Egy alkalommal Jézus nagy tömeget látott maga előtt. Megesett a szíve az
embereken, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. Ezért sok
mindenre kezdte őket tanítani. Későre járt már az idő, amikor odaléptek
hozzá tanítványai, és figyelmeztették: ?A vidék elhagyatott, az idő is
eljárt. Bocsásd el őket, hogy a környékbeli tanyákra és falvakba mehessenek,
és ennivalót vegyenek maguknak!? Jézus azonban így válaszolt: ?Ti adjatok
nekik enni!? Azok megjegyezték: ?Talán menjünk kenyeret venni kétszáz
dénárért, hogy elláthassuk őket?? Erre Jézus megkérdezte: ?Hány kenyeretek
van? Menjetek, nézzetek csak körül!? Körülnéztek, és jelentették: ?Öt
kenyerünk és két halunk.? Ekkor meghagyta nekik, hogy csoportokban
telepítsék le mindnyájukat a zöld gyepre. Le is telepedtek százas és ötvenes
csoportokban. Jézus ezután fogta az öt kenyeret és a két halat, föltekintett
az égre, és hálát adott. Majd megtörte a kenyereket, és tanítványainak adta,
hogy osszák ki. A két halat is szétosztotta valamennyiük között. Mindnyájan
ettek, és jól is laktak, sőt még tizenkét kosarat szedtek tele a kenyér és a
hal maradékából; pedig ötezer férfi evett a kenyérből.
Mk 6,34-44
Elmélkedés:
Az öt kenyér és a két hal megszaporításával Jézus sok ezer embert jóllakat.
Nincs okunk azt feltételezni, hogy e kevés eledel nélkül ne tudott volna
ugyanilyen csodát tenni. Ő azonban fel akarta használni azt, amit az ember
átenged neki, bármennyire legyen az kevés. S Isten áldásával e megsokasított
kevés is elegendőnek bizonyul. Sokszor talán éppen arra hivatkozva
mulasztjuk el a segítségnyújtást, hogy oly keveset tudunk csak nyújtani, ami
a rászorulónak nem nyújthat valódi segítséget. De mégis meg kell tennünk ezt
a keveset is, hiszen Isten képes megsokszorozni jószándékból fakadó
adományainkat. Az isteni nagylelkűség megtapasztalása indítson minket arra,
hogy mi is legyünk nagylelkűek és önzetlenek!
? Horváth István Sándor
Imádság:
Taníts, Uram, elfogadni a békességre vezető út melletti nehézségeket. Úgy
venni ezt a bűnös világot, ahogy Jézus tette, és nem úgy, ahogy én tenném.
Bízni abban, hogy Ő mindent jóra fordít, ha elfogadom az Ő akaratát és
valóban boldog legyek ebben az életben, főleg pedig boldog lehessek majd
Vele az örök életben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése