Január 10.

Hozd rendbe az elintézetlen ügyeket!

" 5Azért hagytalak Krétában, hogy rendbe hozd az elintézetlenül maradt ügyeket, és presbitereket állíts szolgálatba városonként, ahogyan meghagytam neked:" ( Titusz 1,5)

A Szentlélek csodálatos munkája közöttünk folyik, de legtöbbször hús-vér embereken keresztül. Megváltónk fogantatásától kezdve telve volt Lélekkel, de ezzel együtt is meg kellett küzdenie a testi valóságából fakadó nehézségekkel, kísértésekkel. Ráadásul a mennyei erők birtokában is ellene szegültek, rendszeresen zaklatták, kísértették, gyakran még a tanítványai sem értették meg. Mi pedig elvárnánk, hogy a gyülekezeteinkben mindenki és minden helyzetben az ige szerint, bölcsen és hittel éljen. Természetesen önmagunkat kivéve, hiszen tapasztalatból ismerjük, hogy mennyire esendőek vagyunk. Tanuljunk az apostoltól, akinek igen sok terhet és problémát okoztak már emberek és gyakran testvérek is. Pál nem felháborodott ezekben a helyzetekben, hanem azonnal kereste a megoldást. Krétán ez új vezetők szolgálatba állítását jelentette. A gyülekezetben nem maradhattak elintézetlen ügyek, mert azok olyanok, mint rés a várfalon. Minél tovább húzódik a problémák megoldása, annál sebezhetőbb a közösség. A problémás ügyeket rendbe kell tenni, hogy egészségesen növekedjen tovább Krisztus teste. Imádkozzunk most gyülekezeteink elintézetlen ügyeinek bölcs megoldásáért! /PZs/ Paróczi Zsolt

Azt adjuk neked, amit kezedből kaptunk "10Akkor áldotta Dávid az URat az egész gyülekezet előtt, és ezt mondta: Áldott vagy te, URam, ősatyánknak, Izráelnek Istene, öröktől fogva mindörökké! 11Tied, URam, a nagyság, a hatalom és a fenség, a ragyogás és a méltóság, bizony minden, ami a mennyben és a földön van! Tied, URam, az ország, magasztos vagy te, mindenek feje! 12Tőled ered a gazdagság és a dicsőség, te uralkodsz mindenen. A te kezedben van az erő és a hatalom, a te kezed tehet bárkit naggyá és erőssé. 13Most azért, Istenünk, hálát adunk neked, és dicsérjük a te fenséges nevedet. 14Mert ki vagyok én, és mi az én népem, honnan volt erőnk ilyen önkéntes adakozásra? Bizony tőled van mindez, és csak azt adtuk neked, amit kezedből kaptunk. 15Mi jövevények és zsellérek vagyunk előtted, mint minden ősünk. Napjaink olyanok a földön, mint az árnyék: nincs állandóságuk. 16URunk Istenünk! Ez az egész halom kincs, amelyet összeadtunk, hogy neked, a te szent neved tiszteletére templomot építsünk, a te kezedből való, és a tied lesz mindez! 17Tudom, Istenem, hogy te a szíveket vizsgálod, és gyönyörködsz az őszinteségben. Én mindezt őszinte szívvel, önként adtam, és most örömmel látom, hogy önként adakozott neked néped, amely itt összegyűlt. 18URam, őseinknek, Ábrahámnak, Izsáknak és Izráelnek Istene, tartsd meg örökre néped szívében ezt a gondolatot és szándékot, és kösd magadhoz szívüket. 19Fiamnak, Salamonnak pedig add meg, hogy teljes szívvel tartsa meg parancsolataidat, intelmeidet és rendelkezéseidet, vigye véghez mindazt, és építse föl azt a várat, amit én előkészítettem." (1Krónikák 29,10-19) Dávid király hit által adakozott. Az forgott a szívében, hogy Istenének a legjobbat kell kapnia. Templomot akart építeni az Úrnak, hogy az is a Mindenható dicsőségét magasztalja. Az sem vette el a kedvét, hogy saját elképzelése ellenére az Úr nem engedte meg neki, hogy ő építse fel a templomot. Építeni nem építhetett, hát akkor elkezdett őszinte szívvel és önként adakozni az Isten háza javára. Akkora örömmel tette mindezt, hogy lelkesedése átterjedt az egész népre. Adakoztak, nem is keveset, és mindeközben örömüket lelték benne! A hálaimádság csodálatosan bemutatja, hogy Dávid miért lehetett Isten szíve szerinti király. A legnagyobb ember az országban miközben óriási felajánlásokat tett, minden dicsőséget az Úrnak adott. Hittel vallja meg, hogy mindent az Isten kezéből kaptak. Adakozásuk is csupán hálaáldozat abból, amit az Úrtól nyertek. Uram, ezt a lelkületet áraszd ki közöttünk is! Ezen a helyen is beteljesedett az ige: "Nagyobb boldogság adni, mint kapni" (ApCsel 20,35). Ha bárhol és bármikor őszinte szívvel és önként tudunk adni, azzal együtt fog járni az Úr előtti tiszta öröm. Adjunk most hálát mindenért, amit Istentől kaptunk, hogy adakozni is bőkezűen tudjunk! /PZs/ Paróczi Zsolt