2017. április 24., hétfő

Bízz Istenben, és menj tovább!


„Gedeon megérkezett a Jordánhoz, és átkelt háromszáz emberével; fáradtak voltak, de folytatták az üldözést.” (Bírák 8:4)
Azon gondolkozol, hogy feladod? Azt hitted, elérhetsz valamit, amíg hideg vízként bírálatot nem borítottak rád. Azon a ponton úgy döntöttél, hogy könnyebb reményeidet az ő véleményükhöz igazítani, és felvenni a mosolygás álarcát. Ne tedd! Isten túl sokat fektetett beléd ehhez! A komfortzóna azoknak való, akik kivonják magukat a fájdalmakból, de ezzel megtagadják a fejlődést; megvédik magukat a kudarcoktól, de megmaradnak a középszerűség korlátai között. Kelj fel, és törj ki a korlátok közül, amíg még képes vagy rá! „Ébredj fel, és erősítsd meg a többieket, akik halófélben vannak…” (Jelenések 3:2). Nyisd ki a Bibliádat, és kezdd el megtölteni az elmédet Isten ígéreteivel, nagyszerű ösztönző erejük van! Imádkozz, hidd, hogy Isten nagy dolgokat tesz! Csatlakozz egy gyülekezethez. Éleszd fel vágyaidat, mert végül is ezek határozzák meg sorsodat! Jézus elszenvedte tanítványai elvesztését, barátai elhagyták, még ruháitól is megfosztották (ld. János 19:23-24). De nem tudták elrabolni tőle „... az előtte álló örömöt…” (Zsidókhoz írt levél 12:2 NKJV). Még haldoklása közben is folytatta szolgálatát. Amikor a pokolra szállt, onnan is kijött, méghozzá letörve a zárakat, és kijelentette: „én vagyok az első és az utolsó, és az élő: halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai” (Jelenések 1:17-18). Ő a te példaképed! Amikor Gedeon a midjániták ellen harcolt, ezt olvassuk róla: „…megérkezett a Jordánhoz, és átkelt háromszáz emberével; fáradtak voltak, de folytatták az üldözést”. Mivel Gedeon nem hagyta, hogy a Jordán folyó megfélemlítse, vagy a kimerültség megállítsa, Isten nagy győzelmet adott neki! Ugyanezt megteszi veled is!


Hála


„Mindenben hálákat adjatok…” (1Thesszalonika 5:18 Károli)

Ahhoz hogy hálás szíved legyen, meg kell tanulnod hálásnak lenni a gyarló emberekért és a tökéletlen ajándékokért. Légy hálás, amikor a gyermeked megpróbál beágyazni, még akkor is, ha nem sikerül tökéletesre. Légy hálás, ha a házastársad vonzalmát fejezi ki irántad, még akkor is, ha ügyetlenül teszi. Légy hálás azért, hogy a tested még mindig mozog, akkor is, ha már ráncos és görbe. Ne várd, hogy hálát érezz! A gondolkodásmód és a cselekvés fog az érzéshez elvezetni. „Minden helyzetben hálákat adjatok” – ez döntésre hív, tudatos cselekvésre és nem érzelmi reakcióra. Ezért hívják az amerikaiak az egyik ünnepüket Hálaadás Napjának és nem Hálaérzés Napjának. James Dodson írt egy megindító könyvet Final Rounds [Az utolsó körök] címmel, amelyben édesapja életének utolsó hónapjairól beszél. Mindketten nagy golfrajongók voltak, és amikor az édesapjánál végzetes betegséget diagnosztizáltak, James elvitte őt Skóciába, hogy együtt golfozhassanak a világ egyik leghíresebb golfpályáján. Egyszer James apja a házasságáról és a családjáról kérdezte a fiát. James kitérő választ adott; annyira el volt foglalva a munkájával, hogy azon kívül kevés ideje maradt. A haldokló apa ekkor a következő szavakat mondta a fiának: „Bárcsak mindkettőtöket lelassíthatnám valahogy… A nagy törekvések veszélye abban áll, hogy míg olyan keményen dolgozol, egy napon talán majd arra ébredsz, hogy rájössz, hogy azok a dolgok, amiket igazán akartál, azok mindig is megvoltak neked”. Pál azt írja: „Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból, és felragyog neked a Krisztus” (Efézus 5:14). Időnként mindannyian felébredünk. (És) amikor ez megtörténik, akkor ébredjünk rá arra, hogy hálásak lehetünk mindazokért a dolgokért, amiket magától értetődőknek vettünk.


Húsvétvasárnap - Takarodó és ébresztő

„Mert én élek, és ti is élni fogtok.” (János 14:19)

Azt mondják, hogy Winston Churchill maga tervezte el, hogy a temetési szertartása majd a Szent Pál katedrálisban legyen. A tervbe belefoglalta a nagyszerű templomi himnuszokat is. A liturgia végén, az áldás után egy kürtös magasan a kupolában eljátszotta a Takarodót, azt a kürtjelet, amit katonai temetéseken szoktak játszani. Rögtön utána egy másik kürtös, aki a nagy kupola másik oldalán állt, az Ébresztőt kezdte játszani. „Ébresztő! Ébresztő! Itt a reggel, ébresztő!”

Húsvét reggelén Jézus feltámadt a halálból, a Menny Ébresztőt játszott, és az ígéret beteljesedett: „Mert én élek, és ti is élni fogtok”. Micsoda üzenet! És ez két dolgot jelent minden Krisztus-követő számára: 1) Ha itt elhangzik a „Jó éjszakát!”, odaát „Jó reggelt!” szólal meg. 2) Ha a halál miatt elvesztesz valakit, akit szeretsz, az elválás csak egy pillanatig tart, de az újbóli találkozás örökké. Pál azt írja: „Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk. Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, mint az elhunytak zsengéje. Mert ember által van a halál, ember által van a halottak feltámadása is. Mert ahogyan Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy a Krisztusban is mindnyájan életre kelnek. Mindenki a maga rendje szerint: első zsengeként támadt fel Krisztus, azután az ő eljövetelekor következnek azok, akik a Krisztuséi” (1Korinthus 15:19-23). Halleluja!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése