KIRE TÁMASZKODHATSZ?
„…hogy ne önmagunkban bizakodjunk, hanem Istenben…” (2Korinthus 1:9)
Jézus azt mondta: „E világon sok megpróbáltatásotok lesz” (János 16:33 NLT). Ha megoldsz egy problémát, már jön is a másik, hogy a helyébe lépjen. Nem mind hatalmas probléma, de mindre szükség van a lelki növekedéshez. Hogyan méred fel valaminek az erejét? Úgy, hogy próbának veted alá! A Biblia azt mondja: „Ne lepődjetek meg azon… hogy próbák érnek… ezek készítenek fel titeket.” (1Péter 4:12-13 CEV). Azok a tapasztalatok, amelyek az életet gazdagítják néha éppen a legrosszabb pillanatokban jönnek – amikor a szíved össze van törve, amikor elhagyottnak érzed magad, amikor Istenhez fordulsz. Ekkor tanulsz meg szívből, őszintén imádkozni Istenhez. Amikor valami fáj, nincs erőd felszínes dolgokhoz. Ekkor fedezed fel, hogy: „Közel van az Úr a megtört szívűekhez” (Zsoltárok 34:19). Isten megóvhatta volna Józsefet a börtöntől, Dánielt az oroszlánok vermétől, Jeremiást az iszapos gödörtől, és Pált a hajótöréstől, de nem tette. A végeredmény az lett, hogy mindannyian közelebb kerültek Istenhez, és hatással lehettek a körülöttük lévő világra. A problémák arra késztetnek, hogy Istenre nézz, és saját magad helyett őrá támaszkodj. Ez különösen igaz azokra, akik olyan nagy dolgokat vittek véghez, mint Pál. „…mi magunk is elszántuk magunkat a halálra azért, hogy ne önmagunkban bizakodjunk, hanem az Istenben, aki feltámasztja a halottakat; aki ekkora halálos veszedelemből megszabadított minket, és meg is fog szabadítani…” (2Korinthus 1:9-10). Sohasem tudhatod, mire képes Isten, amíg nem marad számodra más, csak ő. Tedd hát szükségeidet az ő mindenre képes, szerető kezébe, és figyeld, mi történik!
Jézus azt mondta: „E világon sok megpróbáltatásotok lesz” (János 16:33 NLT). Ha megoldsz egy problémát, már jön is a másik, hogy a helyébe lépjen. Nem mind hatalmas probléma, de mindre szükség van a lelki növekedéshez. Hogyan méred fel valaminek az erejét? Úgy, hogy próbának veted alá! A Biblia azt mondja: „Ne lepődjetek meg azon… hogy próbák érnek… ezek készítenek fel titeket.” (1Péter 4:12-13 CEV). Azok a tapasztalatok, amelyek az életet gazdagítják néha éppen a legrosszabb pillanatokban jönnek – amikor a szíved össze van törve, amikor elhagyottnak érzed magad, amikor Istenhez fordulsz. Ekkor tanulsz meg szívből, őszintén imádkozni Istenhez. Amikor valami fáj, nincs erőd felszínes dolgokhoz. Ekkor fedezed fel, hogy: „Közel van az Úr a megtört szívűekhez” (Zsoltárok 34:19). Isten megóvhatta volna Józsefet a börtöntől, Dánielt az oroszlánok vermétől, Jeremiást az iszapos gödörtől, és Pált a hajótöréstől, de nem tette. A végeredmény az lett, hogy mindannyian közelebb kerültek Istenhez, és hatással lehettek a körülöttük lévő világra. A problémák arra késztetnek, hogy Istenre nézz, és saját magad helyett őrá támaszkodj. Ez különösen igaz azokra, akik olyan nagy dolgokat vittek véghez, mint Pál. „…mi magunk is elszántuk magunkat a halálra azért, hogy ne önmagunkban bizakodjunk, hanem az Istenben, aki feltámasztja a halottakat; aki ekkora halálos veszedelemből megszabadított minket, és meg is fog szabadítani…” (2Korinthus 1:9-10). Sohasem tudhatod, mire képes Isten, amíg nem marad számodra más, csak ő. Tedd hát szükségeidet az ő mindenre képes, szerető kezébe, és figyeld, mi történik!
Megszilárduló házasság
„A szeretet soha el nem múlik…” (1Korinthus 13:8)
Íme
öt nagyszerű ötlet, amely új életet vihet a házasságodba. Először:
újítsd meg az elkötelezettséged. A göröngyök és csiszolatlan pontok
természetesek egy házasságban. Mi másra számíthatnál két tökéletlen
embertől? Döntsd el: „Újra meg fogom nyerni házastársamat!”, és kezdj el
e szándék, nem pedig a felgyülemlett érzések szerint cselekedni. Mondd
ezt: „Megteszek mindent, amit lehet, hogy a házastársamnak a legjobb
legyen”. Igaz, hogy nehéz, ha csak az egyik fél kötelezi el magát erre,
de ha megteszed, akkor „beállsz Isten nyomába” és engeded, hogy Ő tegye,
amit kell a pároddal. Bármely házasság működőképes, ha két ember
kimondja ezt: „Uram, mondd meg, mit tegyünk!”. Isten képes megújítani a
házasságodat, de ennek sok munka az ára. Az érzések vissza fognak jönni,
de nem lehet meghatározó szerepük a döntéseidben. Másodszor: kezdj el
újra randevúzni a pároddal! Senki sem szereti, ha jelenlétét magától
értetődőnek veszik, ezért tedd magadévá a következő hozzáállást:
„Továbbra is udvarolni fogok a páromnak, és igyekszem őt megnyerni”.
Harmadszor: adj fel valamit a társadért! Pozitív üzenete lesz, ha ezt
mondod: „Igen, ezt terveztem, de inkább veled töltöm ezt az időt”.
Negyedszer: figyelj oda a kis dolgokra! A kis dolgokról könnyű
megfeledkezni, mint például a bókok, vagy egy kis kártya, melyen ez áll:
„szeretlek”. Vagy lepd meg a férjedet azzal, hogy azt a ruhát viseled,
ami neki legjobban tetszik, és különleges ételt készítesz neki. Végül:
hangsúlyozd a pozitív dolgokat! A kritizálásra bárki képes. Ha keresed,
mindig fogsz találni a társadban tökéletlenségeket. Próbálj helyette
olyan dolgokat keresni, amelyekben jó! Add tudtára, amit találtál, és
figyeld, hogy mi történik!
Miért van szükséged a gyülekezetre?
„… a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test…” (1Korinthus 12:12)
Van egy csodálatos történet Jimmy Durantéról, a szórakoztatóipar egyik igazán nagyszerű egyéniségéről. Felkérték, hogy készítsen egy műsort második világháborús veteránok részére. Azt válaszolta, hogy nagyon elfoglalt, de ha nem bánják, hogy csak egy rövid monológot mond el, és utána rögtön el kell mennie a következő programjára, akkor vállalja a fellépést. Elfogadták. Miután azonban felment a színpadra, és elmondta a rövid monológját, csak maradt tovább. Eltelt 15, 20, 30 perc is, és ő még mindig ott állt. Végül még egyszer utoljára meghajolt, és távozott. A színfalak mögött valaki megállította, és megkérdezte: „Úgy tudtam, hogy indulnia kell pár perccel a fellépés után. Mi történt?” Jimmy így válaszolt: „Maga is láthatja, ha egy pillantást vet az első sorra.” Két olyan veterán ült ott, akik egyaránt elvesztették egyik karjukat a háborúban. Egyikük a jobb karját vesztette el, a másik a balt. Együtt mégis tudtak tapsolni, és pontosan ezt tették, hangosan és jókedvűen.
Ez egy jó kép arra, hogy mi történik a gyülekezetben: „Mert ahogyan a test egy, bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test, ugyanúgy a Krisztus is”. De ahhoz, hogy élvezni tudd ennek az áldásait, el kell menned a gyülekezetbe, és ha ott vagy, ki kell nyújtanod a kezed mások felé, hogy megismerhesd őket, és téged is megismerjenek, hogy erősíts másokat, és te is megerősödj. Ha csak ülsz a padban, és a fejeket látod hátulról, az nem elég. A melletted ülő éppen azt látja jól, ami neked kiesik a látóteredből. Szükséged van tehát a tanácsára, a helyreigazítására és a vigasztalására, és neki is a tiédre. Ha ez megvalósul, akkor úgy működik a gyülekezet, ahogy működnie kell.
Van egy csodálatos történet Jimmy Durantéról, a szórakoztatóipar egyik igazán nagyszerű egyéniségéről. Felkérték, hogy készítsen egy műsort második világháborús veteránok részére. Azt válaszolta, hogy nagyon elfoglalt, de ha nem bánják, hogy csak egy rövid monológot mond el, és utána rögtön el kell mennie a következő programjára, akkor vállalja a fellépést. Elfogadták. Miután azonban felment a színpadra, és elmondta a rövid monológját, csak maradt tovább. Eltelt 15, 20, 30 perc is, és ő még mindig ott állt. Végül még egyszer utoljára meghajolt, és távozott. A színfalak mögött valaki megállította, és megkérdezte: „Úgy tudtam, hogy indulnia kell pár perccel a fellépés után. Mi történt?” Jimmy így válaszolt: „Maga is láthatja, ha egy pillantást vet az első sorra.” Két olyan veterán ült ott, akik egyaránt elvesztették egyik karjukat a háborúban. Egyikük a jobb karját vesztette el, a másik a balt. Együtt mégis tudtak tapsolni, és pontosan ezt tették, hangosan és jókedvűen.
Ez egy jó kép arra, hogy mi történik a gyülekezetben: „Mert ahogyan a test egy, bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test, ugyanúgy a Krisztus is”. De ahhoz, hogy élvezni tudd ennek az áldásait, el kell menned a gyülekezetbe, és ha ott vagy, ki kell nyújtanod a kezed mások felé, hogy megismerhesd őket, és téged is megismerjenek, hogy erősíts másokat, és te is megerősödj. Ha csak ülsz a padban, és a fejeket látod hátulról, az nem elég. A melletted ülő éppen azt látja jól, ami neked kiesik a látóteredből. Szükséged van tehát a tanácsára, a helyreigazítására és a vigasztalására, és neki is a tiédre. Ha ez megvalósul, akkor úgy működik a gyülekezet, ahogy működnie kell.
NÓÉ
„... Nóé kegyelmet talált az Úr előtt." (Mózes 6:8)
Ha szeretnéd élvezni Isten áldásait, figyelj meg két dolgot Nóé életében. Először: Nóé tisztelte Istent. „Hit által kapott kijelentést Nóé azokról a dolgokról, amelyek még nem voltak láthatók, és Istent félve és tisztelve készítette el a bárkát háza népe megmentésére" (Zsidók 11:7). Nóé soha életében nem látott esőt, sőt senki más sem. Több mint 160 km-re élt a legközelebbi tengertől. Még ha meg is tanult volna hajót építeni, hogyan juttatta volna vízre? És mi a helyzet az állatok összegyűjtésével? 120 éven át nevetség tárgya volt. De mert tisztelte Istent, győztesként került ki ebből a helyzetből. Másodszor: Nóé engedelmeskedett Istennek. „Nóé mindent pontosan úgy tett, ahogyan Isten megparancsolta neki" (1Mózes 6:22 NLT). A megértés várhat, az engedelmesség nem! Az azonnali engedelmesség többet tanít meg Istenről, mint egy életen át tartó bibliatanulmányozás. Valójában Istennek sok olyan parancsa van, amit nem érthetsz meg, amíg nem engedelmeskedsz neki. Amikor Nóé az özönvíz után kiszállt a bárkából, Isten ezt mondta neki: „Szaporodjatok, sokasodjatok... Nektek adok mindent" (1Mózes 9:1-3 NIV). Istennel a jutalmad mindig nagyobb, mint az engedelmességed. Néha megpróbálkozunk csak részben engedelmeskedni: „Járni fogok gyülekezetbe, de nem adok tizedet. Fogok Bibliát olvasni, de nem bocsátok meg annak, aki megbántott". A részleges engedelmesség engedetlenség! A Biblia azt mondja: „...cselekedetekből igazul meg az ember, és nem csupán a hit által" (Jakab 2:24). Miért ilyen fontos az engedelmesség? Mert Jézus ezt mondta: „Ha szerettek engem, megtartjátok az én parancsolataimat" (János 14:15).
Azt hiszed, csak akkor leszel kedves Isten szemében, ha olyan dolgokat teszel, mint bibliaolvasás, templomba járás, imádkozás, adakozás, bizonyságtétel? Nem, Ő örömét leli életed minden apró részletében, akár dolgozol, akár játszol, pihensz, vagy eszel. Ő nem téveszt szem elől semmit: „Az Úr irányítja annak az embernek a lépteit, akinek az útja tetszik neki" (Zsoltárok 37:23). A bűn kivételével minden emberi cselekedetet lehet Isten tetszésére végezni, ha hittel és hálás lelkülettel tesszük. Lehet, hogy autókat árulsz, vagy mosogatsz, talán orvos vagy, vagy tanár, számítógép programozó, vagy családanya Isten dicsőségére. Mint egy gyermekére büszke szülő, Isten élvezi, ha látja, hogyan használod tőle kapott képességeidet az Ő dicsőségére. Az özönvíz után Isten ezt mondta Noénak: „Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek be a földet! ... Minden, ami mozog, ami csak él, legyen a ti eledeletek. Nektek adom mindezt éppúgy, minta zöld növényt." (1Mózes 9:1-3). Isten ezt mondta Noénak: „Itt az ideje, hogy boldogulj az életben! Tedd azt, amire terveztelek! Házasodj meg! Legyenek gyermekeid! Ültess növényeket! Egyél! Remekelj az üzleti ügyekben! Légy a legjobb, ami lehetsz!" Az Oscar díjas Tűzszekerek című filmben Eric Lidell ezt mondta: „En hiszem, hogy Istennek valami célja van velem... de adott nekem gyorsaságot is, és amikor futok, érzem, hogy kedve telik bennem". Nincsenek „nem lelki" képességek, csak rosszul felhasználtak. A Biblia azt mondja: „Noéban kedve telt az Úrnak" (1Mózes 6:8 CEV). Kezdd hát el használni energiádat és talentumaidat Isten örömére!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése