2011. január 4., kedd

Január 4.

Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot,
mert ők megelégíttetnek.
Máté 5,6

Uram! Voltam már nagyon éhes is és nagyon szomjas is. Gyötrő, kínzó érzés ez. Rosszabb ennél csak az volt, amikor előttem állt a különben kívánatos étel, de étvágytalanság miatt nem tudtam belőle enni. Éhségem az egészség jele volt. Az ételtől való iszonyodás betegségre mutatott. Te - az emberi lélek igaz ismerője - az igazságról használod ezt a hasonlatot. Belőle megértem: lelki életem egészségének bizonyítéka, ha szenvedélyesen vágyódom Isten igazságára. De téged - a lelkem orvosát - kell sürgősen keresnem, ha semmi sem hajt az igazság keresésére, vagy pedig ha fásultan elfordulok az igazságtól, amikor az nyilvánvalóan előttem van.

Uram! Bibliámban olvasom: Ézsau még jogaitól is elállt, hogy éhségét csillapítsa. És bizonyos: az éhes embert az ételnek még az illata is messze elcsalogatja. Segíts Isten igazságáért mindent föláldoznom. S ha a földi életben meg nem találom, akkor az igazság olthatatlan vágya vezessen még a halál határvonalán át is oda, ahol ígéreted bizonyosan beteljesedik, és én - az éhező és szomjas ember - megelégíttetést találok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése