). El tudod képzelni, miket gondolhattak az emberek? Kérdés: „Na de, Józsué, hogy fogunk átkelni a folyón?” Válasz: „Nem vagyok benne biztos, de három napon belül legyetek készen.” Kérdés: „De, Józsué, mit fogunk csinálni, ha átérünk a túlsó partra?” Válasz: „Majd megmondom, ha ott leszünk. Csak álljatok készen az indulásra.” Kezded átlátni a helyzetet? Vezetőként mindig sok olyan dolog lesz, amiben nem leszel biztos, főleg olyankor, amikor új területre indulsz. Azt azonban soha nem engedheted meg magadnak, hogy ne láss világosan, vagy kétségek legyenek benned az elhívásodra, a látásodra vagy a végső győzelmedre vonatkozóan. Honnan szerezhetsz ehhez biztonságérzetet? Isten ígéretéből: „Én veled vagyok.”
„Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod.” (Zsoltárok 32:8)
Dr. John Maxwell rámutat, hogy ahhoz, hogy bizonytalan területeken boldogulni tudjunk, képesnek kell lennünk a következő dolgokra: 1) Tisztában kell lennünk a biztonsági hányadosunkkal. Gondolj vissza a legutóbbi nagy döntésedre, amiről kiderült, hogy jó döntés volt! Mennyire voltál benne biztos? Nyolcvan százalékban? Ötven százalékban? Ha a legjobb döntéseidnél általában 75 % bizonyosságot jelölnél meg, akkor ez a te „biztonsági hányadosod”. Amikor elérsz erre a pontra, ideje felhagyni a kétségekkel, és elindulni. 2) Nyugodtan kifejezhetjük kétségeinket. Soha ne nézz úgy a sikeres emberekre, hogy azt feltételezed róluk, hogy ők fél kézzel, habozás nélkül és bátran hajóztak a bizonytalanság tengerén. Nem, ők csupán megértették, hogy minden egyes megtett lépésnél megkapják a szükséges választ. Tehát ahelyett, hogy úgy tennél, mintha többet tudnál, mint amennyit valójában, kezdd el magadévá tenni az átláthatóság kultúráját, mert ez az a közeg, ami elősegíti az ötletek szabad cseréjét. Amikor nem tudsz valamit, csak mondd: „Nem tudom, de megpróbálok rájönni.” 3) Tanácskozni másokkal. Salamon király többet írt a tanácskérésről, mint bármelyik más bibliai szerző. Még a királyoknak is szükségünk van jó tanácsokra? Igen, feltétlenül! Csak azok fognak boldogulni, akik ezt alázattal elismerik. 4) A sikert a ponttáblázat alapján kell mérlegelni, nem a forgatókönyv alapján. Minden jó edző egy tervet készít a meccsre, ám hajlandó azon változtatni a győzelem érdekében. A terveidet írd le ceruzával, de a látásodat tollal vesd papírra! A jó vezetők, mint a jó edzők, gyakran kénytelenek feladni vagy módosítani terveiket azért, hogy álmuk valóra válhasson. Azok, akik ezt megteszik, azok érik el céljukat.
Engedd el!
„Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem!” (Zsoltárok 143:10)
Amikor Isten megígér valamit, de az nem teljesedik azonnal, könnyen türelmetlenek leszünk, kételkedni kezdünk benne, és azt hisszük, hogy nekünk kell kezünkbe venni és elintézni a dolgot. Ábrahám is így tett. Isten gyermeket ígért neki, sőt azt, hogy: „…úgy megszaporítom utódaidat, hogy annyian lesznek, mint az ég csillagai…” (1Mózes 22:17). Ő azonban belefáradt a várakozásba, és kezébe vette a dolgot: fiút nemzett Hágárnak, felesége szolgálójának. Itt kezdődtek csak igazán a bajok. Bár Isten szerette Izmaelt (Hágár fiát), és nagy tervei voltak vele, de Ábrahámnak el kellett őt engednie ahhoz, hogy beteljesedjen Isten akarata. Ez volt Ábrahám életének egyik legfájdalmasabb tapasztalata.
Tehát: 1) Ne engedd, hogy az ellenség bármi olyat behozzon az életedbe, ami aláaknázza azt, amire vártál, és amiért imádkoztál. 2) Vigyázz, kitől fogadsz el tanácsot! Izmael születése Ábrahám feleségének, Sárának a „jó ötlete” volt. 3) Az, hogy hajlandó vagy vállalni a felelősséget tetted következményeiért, nem jelenti azt, hogy nem lesznek következmények, méghozzá hosszútávon kiható következmények! Vigyázz, hová fekszel, felkelni talán nem lesz olyan könnyű, mint gondolod. 4) Vannak dolgok, amikről könnyű lemondani, más dolgok elengedéséhez azonban minden cseppnyi nagylelkűséged szükséges. Különösen nehéz lemondani valamiről, amihez kötődsz, amiben saját magad visszatükröződését látod, például egy olyan munkáról, amit szeretsz, egy házról, amelyben élsz, vagy egy kapcsolatról, amihez ragaszkodsz. De ha olyan messzire mentél „Izmaeleddel”, amennyire csak lehetett, el kell őt engedned, hogy készen állhass Isten ígéretének beteljesülésére életedben.
HOGYAN MUTATJA MEG ISTEN NEKÜNK AKARATÁT?
„Nem hevült-e a szívünk... ?" (Lukács 24:32)
Nézd csak a két tanítványt az emmausi úton, és megfogod érteni, hogyan szól hozzánk Isten, és hogyan ad útmutatást. Ők azt hitték, hogy Jézus meghalt, és ezzel meghalt a mozgalma is. Félelemmel telve és kiábrándultan összepakolták holmijukat, és hazaindultak, amikor hirtelen megjelent nekik Jézus. Hogyan mutatja meg nekünk akaratát Isten? A folyamat egyszerűsége meglepő lehet. Először másokon keresztül. Az úton lévő tanítványok első hibája az volt, hogy figyelmen kívül hagyták tanítványtársaik szavait, „...néhány közülünk való asszony is megdöbbentett minket, akik kora hajnalban ott voltak a sírboltnál, de nem találták ott a testét; eljöttek és azt beszélték, hogy angyalok jelenését is látták, akik azt hirdették, hogy ő él" (Lukács 24:22-23). Isten ma is így dolgozik. Ma is szól hozzánk másokon keresztül. Ezért kell rendszeresen gyülekezetbe járnod és olyan kapcsolatokat építened, melyek erősítenek. Másodszor az igén keresztül. „És Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az írásokban róla szólt" (Lukács 24:27). A tanítványok második tévedése az volt, hogy nem figyeltek Isten Igéjére, hanem saját félelmeikre hallgattak. Te is ezt teszed? Isten ma is szól Igéje által, a válaszok, melyeket keresel, ott vannak a Bibliádban. Harmadszor szívünk vágyain keresztül. „Ekkor így szóltak egymásnak: »Nem hevült-e a szívünk...?«" Isten úgy is megmutathatja nekünk akaratát, hogy égő vágyat ad nekünk. Téged mi gyújt lángra, mi az, ami odafigyelésre késztet? Egyedülállók? Szegénynegyedek? Pogány népek? Elhagyott árvák? Bármi is az - figyelj fel a benned égő tűzre!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése