2017. június 2., péntek

Add fel az életed, hogy boldog lehess!

"Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség." (Filippi 1,21)
Az igazi boldogság szolgálatból származik és abból, hogy lemondasz a saját életedről. Amíg ezt nem érted, addig nem igazán leszel boldog az életben. Nem attól leszel boldog, hogy minden vágyadat kielégíted, hanem attól, hogy önfeláldozó vagy.
Pál tudta, hogy a boldogsághoz a céljára kell, hogy koncentráljon, nem pedig a problémáira. Ezt a célt a Filippi 1,21-ben összegzi: "Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség."
Ha megkérnének, hogy töltsd ki az üresen hagyott részt, milyen szó kerülne oda? "Nekem az élet _______." A szórakozás lenne? A sport, a ruhák, a család, barátok, karrier? Valóban találhatóak közöttük értékes dolgok, viszont egyik sem érdemli meg, hogy átvegye annak a helyét, aki teremtett téged és életet adott neked: Jézus Krisztus helyét.
Amit az üres helyre beírsz, befolyásolja a boldogságod. Ha a pénzt, a sikert, az élvezeteket, hatalmat írod be, soha nem leszel igazán boldog. Valójában semmi rossz sincs ezekben a dolgokban, csak épp nem érdemlik meg az első helyet. Isten nem azért teremtett, hogy összegyűjts egy halom pénzt, aztán pedig meghalj és más kapja meg. Isten sokkal nagyobb célt adott az életednek. Az üres helyre egyetlen jó válasz kerülhet, mely a boldogsághoz vezet: nekem az élet Krisztus. Mondj le az életedről Jézusért! Legyen ez az életcélod!
Beszéljetek róla:

Imádkozz ma így: "Úr Jézus, te tudod, hogy milyen gyakran hagyom, hogy a körülmények befolyásolják a boldogságom. Te tudod, hogy milyen gyakran gyűrnek le a problémák, a nyomás és az emberek, melyek elveszik a boldogságom. Segíts nekem életem minden gondját a Te szemszögedből nézni. Szeretném úgy kezelni a problémáimat, hogy az a hitetlenek előtt bizonyságtétel legyen, a hívőknek pedig bátorítás. Juttasd mindig eszembe, hogy amit mások mondanak vagy tesznek, csak akkor fogja befolyásolni a boldogságomat, ha hagyom. Azokat a dolgokat pedig, amiket nem értek, hogy miért történnek, segíts, hogy el tudjam fogadni azzal a bizalommal, hogy Te úgyis jót hozol ki belőlük. Segíts nekem, hogy ne a problémáimra koncentráljak, hanem arra célra, amit Te gondoltál ki az életemre nézve. Szeretném az életem hátra levőt részét Neked szolgálva eltölteni, azáltal, hogy másoknak szolgálok. Kérlek, Uram, használj, hogy legyen célom az élethez és a halálhoz. Mától számomra az élet Krisztus. A Te nevedben kérlek. Ámen."



Amit a Biblia jósol, valóra válik


"Egy prófécia sem emberektől, hanem a Szent Szellemtől származik, és Isten irányítása szerint mondják el emberek." (2Péter 1:21., GW ford.)
A Biblia mindig is a legolvasottabb, a legnagyobb példányszámban vásárolt és a legtöbb nyelvre lefordított könyv volt a történelem során.
A Biblia azonban ennél jóval több: Isten Szava - Isten lehelete. A 2 Timóteus 3:16 ezt mondja: "A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre."
Ez azt jelenti, hogy a Biblia nem csak jó elképzelések, gondolatok vagy eszmék gyűjteménye. Ez Isten hozzánk intézett szava! Az egyik ok, amiért tudom, hogy a Biblia igaz és szavahihető az, hogy ezer és ezer prófécia van benne, amelyek valóra váltak, illetve valóra fognak válni. Minden egyes bibliai prófécia pontosan úgy teljesedett be és fog beteljesedni, ahogy Isten megjósolta.
A Biblia Jézusról több mint 300 próféciát tartalmaz, és az összeset Jézus születése előtt ezer évvel írták. A Biblia megjósolta, hogy mikor, hol és hogyan fog megszületni. Ő nem tudta manipulálni a születését, hogy beteljesítse a próféciát.
A Biblia azt is előre megmondta, hogyan fog meghalni. Ezer évvel Jézus halála előtt Dávid leírta egyik zsoltárában Jézus keresztre feszítését. Nem használta a "keresztre feszítés" kifejezést, mert akkor még senki sem ismerte ezt. Jóval azelőtt, hogy a rómaiak kitalálták, hogy embereket keresztre feszítsenek, Dávid ezt megírta.
Csak Isten tudhatta ezt.
Mi az esélye annak, hogy 300 dolgot elmondok előre rólad és mindegyik valóra válik?
Olyan sok a beteljesedett próféciák száma, hogy leírni is nehéz. Igazából sokkal nagyobb hitet követel azt elhinni, hogy a Bibliai próféciák csak véletlenek, mint azt, hogy Isten eltervezte őket.
A Biblia mondja: "Egy prófécia sem emberektől, hanem a Szent Szellemtől származik, és Isten irányítása szerint mondják el emberek." (2 Péter 1:21., GW ford.)
A bibliai időkben senki sem akart próféta lenni. Izraelben az volt a törvény, hogy Isten prófétájának 100 százalékban pontosnak kellett lennie. Ha csak egyszer is tévedtél, akkor hamis prófétának tekintettek, és halálra ítéltek. Prófétaként jobb, ha nem tévedtél!
És a bibliai próféciák eddig mind igazak voltak - minden egyes prófécia. Bízhatsz a Bibliában, mert amit mond, az úgy lesz.
Beszéljetek róla:
* Elhiszed, hogy a Biblia igaz? A kétségeid távol tartanak attól, hogy meghalld, amit Isten mondani akar neked?
* Mennyire hasznos számodra a Biblia az életben? Csak bátorításra használod, vagy arra is, hogy megfeddjen, kijavítson és tanítson?



Békesség! Isten irgalma elfedezi a bűneidet


„Amilyen irgalmas az apa fiaihoz, olyan irgalmas az Úr az istenfélőkhöz. Hiszen tudja, hogyan formált, emlékszik rá, hogy porból lettünk.” (Zsolt 103:13-14)

Isten tökéletesen ért téged. Embervoltod következményei ismertek előtte. Tudja, hogy mit, miért teszel. Gyengeséged, félelmeid, bukásaid és a próbálkozásaid nem rejtettek előtte. Nem várja el tőled, hogy „Superman” légy, vagy szuper nő…

Ha szülő vagy, szereted a gyermekeidet fejlődésük minden szakaszában, nem? Ugye, nem vársz a szereteteddel addig, míg felnőttek lesznek?

Hasonlóképpen, Isten is szeret téged minden életszakaszban. Ebben a kérdésben ne hallgass a bűntudat súgására, és ne engedj hamis feltételezéseidnek! Vedd tudomásul:

• Nem tehetsz soha, semmit azért, hogy Isten jobban szeressen, mint ahogyan ma szeret.
• Nem fogsz soha, semmi olyant tenni, ami miatt Isten kevésbé szeretne, mint ahogyan most szeret.

Isten szeretetének nincsen feltétele; nem azon alapszik, amit te teszel, vagy nem teszel.

Így tanít a Biblia: nincs „semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak” (Róma 8:1). Mit jelent ez? Képzeld el! Előveszek egy papírost, és felsorolom rajta az összes bűnt, amit valaha is elkövettem (valószínű, hogy több oldalnyit kéne írnom). Leírom a bűneimet, gyengeségeimet, az összes tévedésemet, a titkolt dolgokat, szégyellt tetteimet és gondolataimat, az összes ilyen emléket, még a kísértéseimet is. A lista végére érve, a papírt összehajtom, és valamelyik könyvemben eldugom. Nem látod a bűnlajstromot, csak a könyvet. Így van Isten is velünk, amennyiben Krisztus Jézusban van elrejtve az életünk. Nem a bűneinket nézi. Jézust látja az életünkben munkálkodni.

Amikor Krisztushoz jövök, ezt mondom: „Istenem, ez vagyok én – itt van minden rossz, amit elkövettem, az összes tévedésem, még a hülyeségeim is. Az életemet mindenestől Jézusnak adom.” Az Úr Jézus szeretetével így átölelten Isten nem engem lát, hanem Őt, aki tökéletes. Nem a bűneimet nézi. Ezt jelenti Isten irgalmában békességre lelni.

Beszélgessünk még erről!

Három gyermekünk van. Mindhárom megtanult járni, nagyjából ugyanazokon a folyamatokon mentek át. Elindultak volna, de eldőltek. Fölálltak, léptek kettőt, aztán fenékre estek. Topogás. Fölállás, elesés, helyben állás.

Mit tesz ezt látva az apuka? Ripakodjam, hogy „Szedjétek már össze magatokat, mit ügyetlenkedtek itt előttem? Ti Warren gyerekek vagytok. Mi nem csetlünk-botlunk, mint mások. Nahát, többet vártam tőletek…!” Milyen apa az, aki így viselkedik? Nevetséges ilyenre gondolni is. Mégis, sokan éppen Istenről feltételeznek valami hasonlót. Azt gondolják róla, hogy valahányszor elbukunk, Isten ott terem, hogy ránk letromfoljon: „Felállni! Mi történt veled már megint, te szerencsétlen flótás?”

Szánj időt most Istennel beszélgetni erről a kapcsolatról – arról, hogy Ő Atyád, és milyen jó az irgalmasságát megtapasztalni, és hogy milyen rossz abban kételkedni. Maradj előtte csendben, és engedd, hogy átjárjon a kegyelembe fogadottság békéje!


Isten a megtéréssel szolgálatra is hív


„…másé vagytok: azé, aki feltámadt a halottak közül, hogy gyümölcsöt teremjünk (szolgáljunk)* Istennek.” (Róm 7:4)

Amikor Isten üdvösségre hív minket, akkor a szolgálatra is meghív. A két elhívás ugyanaz. Függetlenül hivatásunktól vagy karrierünktől, Isten teljes idejű keresztény szolgálatra hívott el bennünket. A „nem szolgáló keresztény” kifejezés önmagában ellentmondásos.

A Biblia így tanít: „Mert ő szabadított meg minket, és ő hívott el szent hívással, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint…” (2 Tim 1:9)

Péter kiegészíti: „Ti azonban választottak (vagytok)* …, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki … elhívott titeket.” (1 Pét 2:9)

Isten szolgálatra hívott el bennünket. Fiatalon azt gondolhattuk, hogy Isten igazi szolgálói csak lelkipásztorok, misszionáriusok, apácák vagy más teljes idejű gyülekezeti dolgozók lehetnek. A Biblia azonban azt mondja, hogy Isten mindenkit elhívott a szolgálatra. ( Ef 4:4-14; lásd még: Róm 1:6-7; 8:28-30, 1 Kor 1:2,9,26; 7:17; Fil 3:14; 1 Pét 2:9; 2 Pét 1:3)

Isten elhívását töltjük be minden alkalommal, ha használjuk a Tőle kapott adottságainkat. Ezt mondja az Írás: „…másé vagytok: azé, aki feltámadt a halottak közül, hogy gyümölcsöt teremjünk (szolgáljunk)* Istennek.” (Róm 7:4)

Az időnk mekkora részében szolgálunk Istennek? Kína egyes gyülekezeteiben így köszöntik az új hívőket: „Jézusnak mostantól újabb szeme van látni, új füle hallani, új keze segíteni, és új szíve szeretni másokat.”




Védd meg a gyermeked elméjét!


"Amikor velük voltam, én megtartottam őket a te nevedben, ... és megőriztem őket." János 17:12

Jézus úgy őrködött a tanítványok szellemi fejlődése felett, hogy megóvta az elméjüket. Apaként és szellemi vezetőként a te feladatod, hogy megóvd az ő ártatlanságukat. Ez egy hatalmas feladat a mai társadalomban! A gyermekek nem mini felnőttek, és nekünk kell megvédenünk a gyermekeink ártatlanságát, ahogyan felnőnek.

Mikor a mi három gyermekünk növekedett, Kay és én nagyon szigorúak voltunk abban, hogy milyen filmet láthatnak, milyen TV műsort nézhetnek meg, milyen könyveket vagy magazinokat olvashatnak. Sokféle siránkozást kaptunk ezért a gyerekektől.

Amikor kicsik voltak, és csak "12 karikás" filmeket nézhettek, azt mondhatták "Mi meg akarjuk nézni ezt a "16 karikás" filmet!". Mikor kicsit idősebbek lettek, azt mondhatták "Meg akarjuk nézni ezt a "18 karikás" filmet!". Mi azt mondtuk, "Majd lehet, ha idősebbek lesztek, de most nem fogjátok megnézni!". És ők könyörtelenül kritizáltak minket: "Apa! Anya! Ti olyan szűk látókörűek vagytok! Ti vagytok az egyetlenek az egész univerzumban, akik nem hagyják a gyerekeiknek megnézni ezt a filmet!!".

Elképesztő számomra, hogy keresztény szülők hogyan engedhetik a gyerekeiknek, mégha tinikről is van szó, megnézni olyan dolgokat, amihez semmi közük. Törődnünk kellene az elméjükkel. Az én három gyermekem felnőtt és boldog, jó irányba beállított gyerek. Miért? Nem szeméttel tömtük a fejüket, miközben felnőttek; nem is vulgaritással. Egyébként is elég hamar ki lesznek téve mindennek az életben. Erre nincs szükségük fiatal korukban. Te véded ki, hogy mi kerülhet az elméjükbe!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése