2017. november 21., kedd

A „hit szabályai” szerint élni

„Hitben haltak meg ezek mind…” (Zsidók 11:13)


A Biblia azt mondja: „Hitben haltak meg ezek mind, anélkül, hogy beteljesültek volna rajtuk az ígéretek. Csak távolról látták és üdvözölték azokat…” (Zsidók 11:13). A hit emberei előre látják, amit Isten megígért, akár megtapasztalják megvalósulásukat, akár nem. „Hogy hihetek egy ígéretben, ha nem láttam beteljesedni?” – kérdezed. Az olyan emberek, mint Ábrahám nem érték meg, hogy lássák Isten életükre vonatkozó ígéretének teljes beteljesedését, de úgy haltak meg, hogy hittek benne. Istenben bízni azt jelenti, hogy biztosra veszed szavát, akkor is, ha még nincs semmi látható megnyilvánulása annak, hogy amit mondott, az valósággá lesz. Ha már a halálos ágyadon vagy, és még mindig nem teljesedett be, akkor is bízol benne. Ezt jelenti hit által élni. Az idézett igében az a kifejezés, hogy „hitben”, különbözik attól, amit a szakasz többi részében olvashatunk: „hit által”. A „hitben” igazából azt jelenti: „a hit szerint, a hitnek megfelelően”. Ezek az emberek a „hit szabályai” szerint éltek. A hit volt az uralkodó alapelv az életükben! Ezért, még ha úgy mentek is a sírba, hogy nem látták megvalósulni Isten ígéreteit, mégis úgy távoztak, hogy ezt mondták: „Isten akkor is igazat mondott”. Tudták, hogy a beteljesedés el fog jönni, és ennek várásában éltek. Ezt kéri ma tőled is Isten. Azt szeretné, hogy úgy élj előtte, hogy számítasz ígéreteire akkor is, ha minden körülmény ellene szól annak, amit az ígéret állít. Azt is jelenti, hogy nem manipulálod a körülményeket, hogy „besegíts” Istennek, mint ahogy Sára tette, amikor Izmael született. Azt jelenti, hogy bízol Istenben, hogy az Ő módszereivel, az Ő időzítése szerint és az Ő dicsőségére be fogja teljesíteni.







ISTENRE SZOMJAZVA

„Utánad szomjazik lelkem… mint kiszikkadt, kopár, víztelen föld.” (Zsoltárok 63:2)
Mark Roberts írja: „Egy hegyi túrán… megláttunk egy csúcsot, ami úgy tűnt, csak néhány mérföldnyire van, tehát elindultunk felé. Mire felértünk, majdnem az összes vizünk elfogyott. Visszafelé… hála Istennek lefelé kellett jönni, de nem volt egyetlen aprócska forrás sem, amely olthatta volna a gyötrő szomjúságunkat. Három óra hosszán át vágyakoztam a vízre, és semmi másra nem tudtam gondolni, csak arra, hogy milyen csodálatos érzés lesz, amikor kaphatok majd egy pohár innivalót.” Amikor Dávid ezt írta: „Utánad szomjazik lelkem…mint kiszikkadt, kopár, víztelen föld”, ellenségei erősen szorongatták, és már azon tűnődött, hogy talán Isten elfeledkezett róla. Voltál már így valaha? A Fájdalom elviselhetetlen és Isten olyan távolinak tűnik? A fizikai szomjúsággal testünk azt jelzi, hogy vízre van szükségünk; lelkünknek is van egy szomja, amit egyedül Isten tud csillapítani. Ő pedig meg is teszi: „Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket. Megtaláltatok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám. „ (Jeremiás 29:12-13). A fél szívvel végzett erőfeszítés nem lesz elég hozzá! Egy bibliatanító ezt mondta: „Istent csakis első kézből lehet megismerni. Azok, akik megelégednek a másodkézből való információkkal, igazából nem ismerik Őt… Azt akarják, hogy mások imádkozzanak értük, ahelyett, hogy maguk imádkoznának… hogy igéket mondjanak nekik, ahelyett, hogy maguk olvasnák. Megelégszenek egy televíziós istentisztelettel, vagy azzal, hogy meghallgatnak egy igehirdetést az interneten… Mindenkinek ki kell próbálnia Istent… hogy meglássa az-e akinek mondja magát… hogy ígéretei igazak-e hogy válaszol-e az imádságra… hogy ott lesz-e, amikor szükségünk van rá… hogy ad-e bölcsességet, erőt, kitartást és állhatatosságot… Igen, Ő az, akinek mondja magát, igen, ígéretei igazak, igen, válaszolni fog, igen, ott lesz – minden egyes alkalommal.”






Viszlát vasárnap a gyülekezetben!


„Menjünk el az Úr házába!” (Zsoltárok 122:1 Károli)

Mi az oka annak, hogy nem jársz gyülekezetbe? Mielőtt válaszolnál, olvasd el a következőt: Tíz ok, ami miatt soha nem mosakszom!

1) Gyerekkoromban kényszerítettek, hogy mosakodjam. 2) Azok az emberek, akik mosakodnak, mind képmutatók: azt hiszik, hogy tisztábbak, mint bárki más. 3) Olyan sok különféle szappan van – egyszerűen nem tudom eldönteni, melyik lenne a legjobb számomra. 4) Régebben mosakodtam, de ráuntam, és felhagytam vele. 5) Csak különleges alkalmakkor mosakszom, például karácsonykor és húsvétkor. 6) Egyetlen barátom sem mosakszik. 7) Majd elkezdek mosakodni, ha idősebb és piszkosabb leszek. 8) Nincs időm a mosakodásra. 9) A fürdőszoba sohasem elég meleg télen, és sohasem elég hűvös nyáron. 10) A szappangyárosok csak a pénzedre hajtanak! Ismerősen hangzik?

A gyülekezetről szólva Pál ezt írja: „… ne legyen meghasonlás a testben, hanem kölcsönösen gondoskodjanak egymásról a tagok… Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak tagjai” (1Korinthus 12:25-27). Te tagja vagy Krisztus testének, a gyülekezetnek, ezért ott kell lenned! Watchman Nee azt mondja: „Egyedül nem tudom hatékonyan szolgálni az Urat, és ő nem fog megkímélni semmilyen fájdalomtól, amin keresztül ezt megtaníthatja nekem. Ő véget fog vetni dolgoknak, megengedi, hogy ajtók bezáruljanak, és hagyja, hogy addig menjek fejjel a falnak, amíg rá nem jövök, hogy szükségem van a test segítségére éppúgy, mint az Úr segítségére.” Elhangzanak olyan igazságok Isten házában, amelyeket máshol nem fogsz hallani. Ott lelki családra találsz, amelyhez tartozhatsz, hitre, amely szerint élhetsz, és olyan célt, amely oda vonzza a tekintetedet, ahová összpontosítanod kell: Krisztusra! Tehát viszlát vasárnap a gyülekezetben!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése