Amikor nem kapsz választ
„Vagy ha kéritek is, nem kapjátok meg…” (Jakab 4:3)
Jerry Sittser lelkész írja: „Mi történne, ha Isten minden imánkat meghallgatná? Eszembe jutottak fiatal éveim, amikor kész voltam meghódítani az egész világot, Krisztussal vagy Krisztus nélkül. A csoport, melyet vezettem, növekedett, és én meglovagoltam a siker hullámait, amihez csak hozzáértem, arannyá változott. Végül a szolgálat alábbhagyott, és elvesztette lendületét. Hála Istennek, hogy így történt… elviselhetetlenül beképzeltté váltam, egy önjelölt szakértővé. Mi történt volna, ha imáim meghallgatásra találnak, ha a csoport tovább növekszik, és a programunk egyre több elismerést szerez?” Jakab azt mondja: „Kértek, de nem kapjátok meg, mert rossz a motivációtok”. Vannak bizonyos imádságok, amelyekre Isten a te érdekedben nem fog válaszolni. Sittser így folytatja: „Lehet, hogy jó ügyet szolgálsz, de te magad még mindig rossz vagy; beképzelten viselkedsz, kárörvendő vagy, túlzott szigorral bünteted a vétkeseket, és mentegeted a bűnöket. A keresztes hadjáratot folytatók számára a legnagyobb kockázat az… hogy vakká válnak saját hibáikra. Harcolnak a polgárjogokért, de a portásokat másodrendű állampolgárként kezelik. Védik a szexualitásra vonatkozó bibliai alapelveket, de kevés megbecsülést tanúsítanak házastársuk iránt. A megválaszolatlan imádságok Isten ajándékai… megvédenek minket önmagunktól. Ha minden imánk meghallgatásra találna, visszaélnénk a hatalommal… arra használnánk az imádságot, hogy a világot a saját tetszésünkre formáljuk, és az maga lenne a földi pokol. Mint az elkényeztetett gyerekek, akiknek túl sok játékuk és túl sok pénzük van, még többet markolnánk. Győzelemért imádkoznánk mások kárára… megrészegülnénk a hatalomtól… megbántanánk embereket és felmagasztalnánk önmagunkat. Ézsaiás azt mondta: »De még vár az Úr, hogy megkegyelmezhessen, még hallgat, hogy irgalmazhasson« (Ézsaiás 30:18). A megválaszolatlan imák védenek… megtörnek… elmélyítenek… és átformálnak. A múlt megválaszolatlan imái, melyek fájdalmat okoztak és kiábrándítottak, olyanok, mint a finomító kohók, felkészítenek minket a jövő válaszaira.”
Jerry Sittser lelkész írja: „Mi történne, ha Isten minden imánkat meghallgatná? Eszembe jutottak fiatal éveim, amikor kész voltam meghódítani az egész világot, Krisztussal vagy Krisztus nélkül. A csoport, melyet vezettem, növekedett, és én meglovagoltam a siker hullámait, amihez csak hozzáértem, arannyá változott. Végül a szolgálat alábbhagyott, és elvesztette lendületét. Hála Istennek, hogy így történt… elviselhetetlenül beképzeltté váltam, egy önjelölt szakértővé. Mi történt volna, ha imáim meghallgatásra találnak, ha a csoport tovább növekszik, és a programunk egyre több elismerést szerez?” Jakab azt mondja: „Kértek, de nem kapjátok meg, mert rossz a motivációtok”. Vannak bizonyos imádságok, amelyekre Isten a te érdekedben nem fog válaszolni. Sittser így folytatja: „Lehet, hogy jó ügyet szolgálsz, de te magad még mindig rossz vagy; beképzelten viselkedsz, kárörvendő vagy, túlzott szigorral bünteted a vétkeseket, és mentegeted a bűnöket. A keresztes hadjáratot folytatók számára a legnagyobb kockázat az… hogy vakká válnak saját hibáikra. Harcolnak a polgárjogokért, de a portásokat másodrendű állampolgárként kezelik. Védik a szexualitásra vonatkozó bibliai alapelveket, de kevés megbecsülést tanúsítanak házastársuk iránt. A megválaszolatlan imádságok Isten ajándékai… megvédenek minket önmagunktól. Ha minden imánk meghallgatásra találna, visszaélnénk a hatalommal… arra használnánk az imádságot, hogy a világot a saját tetszésünkre formáljuk, és az maga lenne a földi pokol. Mint az elkényeztetett gyerekek, akiknek túl sok játékuk és túl sok pénzük van, még többet markolnánk. Győzelemért imádkoznánk mások kárára… megrészegülnénk a hatalomtól… megbántanánk embereket és felmagasztalnánk önmagunkat. Ézsaiás azt mondta: »De még vár az Úr, hogy megkegyelmezhessen, még hallgat, hogy irgalmazhasson« (Ézsaiás 30:18). A megválaszolatlan imák védenek… megtörnek… elmélyítenek… és átformálnak. A múlt megválaszolatlan imái, melyek fájdalmat okoztak és kiábrándítottak, olyanok, mint a finomító kohók, felkészítenek minket a jövő válaszaira.”
HOGYAN KERÜLHETED EL A KIÉGÉST?
„...a bokor égett... de nem égett el." (1Mózes 3:2 AMP)
Emlékszel az égő csipkebokor történetére? Égett, de nem égett el. Vannak emberek, akik valaha égtek az Úrért, de mostanra kiégtek. Évekig hűséges munkásai voltak a gyülekezetnek, majd hirtelen eltűntek. Herbert J. Freudenberger pszichológus úgy írja le a kiégést, mint „kimerültség, melyet az okozott, hogy valaki odaszánta magát egy ügyre, ami nem hozta meg az elvárt eredményt". Nos, hogyan kerülheted el a kiégést? Először is: keresd, amit Isten kíván adni neked! „Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek..." (Jakab 1:5). Isten szakértő, hozzá kell fordulnod! Másodszor: rendezd át a fontossági sorrendet! Ha túl sok vasat tartasz a tűzben, egyikre sem tudsz elegendő figyelmet fordítani. Tanulj meg nemet mondani! Családod értékelni fogja, ha más emberek nem is. Harmadszor: gyakorold a hálaadás művészetét! Freudenberger mondja: „Tedd szokásoddá, hogy észreveszed - és táplálod - a nem látványos jókat, amik érnek!" A következő: tanuld meg a fizikai pihenés művészetét! Fordíts minden napod végén tíz-húsz percet arra, hogy elüldögélsz egy kényelmes karosszékben, és élvezel egy jóízű, nagy nyújtózkodást. Kedveskedj testednek és elmédnek pihenéssel! Képzeld el, hogy napozol a parton! És mit szólnál egy kis tornához? Ez az egyik legjobb „antibiotikum" a kiégés ellen. Válassz bármit, ami működik nálad, ne olyat, ami még feszültebbé tesz! Kifejlesztheted a saját kikapcsolódási formáidat; sétálj egy nagyot, olvass egy jó könyvet, próbálkozz valami kreatív tevékenységgel! Ahogy James Thurber találóan megjegyezte: „Jobb, ha séta közben eltévedsz, mint ha el sem indultál volna". Végül: keress valakit, akivel együtt töltheted idődet! Ha elvágod magad az emberektől, az csak növeli a problémát, ahelyett, hogy megoldaná. Keress valakit, akiben megbízol, és akivel szívesen beszélgetsz!
Emlékszel az égő csipkebokor történetére? Égett, de nem égett el. Vannak emberek, akik valaha égtek az Úrért, de mostanra kiégtek. Évekig hűséges munkásai voltak a gyülekezetnek, majd hirtelen eltűntek. Herbert J. Freudenberger pszichológus úgy írja le a kiégést, mint „kimerültség, melyet az okozott, hogy valaki odaszánta magát egy ügyre, ami nem hozta meg az elvárt eredményt". Nos, hogyan kerülheted el a kiégést? Először is: keresd, amit Isten kíván adni neked! „Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek..." (Jakab 1:5). Isten szakértő, hozzá kell fordulnod! Másodszor: rendezd át a fontossági sorrendet! Ha túl sok vasat tartasz a tűzben, egyikre sem tudsz elegendő figyelmet fordítani. Tanulj meg nemet mondani! Családod értékelni fogja, ha más emberek nem is. Harmadszor: gyakorold a hálaadás művészetét! Freudenberger mondja: „Tedd szokásoddá, hogy észreveszed - és táplálod - a nem látványos jókat, amik érnek!" A következő: tanuld meg a fizikai pihenés művészetét! Fordíts minden napod végén tíz-húsz percet arra, hogy elüldögélsz egy kényelmes karosszékben, és élvezel egy jóízű, nagy nyújtózkodást. Kedveskedj testednek és elmédnek pihenéssel! Képzeld el, hogy napozol a parton! És mit szólnál egy kis tornához? Ez az egyik legjobb „antibiotikum" a kiégés ellen. Válassz bármit, ami működik nálad, ne olyat, ami még feszültebbé tesz! Kifejlesztheted a saját kikapcsolódási formáidat; sétálj egy nagyot, olvass egy jó könyvet, próbálkozz valami kreatív tevékenységgel! Ahogy James Thurber találóan megjegyezte: „Jobb, ha séta közben eltévedsz, mint ha el sem indultál volna". Végül: keress valakit, akivel együtt töltheted idődet! Ha elvágod magad az emberektől, az csak növeli a problémát, ahelyett, hogy megoldaná. Keress valakit, akiben megbízol, és akivel szívesen beszélgetsz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése