2017. április 14., péntek

Isten időzítése


„Állhatatosságotokkal nyeritek meg majd a lelketeket.” (Lukács 21:19) Amikor Isten várakoztat – tovább, mint szeretnéd – akkor türelemre tanít. Érzelmeid olyanok, mint a vadlovak, meg kell zabolázni őket. „Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret” (Zsidók 10:36). Türelmetlenséged csak neked és környezetednek árt, Istent nem fogja sietségre bírni. Ő saját tervei és időzítése szerint dolgozik: „…a maga idejében aratunk majd…” (Galata 6:9). A „maga idejében” Isten időzítését jelenti, nem a tiédet. Te kapkodsz, ő nem. Ő rászánja az időt, hogy rendesen elvégezze a dolgokat. Lehet, hogy te nem tudod, de ő tudja, hogy mit csinál. Ezzel meg kellene elégedned. Isten időzítése az ő dolga. Ő soha nem késik, de általában nem is jön idő előtt. Minden lehetőséget megragad arra, hogy megérlelje benned a türelem gyümölcsét. Eközben pedig más gyümölcsök is kifejlődnek benned. Sok mindennek kell egyszerre odaérnie a célvonalba ahhoz, hogy megnyerd a versenyt. Fejlett képességek jellem nélkül nem dicsőítik Istent. Ha sikeres ember lennél, de közben öntelt és durva másokkal, az nem lenne kedvére Istennek. Ha tehát egyik területen leelőzöd magad, ő gyengéden, de határozottan utadat állja ott, míg jellemed más részei felzárkóznak. Egyikünknek sem tetszik ez, amikor épp megtörténik, de később rájövünk, micsoda zűrzavart okoztunk volna, ha a dolgok a mi időzítésünk szerint történek volna Isten időzítése helyett.

Tanulj úgy élni, mint Jézus!


„…tanuljatok tőlem… és megnyugvást találtok lelketeknek.” (Máté 11:29)

Észrevetted már, hogy velünk ellentétben Jézus nem szenvedett a kudarctól való félelemtől? Ez azért volt így, mert őt sosem foglalkoztatta az a gondolat, hogy nem képes valamit megtenni, ami felől Atyja már biztosította, hogy képes rá. Nem félt a hiánytól sem. Bár egyszerűen élt, vállalta a felelősséget azért, hogy gondoskodjon magáról és más emberek egy csoportjáról. Hogyan csinálta? Sokat imádkozott, és összhangban volt Mennyei Atyjával. Így tehát tudta, hogyan lehet halat fogni, ha egész éjszaka nem volt kapás, hogyan lehet pénzt találni az adóra egy hal szájában, ha szüksége van rá (igen, Jézus befizette az adóját!). Nos, Isten talán nem ilyen módon lát el téged, de megígérte, hogy gondoskodni fog rólad (1Péter 5:7). Ma Jézus azt mondja neked: „Gyere hozzám… tanulj tőlem… és megnyugvást találsz lelkednek [érzéseidnek és értelmednek].” (ld. Máté 11:28-29) A stresszt az idézi elő, hogy mindenáron előre akarunk tudni mindent, mert irányításunk alatt akarjuk tartani a dolgokat. Még akkor is, ha már imádkoztunk és állítólag Istenhez fordultunk a helyzettel, mégis kigondolunk egy „B tervet” arra az esetre, ha Isten nem úgy kezelné a dolgokat, ahogy szerintünk kellene. Te is így szoktál tenni? Pedig ha a pénzedet a bankba teszed, akkor nem maradsz ébren egész éjszaka azért, mert aggódsz, hogy mi lesz vele. Legyen legalább ennyi bizalmad Isten felé is! Minden egyes alkalommal, amikor belekezdesz a lefelé tartó spirálba, hogy: „Hogyan? Mit? Mikor? Hol?”, állj meg és add vissza Istennek! Nem a te értelmed kicsi Istene, hanem a hatalmas Isten az, akinek eddigi cselekedetei önmagukért beszélnek, akinek a hűsége sohasem hagy cserben, és aki kiérdemelte a jogot, hogy azt kérdezhesse tőled: „Van-e valami lehetetlen az Úr számára?” (1Mózes 18:14). Más szavakkal: tanulj meg úgy élni, mint Jézus!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése