A kísértés még nem bűn, csak ha nem állsz meg benne

"Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk." Zsid. 4:15-16

Jézust megkísértették, de nem vétkezett.

Jézust megkísértették, de úgy döntött, hogy nem vétkezik, így tiszta maradhatott, hogy feláldozza magát a bűneinkért.

Máté feljegyezte: "Akkor elvitte Jézust a Lélek a pusztába, hogy megkísértse az ördög" (Mt. 4:1). Pál pedig azt írja, hogy Jézus "hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt" (Zsid. 4:15).

Ha Jézust megkísértették, és mégsem követett el bűnt, akkor a kísértés nem bűn.

Jézus Krisztus vére vette meg a szabadságunkat arra, hogy úgy dönthessünk, hogy nem vétkezünk. A kísértés a betolakodó, ami azt jelzi számunkra, hogy gyorsan segítséget hívjunk; de még nem lopott el semmit.

Ez egy fontos igazság, amit meg kell értenünk, mert ha azt hisszük, hogy a kísértés bűn, akkor könnyedén feltételezhetjük, hogy semmi haszna küzdeni ellene, mert azt hisszük, hogy már bűnbe is estünk; azt hisszük, hogy már átléptük a határt, úgyhogy akár meg is tehetjük azt a dolgot. Ez segít meglátnunk, hogy miért olyan fontos, hogy "foglyul ejtsünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre" (2Kor. 10:5b).

A mi főpapunk, Jézus Krisztus megismerte a kísértést, és ma is "meg tud indulni a kísértésünkön"(Zsid. 4:15).

Ő nem engedi, hogy olyan kísértések érjenek bennünket, amikben az ember ne tudna megállni. "Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni" (1Kor. 10:13).

Egymással járni

Most pedig, épp úgy, ahogy elfogadtátok Krisztus Jézust, mint Uratokat, ugyanúgy kell követnetek is őt (mint Uratokat)! Kolossé 2:6-7 (fordítás – NLT)

"Isten nem szereti, utálja az egyedüllétet, és a közösség Isten megoldása az egyedüllétre. Mikor másokkal együtt haladunk, együtt járunk, olyan közösséget találunk, ahol megtanuljuk, hogyan szeressünk."

A Biblia gyakran hasonlítja az életet a járáshoz, mert az élet egy utazás, nem mozdulatlan üldögélés. Végig az Újszövetség azt mondja, járjunk bölcsességben, szeretetben, világosságban és engedelmességben. Azt mondja, járjunk olyan módon, ahogyan Jézus is járt. Azt is mondja, járjunk más emberekkel közösségben. Itt van három ok, miért járjuk az életet másokkal együtt:

Biztonságosabb

Mentél keresztül valaha egyedül éjszaka egy sötét sikátorban, vagy utaztál egy elhagyatott vidéki úton? Egy kicsit rémisztő. Azonban ha egy másik személy van veled, rögtön biztonságosabbnak érzed.

Támogatást kapsz

Az élet nem egy 60 m-es rövidtávfutás, hanem maraton. Más emberekkel együtt járva kapsz energiát, hogy folytatni tudd egészen végig.

Észszerűbb

Többet tanulsz másokkal közösségben járva, mint egyedül. Ha egyedül mégy rossz irányba, lehet, sosem veszed észre. Ha azonban van melletted egy barát, egyikőtök valószínűleg felismeri, hogy elvétetted az utat, és meg kell találnod a helyes irányt.

Néhány fontos leckét is más emberekkel közösségben járva tanulunk meg. Hogyan jöjjünk ki másokkal, hogyan működjünk együtt velük.

Azt is megtanuljuk, hogyan szeressünk. 1.Mózes 2:18 azt mondja: „Nem jó az embernek egyedül” Isten nem szereti, utálja az egyedüllétet, és a közösség Isten megoldása az egyedüllétre. Mikor másokkal együtt haladunk, együtt járunk, olyan közösséget találunk, ahol megtanuljuk, hogyan szeressünk.

Más emberekkel való közösség tanít meg a vendégszeretetre is. 1.Péter 4:9 azt mondja: „Legyetek egymással vendégszeretők zúgolódás nélkül.” Mivel zúgolódsz? Mi a kifogásod, miért nem nyitod meg otthonod a barátaid előtt?

Lehet, azt mondod, hogy az otthonod piszkos. Rendben van, takarítsd ki!

Vagy talán az a kifogásod, hogy az otthonod nem elég nagy.

Tudsz három embernek helyet adni? Jézus azt mondja: „ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük.” (Máté 18:20)

Mindnyájunknak vágyódása van, hogy tartozzon valakihez, mert Isten közösségre teremtett minket. Mikor más keresztyénekkel vagy közösségben, azt találod, hogy ez a vágyad beteljesült.

Igazság vezeti lépteimet

„Amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek.” (János 16:13)

Hit által tudom, hogy a következők igazak:

Az igazság Lelke dolgozik bennem, és egyre mélyebbre vezet az Isten igazságába. Az igazság Lelke vezet engem, hogy megtaláljam az igazságot mindenhol, ahol megtalálható, mert minden igazság Isten igazsága.

Az igazság Lelkének „nincs határidő naplója”, nem foglalkozik mással, kivéve, hogy az igazságot mondja, és kijelenti az eljövendő dolgokat. (János 16:13)

Az igazság Lelke arra bátorít, hogy minden lépésem a hit lépése legyen. Tudom, hogy ez igaz, és ez szerint élek. „Hiszek, Uram, segíts a hitetlenségemen!” (Márk 9:24) Az igazság lelke vezet engem azokra a helyekre, ahol szembesülni fogok a félelmeimmel, azonban amint Isten erejében nézek szembe velük, úgy eltűnnek, elfonnyadnak, mint mikor a perzselő napfény elárasztja az indákat.

Az igazság Lelke vezet keresztül a pusztaságon, hogy „gyomláljon és irtson, pusztítson és romboljon, építsen és plántáljon” az életemben. (Jeremiás 1:10)

Többé nem félek emberektől, mert az Úrban bízom, aki oltalmaz engem, és megtart engem az igazságban. (Példabeszédek 29:25)

Beszéljetek róla

Milyen igazságot jelentet ki neked Isten legutóbb?

Küzdesz a hitetlenséggel? Mikor úgy érzed, hogy nincs hited, kérd Istent, segítsen a hitetlenségeden, és ma jelentse ki neked az Ő igazságát.

Mert Isten azt mondja

"Miután [Jézus] abbahagyta a beszédet, ezt mondta Simonnak: „Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra!” Simon így felelt: „Mester, egész éjszaka fáradtunk ugyan, és semmit sem fogtunk, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat." Lukács 5,4-5

Isten tőled, mint Jézus Krisztus követőjétől azt várja, hogy engedelmeskedj Neki, bármit is mond. Még akkor is, ha más embereknek az hülyeségnek tűnik, vagy pénzügyileg értelmetlen, akkor is, ha nem érted, hogy miért kéri vagy éppen halálra rémülsz a kérés miatt.

A Lukács 5, 4-5-ben ezt olvashatjuk: "Miután [Jézus] abbahagyta a beszédet, ezt mondta Simonnak: „Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra!” Simon így felelt: „Mester, egész éjszaka fáradtunk ugyan, és semmit sem fogtunk, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat."

A hajóban nem csak Jézus tartózkodott és olyan embereknek kezdett halászati tanácsokat adni, akik valójában profi halászok voltak.

Figyeljük meg Péter reakcióját. Először is nem kezd el vitatkozni Jézussal. Nem mondta, hogy "Ne haragudj, Mester, de te egy asztalos vagy, én pedig egy halász. Most pedig nincs kapás. Ki vagy te, hogy megmondd nekem, hogyan végezzem a munkám?"

Sőt, nem is hezitált. Amikor Jézus arra kérte, hogy induljon el a hajóval, nem mondta, hogy "Miért nem gondoljuk ezt át még egy kicsit? Alakítsunk ki egy bizottságot és szavazzunk", vagy, hogy "Mester, már nagyon koszosak és fáradtak vagyunk, mi lenne, ha csak később próbálnánk meg újra?"

Mi tett igazából Péter? Megkérdőjelezhetetlen engedelmességgel válaszolt.

Ha te egy "mert Te azt mondod" hívővé válsz, Isten meg fogja áldani az életedet. Az ő utasításainak nem kell értelmesnek tűnjenek számodra, ha Isten azt mondja, akkor tedd azt és bízz benne.

Nem tudom, hogy Isten mit mondott, hogy tegyél, de hadd mondjam el, hogy az engedetlenség mindig neked fog fájdalmat okozni, mert ezzel Isten áldását tagadod meg magadtól.

Beszéljetek róla:

• Van-e olyan dolog, amire Isten megkért, hogy tedd meg, de te nem teszed?
• Van-e valami, ami visszatart attól, hogy elhidd, hogy Isten útjai sokkal jobbak a tieidnél?