Isten lassan alakít minket
"De csak apránként űzi el előled ezeket a népeket Istened, az ÚR. Nem semmisítheted meg mindjárt őket..." 5 Móz. 7:22
Habár Isten pillanatok alatt átformálhatna minket, mégis úgy döntött, hogy lassan teszi.
Miért telik olyan sok időbe változni és növekedni? Több oka is van:
Lassan tanulunk. Gyakran kell megismételnünk 14-15-ször egy-egy leckét, hogy igazán megértsük. A problémák ismétlődnek, és mi azt gondoljuk, "Nehogy már mégegyszer! Ezt már megtanultam!" - de Isten jobban tudja. Különböző megvilágításokra és ismétlésre van szükségünk.
Sok mindent nem tanulunk meg. Sok ember megy tanácsadóhoz személyes- vagy kapcsolati problémákkal, amelyek évek alatt alakultak ki és azt mondják, "Hozza nekem helyre. Van egy órám, hogy segítsen". Mivel a legtöbb problémánk - és minden rossz szokásunk - nem egyik napról a másikra alakulnak ki, irreális dolog azt várni, hogy csettintésre eltűnjenek.
A növekedés gyakran fájdalmas és ijesztő, de, ha azt akarod, hogy a következő 10 év legyen életed legjobb 10 éve, az, amit most teszel érte, igenis megéri.
Nincs növekedés változás nélkül; nincs változás félelem vagy veszteség nélkül; és nincs veszteség fájdalom nélkül. Még, ha a régi utaink saját érdekeink ellen is vannak, kísértve vagyunk, hogy visszatérjünk rájuk, mert, mint egy elnyűtt cipő, kényelmesek és ismerősek.
El kell engedned a régi szokásaidat, hogy megtapasztald az újat, de az, amit Isten tervezett neked, az messze több, mint, amit el tudsz képzelni. Légy kész rá, emlékezve, hogy "lassan, lépésről lépésre" Isten készíti az utat neked a növekedéshez és változáshoz.
Habár Isten pillanatok alatt átformálhatna minket, mégis úgy döntött, hogy lassan teszi.
Miért telik olyan sok időbe változni és növekedni? Több oka is van:
Lassan tanulunk. Gyakran kell megismételnünk 14-15-ször egy-egy leckét, hogy igazán megértsük. A problémák ismétlődnek, és mi azt gondoljuk, "Nehogy már mégegyszer! Ezt már megtanultam!" - de Isten jobban tudja. Különböző megvilágításokra és ismétlésre van szükségünk.
Sok mindent nem tanulunk meg. Sok ember megy tanácsadóhoz személyes- vagy kapcsolati problémákkal, amelyek évek alatt alakultak ki és azt mondják, "Hozza nekem helyre. Van egy órám, hogy segítsen". Mivel a legtöbb problémánk - és minden rossz szokásunk - nem egyik napról a másikra alakulnak ki, irreális dolog azt várni, hogy csettintésre eltűnjenek.
A növekedés gyakran fájdalmas és ijesztő, de, ha azt akarod, hogy a következő 10 év legyen életed legjobb 10 éve, az, amit most teszel érte, igenis megéri.
Nincs növekedés változás nélkül; nincs változás félelem vagy veszteség nélkül; és nincs veszteség fájdalom nélkül. Még, ha a régi utaink saját érdekeink ellen is vannak, kísértve vagyunk, hogy visszatérjünk rájuk, mert, mint egy elnyűtt cipő, kényelmesek és ismerősek.
El kell engedned a régi szokásaidat, hogy megtapasztald az újat, de az, amit Isten tervezett neked, az messze több, mint, amit el tudsz képzelni. Légy kész rá, emlékezve, hogy "lassan, lépésről lépésre" Isten készíti az utat neked a növekedéshez és változáshoz.
Jézus megbízott a Bibliában - neked is ezt kellene tenned
Igazán mondom nektek: amíg az Ég és a Föld létezik, a Törvényből
egyetlen betű vagy pont sem veszíti el érvényességét, amíg mind be nem
teljesedik. (Mt. 5:18, EFO)
Lehet, hogy valaki mondta ezt neked: "Hiszek Jézusban, de nem hiszek a többiekben, akik a Bibliát írták." Van egy kis gond ezzel a logikával.
Jézus hitt a Bibliában - minden egyes szavában! Azt tanította, hogy a Biblia egy különleges könyv, minden könyv fölött áll.
Mt. 5:18-ban ezt mondja: Igazán mondom nektek: amíg az Ég és a Föld létezik, a Törvényből egyetlen betű vagy pont sem veszíti el érvényességét, amíg mind be nem teljesedik (Mt. 5:18, EFO).
Jézus azt mondja, hogy a Biblia az idők végezetéig létezni fog. Megvalósítja azt, amit Isten meg akar valósítani itt, ebben a világban. János 10:35-ben Jézus ezt mondja: "Tudjuk, hogy az Írás mindig igaz" (NIRV fordítás). Jézus kihírdette a Biblia igazságát. Amikor pedig Jézus a Biblia igaz mivoltáról beszél, oda kell erre figyelnünk.
Amikor Jézus a Bibliáról beszélt az embereknek, a Biblia igazságával kapcsolatos vitáikat gyakran a Biblia egyetlen mondatára, vagy egyetlen szavára alapozzák. Ő az Írás minden mondatát, minden szavát elfogadta. Ha Jézus így tett, akkor mi miért ne bíznánk benne?
Amikor Jézus a Bibliáról beszél, Ő nem költészetként, vagy történelemként tekint rá. Ő úgy látja a Bibliát, mint ami életeket tud megváltoztatni. Lukács 11:28.ban ezt mondja Jézus: „Sokkal áldottabbak, akik hallják Isten beszédét, és engedelmeskednek neki!” (EFO). Jézus nem csak azt akarja, hogy olvassuk a Bibliát. Ezt szoktuk csinálni a verseskötetekkel, vagy a történelemkönyvekkel - csak elolvassuk őket. Jézus azt akarja, hogy engedelmeskedjünk a Bibliának. Ezt kell tennünk mindazzal, amit a világ Teremtője leír.
Amikor Jézus a Bibliáról beszél, úgy beszél róla, mintha az emberek és az események valóságosak lennének. Úgy beszél a prófétákról, mint akik valóságosak. Dánielről úgy beszél, mint aki valóban létezett. Jézus hitt Nóéban és mindenben, ami történt az özönvíz során. Hitt Ádámban és Évában. Jézus hitt Szodoma és Gomora tragédiájában. Hitt Jónásban, hitte, hogy egy nagy hal elfogta őt.
Jézus hitt a Biblia legvitatottabb történeteiben, különösen Nóé, Ádám és Éva, Szodoma és Gomora és Jónás történeteiben. Azok az emberek, akik azt gondolják, hogy a Biblia többnyire jó történetekből áll, amelyek nem is történtek meg valójában, általában ezt a négy történetet szokták emlegetni.
Ha Jézus elhitte, hogy Jónás létezett, akkor nekem is el kell hinnem. Nem tudom, hogy Isten hogyan teremtett olyan halat, ami el tud nyelni egy férfit, de megtette.
Megbízok a Bibliában, mert Jézus is megbízott benne.
Beszéljetek róla:
* Vannak olyan részei a Bibliának, amelyeket nehezen tudsz elfogadni? Miért?
* Mit gondolsz, mit akar Isten megvalósítani az életedben az ő Szaván keresztül?
"Most itt vagyok nyolcvanöt évesen. Még mindig olyan erős vagyok, mint azon a napon, amikor Mózes elküldött engem, és éppúgy készen állok harcolni, mint akkor. Most hát add nekem azt a hegyvidéket, amit hosszú idővel ezelőtt nekem ígért az Úr." (Józsué 14:10b-12a, NCV fordítás)
Ha követed Isten elhívását az életedre, akkor hinned kell, hogy soha, de soha nincs késő...!
Amikor Mózes elküldte a tizenkét kémet az Ígéret Földjére, azok visszatérve azt mondták, hogy az a föld túl nehezen szerezhető meg Isten népe számára. Hitetlenségük miatt az egész nemzetnek a sivatagban kellett vándorolnia 40 éven keresztül, és egy egész generációnak kellett kihalnia, mert nem hittek Isten ígéretében. De Káleb és Józsué hittek és ezért megláthatták a Kánaánt.
Amikor az izraeliták visszatértek az Ígéret Földjére 40 év múlva, Káleb már 85 éves volt, de újra kész volt síkra szállni a földért. Azt mondja: "Most itt vagyok nyolcvanöt évesen. Még mindig olyan erős vagyok, mint azon a napon, amikor Mózes elküldött engem, és éppúgy készen állok harcolni, mint akkor. Most hát add nekem azt a hegyvidéket, amit hosszú idővel ezelőtt nekem ígért az Úr." (Józsué 14:10b-12a)
"Add ide nekem azt a hegyvidéket!" Nagyon tetszik, amit Káleb mond! A föld, amelyet magának követel, tele van óriásokkal és falakkal védett városokkal. "Add nekem a legnehezebb feladatot! Add nekem a legnehezebb várost! Add nekem a legnagyobb óriásokat! Add nekem a hegyvidéket! Nem szeretnék holmi könnyen megszerezhető földet. Tudom, hogy 85 éves vagyok, de még érzem magamban az erőt, hogy nagyszerű dolgokat cselekedjek érted."
Amikor nemrég egy bevásárlóközpontban jártam, hogy képeslapot vegyek az unokám születésnapjára, meglepő dologra bukkantam. Már van teljes sorozat a 80, 85, 90, 95 sőt a 100 évesek köszöntésére is! Régebben sosem láttam ilyeneket, de ma már átlagosan tovább élnek az emberek. Amikor apám született, Amerikában az átlagos várható élettartam 76 év volt. Csupán az ő élete alatt 12 évvel nőtt ez az érték.
Talán néhányan úgy érzitek, hogy itt az ideje feladni a küzdelmet, a szögre akasztani a kardot. Én azt mondom: itt az ideje elővenni és leporolni! Gondolod, hogy azért engedi Isten, hogy még akár 30 évig élj, hogy golfozgass?
Van egy szó, ami nem szerepel a Bibliában: nyugdíj. Lehet, hogy abbahagyod a munkát, de attól még tovább szolgálod Istent! Most már nagyobb a bölcsességed és tapasztalatod, és Isten nem hagyja ezt kárba veszni!
Káleb 85 éves volt, amikor élete legnagyobb küldetését kapta. Mózes 80 éves volt, amikor Isten elhívta népének kiszabadítására. Ábrahám 79 éves volt, amikor megkapta Isten elhívását.
Ha Káleb-korabeli vagy, akkor hinned kell, hogy sosem késő elkezdeni, amire az életed el lett hívva! A java még csak ezután jön!
Beszéljünk róla:
* Ha körülbelül annyi idős vagy, mint Káleb, hogyan szeretnéd majd felhasználni "nyugdíjas" éveidet? Mennyit szeretnéd, hogy érjenek ezek az éveid Isten Királyságában? Hogyan szeretnéd megélni az elkövetkező 10, 20, 30 évet?
* Hogyan mutatja Isten iránti elköteleződésedet az, hogy hogyan készülsz a nyugdíjra?
* Mi lesz az a tevékenység, ami mellett majd mindig kitartasz, bármennyi idős is leszel, mert hiszed, hogy erre hívott el Isten?
Lehet, hogy valaki mondta ezt neked: "Hiszek Jézusban, de nem hiszek a többiekben, akik a Bibliát írták." Van egy kis gond ezzel a logikával.
Jézus hitt a Bibliában - minden egyes szavában! Azt tanította, hogy a Biblia egy különleges könyv, minden könyv fölött áll.
Mt. 5:18-ban ezt mondja: Igazán mondom nektek: amíg az Ég és a Föld létezik, a Törvényből egyetlen betű vagy pont sem veszíti el érvényességét, amíg mind be nem teljesedik (Mt. 5:18, EFO).
Jézus azt mondja, hogy a Biblia az idők végezetéig létezni fog. Megvalósítja azt, amit Isten meg akar valósítani itt, ebben a világban. János 10:35-ben Jézus ezt mondja: "Tudjuk, hogy az Írás mindig igaz" (NIRV fordítás). Jézus kihírdette a Biblia igazságát. Amikor pedig Jézus a Biblia igaz mivoltáról beszél, oda kell erre figyelnünk.
Amikor Jézus a Bibliáról beszélt az embereknek, a Biblia igazságával kapcsolatos vitáikat gyakran a Biblia egyetlen mondatára, vagy egyetlen szavára alapozzák. Ő az Írás minden mondatát, minden szavát elfogadta. Ha Jézus így tett, akkor mi miért ne bíznánk benne?
Amikor Jézus a Bibliáról beszél, Ő nem költészetként, vagy történelemként tekint rá. Ő úgy látja a Bibliát, mint ami életeket tud megváltoztatni. Lukács 11:28.ban ezt mondja Jézus: „Sokkal áldottabbak, akik hallják Isten beszédét, és engedelmeskednek neki!” (EFO). Jézus nem csak azt akarja, hogy olvassuk a Bibliát. Ezt szoktuk csinálni a verseskötetekkel, vagy a történelemkönyvekkel - csak elolvassuk őket. Jézus azt akarja, hogy engedelmeskedjünk a Bibliának. Ezt kell tennünk mindazzal, amit a világ Teremtője leír.
Amikor Jézus a Bibliáról beszél, úgy beszél róla, mintha az emberek és az események valóságosak lennének. Úgy beszél a prófétákról, mint akik valóságosak. Dánielről úgy beszél, mint aki valóban létezett. Jézus hitt Nóéban és mindenben, ami történt az özönvíz során. Hitt Ádámban és Évában. Jézus hitt Szodoma és Gomora tragédiájában. Hitt Jónásban, hitte, hogy egy nagy hal elfogta őt.
Jézus hitt a Biblia legvitatottabb történeteiben, különösen Nóé, Ádám és Éva, Szodoma és Gomora és Jónás történeteiben. Azok az emberek, akik azt gondolják, hogy a Biblia többnyire jó történetekből áll, amelyek nem is történtek meg valójában, általában ezt a négy történetet szokták emlegetni.
Ha Jézus elhitte, hogy Jónás létezett, akkor nekem is el kell hinnem. Nem tudom, hogy Isten hogyan teremtett olyan halat, ami el tud nyelni egy férfit, de megtette.
Megbízok a Bibliában, mert Jézus is megbízott benne.
Beszéljetek róla:
* Vannak olyan részei a Bibliának, amelyeket nehezen tudsz elfogadni? Miért?
* Mit gondolsz, mit akar Isten megvalósítani az életedben az ő Szaván keresztül?
Sosem késő elkezdened azt, amire elhívásod van!
"Most itt vagyok nyolcvanöt évesen. Még mindig olyan erős vagyok, mint azon a napon, amikor Mózes elküldött engem, és éppúgy készen állok harcolni, mint akkor. Most hát add nekem azt a hegyvidéket, amit hosszú idővel ezelőtt nekem ígért az Úr." (Józsué 14:10b-12a, NCV fordítás)
Ha követed Isten elhívását az életedre, akkor hinned kell, hogy soha, de soha nincs késő...!
Amikor Mózes elküldte a tizenkét kémet az Ígéret Földjére, azok visszatérve azt mondták, hogy az a föld túl nehezen szerezhető meg Isten népe számára. Hitetlenségük miatt az egész nemzetnek a sivatagban kellett vándorolnia 40 éven keresztül, és egy egész generációnak kellett kihalnia, mert nem hittek Isten ígéretében. De Káleb és Józsué hittek és ezért megláthatták a Kánaánt.
Amikor az izraeliták visszatértek az Ígéret Földjére 40 év múlva, Káleb már 85 éves volt, de újra kész volt síkra szállni a földért. Azt mondja: "Most itt vagyok nyolcvanöt évesen. Még mindig olyan erős vagyok, mint azon a napon, amikor Mózes elküldött engem, és éppúgy készen állok harcolni, mint akkor. Most hát add nekem azt a hegyvidéket, amit hosszú idővel ezelőtt nekem ígért az Úr." (Józsué 14:10b-12a)
"Add ide nekem azt a hegyvidéket!" Nagyon tetszik, amit Káleb mond! A föld, amelyet magának követel, tele van óriásokkal és falakkal védett városokkal. "Add nekem a legnehezebb feladatot! Add nekem a legnehezebb várost! Add nekem a legnagyobb óriásokat! Add nekem a hegyvidéket! Nem szeretnék holmi könnyen megszerezhető földet. Tudom, hogy 85 éves vagyok, de még érzem magamban az erőt, hogy nagyszerű dolgokat cselekedjek érted."
Amikor nemrég egy bevásárlóközpontban jártam, hogy képeslapot vegyek az unokám születésnapjára, meglepő dologra bukkantam. Már van teljes sorozat a 80, 85, 90, 95 sőt a 100 évesek köszöntésére is! Régebben sosem láttam ilyeneket, de ma már átlagosan tovább élnek az emberek. Amikor apám született, Amerikában az átlagos várható élettartam 76 év volt. Csupán az ő élete alatt 12 évvel nőtt ez az érték.
Talán néhányan úgy érzitek, hogy itt az ideje feladni a küzdelmet, a szögre akasztani a kardot. Én azt mondom: itt az ideje elővenni és leporolni! Gondolod, hogy azért engedi Isten, hogy még akár 30 évig élj, hogy golfozgass?
Van egy szó, ami nem szerepel a Bibliában: nyugdíj. Lehet, hogy abbahagyod a munkát, de attól még tovább szolgálod Istent! Most már nagyobb a bölcsességed és tapasztalatod, és Isten nem hagyja ezt kárba veszni!
Káleb 85 éves volt, amikor élete legnagyobb küldetését kapta. Mózes 80 éves volt, amikor Isten elhívta népének kiszabadítására. Ábrahám 79 éves volt, amikor megkapta Isten elhívását.
Ha Káleb-korabeli vagy, akkor hinned kell, hogy sosem késő elkezdeni, amire az életed el lett hívva! A java még csak ezután jön!
Beszéljünk róla:
* Ha körülbelül annyi idős vagy, mint Káleb, hogyan szeretnéd majd felhasználni "nyugdíjas" éveidet? Mennyit szeretnéd, hogy érjenek ezek az éveid Isten Királyságában? Hogyan szeretnéd megélni az elkövetkező 10, 20, 30 évet?
* Hogyan mutatja Isten iránti elköteleződésedet az, hogy hogyan készülsz a nyugdíjra?
* Mi lesz az a tevékenység, ami mellett majd mindig kitartasz, bármennyi idős is leszel, mert hiszed, hogy erre hívott el Isten?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése