2017. december 14., csütörtök

CSAK FOLYTASD TOVÁBB A GYAKORLÁST!


„Ezekkel törődj, ezekkel foglalkozz, hogy előrehaladásod nyilvánvaló legyen mindenki előtt.” (1Timóteus 4:15)

Bármilyen munkaterületen dolgozik is, egy átlagos ember is meg tudja duplázni termelékenységét, ha elkezdi gyakorolni mindazt, amiről tudja, hogy meg kellene tennie, és nem teszi többé azt, amiről tudja, hogy nem kellene tennie. Nos, a siker nem jön csupán a gyakorlásból, jól kell csinálnod, amit csinálsz, és a megfelelő dolgokat kell tenned. Dr. John Maxwell négy alapelvet ad a gyakorláshoz, amit be kell építenünk mindennapi életünkbe ahhoz, hogy előrejussunk: 1) Jó edző. Hallottál már arról a fickóról, aki benevezte öszvérét a Kentucky Derbyre? „Soha nem fog nyerni” – intette egy barátja. „Tudom” – felelt az ember – „de tanulni és növekedni csak megfelelő társaságban lehet”. Tehát megfelelő emberekkel kell körbevenned magad (ld. 2Thesszlonika 3:7-9). 2) Beleadni a tőled telhető legtöbbet. Olyan módon, időben és helyen gyakorolsz, ami elősegíti, hogy a legtöbbet beleadd? Ösztönzöd magad valamivel? Pál motivációja ez volt: „eltétetett nekem az igazság koronája” (2Timóteus 4:8) 3) Világos cél. Légy biztos abban, hogy mit próbálsz meg elérni! A biztos tudás nélküli erőfeszítés olyan, mint az irány nélküli sebesség. Pál célja ez volt: „…hogy elvégezhessem futásomat és azt a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól… kaptam…” (ApCsel 20:24). 4) Megfelelő források. Pál arra biztatja Timóteust, hogy olvasson (ld. 1Timóteus 4:13). Neked milyen erőforrások állnak rendelkezésedre, melyek segíthetnek fejlődésedben?

Csak akkor fogsz tudni jól játszani, ha jól gyakoroltál. Nos, hol tartasz a gyakorlásban? Épp csak elkezdted? Vagy rohamosan fejlődsz? A nagyján már túl vagy, és most már az apró részletek finomítása következik? Ha tudod, hogy hol tartasz, az segít felismerni, hogy mit kell még tenned. Folytasd hát a gyakorlást!





HOGYAN VÁLTOZTATHATSZ AZ ÉLETEDEN?


„Hadd menjek ki a mezőre kalászt szedni valaki után, akinek megnyerem a jóindulatát!” (Ruth 2:2)
Ruth változtatni tudott sorsán, amikor özvegyen maradt, nincstelen volt, és gyermektelen. Hogyan? Először is: megfelelő tanácsadót választott. Azt mondta Naominak: „… ahová te mégy, odamegyek…” (Ruth 1:16). Az a tény, hogy Naomi zsidó volt, Ruth pedig pogány, hogy Ruth fiatal volt, Naomi pedig idős, nem gátolta Ruthot egy cseppet sem. Kétségtelen, hogy volt idő, amikor nem ugyanúgy látták a dolgokat, amikor még nem voltak közelebbi kapcsolatban egymással. Ám amikor Isten azt akarja, hogy növekedjünk, akkor olyan valakit helyez az életükbe, akinek teljesen különböző élettapasztalatai, más meglátásai vannak. Naomi volt Ruth szeme és füle egy olyan világban, amit Ruth nem ismert; Naomi volt a tanítómestere, ő volt a vezetője, aki eljuttatta Ruthot rendeltetésére. Isten ma is támaszt olyan vezetőket, akik a ma problémáira megoldást nyújthatnak. Ha azt reméled, hogy téged is el fog hívni valamilyen feladatra, ismerd fel azokat, akiket a felkészítésedre küld! Akár azért jönnek, hogy felvidítsanak, akár azért, hogy vigasztaljanak, tanácsoljanak vagy helyreigazítsanak, emlékezz Jézus szavaira: „…aki befogadja azt, akit küldök, engem fogad be…” (János 1 3:20). Másodszor: a megfelelőhelyre ment. Ruth azt mondta: „Hadd menjek ki a mezőre kalászt szedni valaki után, akinek megnyerem a jóindulatát!” Móáb földjén rosszul alakultak a dolgok, de Betlehemben jók voltak a kilátások. Ezért Ruth elhagyta az ismerős terep biztonságát, hitben lépett, és nem csupán túlélnie sikerült, de gyarapodnia is. Végül feleségül ment Bóázhoz, a mező tulajdonosához, és része lett Dávid király és a mi Urunk Jézus Krisztus családfájának. Ez ám a változás! Isten jövődre vonatkozó tervéhez hozzátartozik a megfelelő emberekkel való kapcsolt, és az, hogy te magad a megfelelő helyen légy. Ezért kérd, hogy Ő vezessen!


Ki a régit… be az újat!


„…senki sem tölt újbort régi tömlőbe…” (Márk 2:22)

Jon Walker írja a következőt: „Néhány mérföldnyire a házamtól van egy mini-abc, melyet nemrég átalakítottak. Az alkalmazottak azonban valószínűleg nem olvasták el az erről szóló emlékeztetőt. A pult mögött álló srác új egyenruhát viselt… no meg a korábbról jól ismert mogorva arckifejezést. Ez elgondolkodtatott azon, hogyan próbáljuk meg az újbort régi tömlőkbe tölteni. Jézus azt mondja, hogy kudarcra vagyunk ítélve, mert „…a bor szét fogja repeszteni a tömlőt, így mindkettő tönkremegy...” (NIV). De nem tesszük-e mi is ugyanezt, amikor a keresztény életünkről van szó? A becsületes munka újborát a hanyagság régi tömlőjébe töltjük. A feltétel nélküli szeretet újborát a két lakással arrébb lakó családdal szembeni gyűlölet régi tömlőjébe töltjük. A dicsőítés újborát a pénz, a hatalom, a zene vagy a legújabb videojáték bálványozásának régi tömlőjébe öntjük. Az elmélyült bibliatanulmányozás újborát a „készételek” régi tömlőjébe töltjük. Az alázat újborát az önhittség régi tömlőjébe töltjük. A megbocsátás újborát a keserűség régi tömlőjébe töltjük. A mások előtérbe helyezésének újborát beletöltjük az önző ambíciók régi tömlőjébe. Az öröm újborát a féltékenység és a pártoskodás régi tömlőjébe töltjük. A békesség újborát beleöntjük a viszálykodás régi tömlőjébe.

Megszólalt valamelyiknél a csengő? Ha igen, itt az ideje, hogy kérd Istent, hogy segítsen megszabadulni a testiesség régi tömlőjétől, és tegyen erős, új, tiszta edénnyé. Új teremtésként többé nem a régi viselkedésed határozza meg az életedet, hanem a Krisztussal való kapcsolatod.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése