Használj minden lehetséges módszert, hogy elérd az embereket Jézusnak

Én mindenki szolgájává lettem, hogy megnyerhessem őket Krisztusnak… Akármilyen személlyel találkozom, próbálom megtalálni a közös nevezőt vele, s így lehetőségem van mesélni neki Krisztusról, Krisztusnak pedig megmentenie őt.
(1 Korinthus 9,19-23)

Vajon eléggé érdekelnek-e minket az emberek ahhoz, hogy bármit képesek legyünk megtenni, azért hogy Jézusról beszéljünk nekik?

Pált igen. Az 1 Korinthus 9-ben az írta magáról, hogy "magamat mégis mindenkinek szolgájává tettem, hogy minél többeket megnyerjek" Krisztusnak. Akármilyen személlyel találkozom, próbálom megtalálni a közös nevezőt vele, s így lehetőségem van mesélni neki Krisztusról, Krisztusnak pedig megmentenie őt.

Isten azt akarja, hogy ennyire szeressük az embereket - eléggé ahhoz, hogy elérjük őket az evangéliummal kreatív módokon. Minden szükséges módszert, minden szükséges időben használnunk kell, hogy elérjünk minden elérhető embert Jézus Krisztusnak.

A kreatív evangelizálás mostanra már megszokottá vált nálunk, a Saddleback Gyülekezetnél. Egy pár éve elkezdtünk Saddleback civil fórumokat szervezni a gyülekezetünkben különböző témákban, mint a HIV vírus, az elnökség és vezetőség. Világszínvonalú szakértők tartottak előadásokat ezekben a fontos témákban, beleértve korábbi elnököket és miniszterelnököket. Végül olyan emberek jöttek el ezekre az alkalmakra, akik amúgy nem jelentek volna meg egy szokásos gyülekezeti istentiszteleten. Miért csináltuk? Mert akármit hajlandóak vagyunk megtenni, hogy elérjük az embereket Krisztusnak.

Ahogy az új technológiák utat törnek maguknak (úgy mint a fax, az internet, iPod-ok vagy a közösségi médiák), nem késlekedünk használni őket a szolgálatunkban. Miért? Ahogy Pál, bármibe is kerül, meg akarunk tenni mindent hogy megnyerjük az embereket Jézusnak. Éppen előző héten merítettem be egy férfit és a családját akivel a Twitteren keresztül találkoztam.

Lehet, hogy halálra rémülsz, ha a hitedet kell megosztanod. Nem tudod elképzelni, hogy ajtóról ajtóra mész, és Jézusról mesélsz az embereknek.

De nem is kell.

Az interneten keresztül, te magad - otthon a pizsamádban ülve - érhetsz el embereket, akár mint Billy Graham vagy mint Pál apostol az ő idejükben. Írhatnál egy üzenetet a jó hírről, majd közöld egy blog-on vagy egy közösségi médián és küld el az egész világnak. Bárki képes erre. Csak használd az eszközöket, amik a rendelkezésedre állnak.

Ne engedd, hogy a könnyelműség legyengítse életed

„Amikor mindennap zaklatta és gyötörte szavaival, halálosan megunta a dolgot. Feltárta előtte egészen a szívét…” Bírák 16:16-17

A Biblia legerősebb embere, Sámson, könnyelműen fogadkozott az Úrnak. Megesküdött, hogy Istenért fog élni. Megígérte, hogy nem vágatja le a haját, ezzel emlékeztetve magát az Úrnak tett ígéretére.

A baj abból származott, hogy nem vette komolyan sem önmagát, sem Istenét. Azt gondolta, hogy az élet egy nagy játék, ahol lehet a bűnnel kacérkodni. „Milyen közel lehet menni a tűzhöz, anélkül, hogy megégetném magam?”

Ez egyértelműen látszik Delilával való kapcsolatából (Bírák 16). Delila szünet nélkül csábítgatta Sámsont, és arra kérte, árulja el ereje titkát. Sámson ahelyett, hogy menekült volna a kísértés elől, belement Delila játékába, nemcsak egyszer, hanem egymás után négyszer; minden alkalommal jobban engedve a kísértésnek.

„Milyen közel lehet menni a tűzhöz, anélkül, hogy megégetném magam?”

Mivel Sámson belement a játékba, alig vette észre az a lépést, ami a tűz közeléből egyenesen a közepére vitte.

„Ekkor elaltatta Sámsont a térdén, hívott egy embert, és levágott hét hajfürtöt a fejéről. Azután elkezdte szólongatni, de azt már elhagyta az ereje. Ezt mondta Delila: Jönnek a filiszteusok, Sámson! Ő felébredt álmából, de azt gondolta: Kiszabadulok most is, mint máskor, csak megrázom magam! - mert még nem tudta, hogy elhagyta őt az ÚR.” Bírák 16:19-20


A Biblia legszomorúbb mondata az utóbbi: „mert még nem tudta, hogy elhagyta őt az ÚR”. Sámsonnak fogalma sem volt arról, hogy mi történik. Nem vette észre, hogy az életvitele fokozatosan legyengítette. Mindez egy folyamat eredménye volt, hiába gondolta azt, hogy örökre erős lesz.

Senki nem tervezi a bukást. Szép lassan szokott bekövetkezni. Senki nem akar drogos, vagy elvált lenni, vagy károsítani az egészségét. Mindez egy kis dologgal kezdődik, és tovább gyűrűzik, amíg így ébredünk egy napon: „Mi történt? Ez nem az az élet, amit Istenért akartam élni.”

Mi a tanulság Sámson történetéből? Az erős emberek megtartják fogadásaikat. Vigyáznak, mit ígérnek meg, és nem űznek játékot vele.

Jegyezd meg: Az életed olyan erős, mint a leggyengébb elhatározásod.

Mire szántad oda magad? Elhatároztad magad az Úrnak? Elkötelezted magad egy gyülekezetnek, családodnak? Innen jön az erőd!

Válaszd a hitet a félelem helyett!

"Sokan az emberek közül szidták őt, és mondták neki, hogy legyen csendben. De ő még hangosabban kiáltott: Dávid Fia, könyörülj rajtam!" (Márk 10:48, GN fordítás)

Ha újra akarod indítani a lelki életedet, szembe kell nézned a félelmeiddel. Ne engedd, hogy uralkodjanak rajtad! A félelemnek hihetetlen képessége van ahhoz, hogy lebénítsa a lehetőségeket körülöttünk, hogy visszatartson bennünket attól, hogy kitörhessünk, hogy visszatartson bennünket attól, hogy hitben éljük az életünket.

Amikor a félelmet választjuk a hit helyett, kételkedni kezdünk - amikor félünk, akkor félünk attól, hogy új dolgokat próbáljunk ki. Önzővé válunk - félünk attól, hogy elkötelezzük magunkat Isten és mások felé. Rövidlátókká válunk - a múltra koncetrálunk, nem pedig a jövőre.

Bartimeus szembenézett egy olyan félelemmel, ami sokunknak nagyon is ismerős - a visszautasítás félelmével. Tudta, hogy Jézusnak kiabálni ebben a hatalmas tömegben nem volt éppen jó ötlet. Tudta, hogy az emberek majd lenézik őt ezért, ő azonban nagyon csüggedt volt. És tudta, hogy egyedül Jézus Krisztus tud rajta segíteni.

És nézzétek, mit történt: Amikor Jézushoz kiáltott, mindenki körülötte ezt mondta neki: "Ne csináld ezt. Maradj csöndben. Ne csinálj jelenetet. Biztos lehetsz benne, hogy Jézus nem fog veled foglalkozni. Ennél sokkal fontosabb feladata van."

A sátán ehhez hasonló dolgokat suttog a mi fülünkbe is. Amikor a hitnek a lehetősége eljön, ilyen gondolatok tartanak távol minket attól, hogy megéljük a hitünket: "Istent biztosan nem érdekled" vagy "Ne csinálj jelenetet" vagy "Mit fognak gondolni az emberek rólad?" Amikor lehetőséget látsz a változásra, belülről és kívülről mindenfélre kiáltásokat fogsz hallani, ami azt mondja majd neked, hogy nehogy elhagyd a csónakot.

Isten azonban azt kéri tőled, hogy valami sokkal nagyobbat tegyél, mint azelőtt bármikor: Ő azt kéri, hogy teljesen Tőle függj. Nem gondolod, hogy ez egy kicsit félelmetes érzés lesz? Természetesen az lesz. De amikor Isten kér valamit tőlünk, választási lehetőséget ad számunkra. Visszatérsz félelmeidhez és maradsz azon az úton, amelyiken voltál? Vagy pedig megszelidíted a félelmeidet és teszel egy lépést hitben?

Beszéljetek róla!

* Kinek az egyet nem értésétől félsz a legjobban?
* A Péld. 29:25 ezt mondja: "Az emberi véleményektől való félelem csapdába ejt; az Istenben való bizalom megvéd ettől." (MSG fordítás) Imádkozz azért, hogy Isten segítsen neked abban, hogy megkaphasd a védelmet az emberek véleményel szemben azáltal, hogy Benne bízol.