Egy érzés keresése, az nem imádat

"De ha kelet felé megyek, nincs ott, ha nyugat felé, nem veszem észre. Ha északon működik, nem látom, ha délre fordul, ott sem láthatom. Csak ő tudja, milyen úton járok." (Jób 23:8-10)

Tegnap láttuk, hogy Dávid gyakran panaszkodott Isten látszólagos távollétére. De az az igazság, hogy Isten valójában nem hagyta el Dávidot, úgy, ahogy téged sem fog elhagyni sosem. Újra meg újra ezt ígérte: "Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged."

Isten azonban nem azt az ígéretet tette, hogy "mindig érezni fogod jelenlétemet". Valójában Isten elismeri, hogy néha elrejti előlünk arcát. (Ézsaiás 45:15)

Időnként úgy tűnhet életed során, hogy Ő "ütközetben eltűnt".

Floyd McClung így fogalmaz: "Egy reggel felébredsz, és minden spirituális érzelmed eltűnt. Imádkozol, de semmi sem történik. Rendreutasítod az ördögöt, de ez semmin sem változtat. Elvégzel mindenféle lelki gyakorlatot... barátaid imádkoznak érted... az elképzelhető összes bűnödet megvallod, és mindenkitől, akit ismersz, bocsánatot kérsz. Böjtölsz... még mindig semmi. Elkezdesz azon gondolkozni, meddig tarthat ez a lelki sötétség. Napokig? Hetekig? Hónapokig? Egyáltalán véget ér valaha? ...úgy érzed, hogy imáid visszapattannak a plafonról. Teljes kétségbeesésben így kiálltasz: Mi a baj velem?" (Floyd McClung: Atyai szív)

Az igazság az, hogy semmi baj sincs veled! Ez egy normális rész abban, hogy Istennel való barátságod próbára legyen téve és megérjen. Minden keresztény keresztülmegy ezen legalább egyszer élete során, de általában sokszor. Ez fájdalmas és nyugtalanító, de nélkülözhetetlen hited fejlődéséhez.

Tudván ezt, Jób reményt lelt akkor, amikor nem érezte Isten jelenlétét az életében. Azt mondta:"De ha kelet felé megyek, nincs ott, ha nyugat felé, nem veszem észre. Ha északon működik, nem látom, ha délre fordul, ott sem láthatom. Csak ő tudja, milyen úton járok.Ha megvizsgál, kiderül, hogy arany vagyok." (Jób 23:8-10)

Amikor úgy tűnik, hogy Isten távol van, talán úgy érzed, haragszik rád vagy, hogy valamilyen bűn miatt fegyelmez. Valójában a bűn tényleg elválaszthat minket az Istennel való bensőséges szövetségtől. Elszomorítjuk Isten szellemét és elnyomjuk a barátságunkat engedetlenség, másokkal való konfliktusok, elfoglaltság, világgal való barátság, és más bűnök által. (ld.: 51.Zsoltár, Efézus 4:29-30, 1 Thesszalonika 5:19, Jeremiás 2:32, 1 Korinthus 8:12, Jakab 4:4)

De gyakran ennek az elhagyatottság- vagy elidegenülés-érzésnek nincs is köze a bűnhöz. Ez egy hitpróba, amivel mindannyian szembe kell, hogy nézzünk. Továbbra is fogsz szeretni, bízni, engedelmeskedni Istennek, és dicsőíteni fogod Őt, még akkor is, ha nem érzed jelenlétét vagy munkájának látható bizonyítékát az életedben?

A leggyakoribb hiba, amit keresztények az imádat során elkövetnek, az, hogy inkább egy élményt keresnek, ahelyett, hogy Istent keresnék. Egy érzés után kutatnak, és ha ez bekövetkezik, akkor gondolják úgy, hogy imádták Istent. Ez téves! Valójában Isten gyakran eltávolítja érzelmeinket, hogy ne függjünk tőlük. Egy érzés keresése, még ha Krisztus közelségének érzéséről van is szó, nem imádat!

Mit tegyünk, ha viharba kerül az életünk?

Amikor azonban (Péter) az erős szélre figyelt, megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: „Uram, ments meg!” (Máté 14:30, NIV fordítás)

Amikor vihar van az életedben, Isten nincs távol, ott van veled. Ő a "Vagyok", és az, hogy ő munkálkodik az életedben, a javadra lesz. De vannak dolgok, amiket neked kell megtenned. Isten a következő 5 dolgot szeretné,  hogy tedd, amikor úgy érzed, süllyedsz a viharban.

1. Légy bátor, mert Jézus veled van.

Sose vitatkozz a félelemmel, hanem egyszerűen csak mondd meg neki, hova menjen. Mondd neki, menjen el, és beszéljen Jézussal.

2. Cselekedj hitből.

Ne azt kérd Istentől, hogy áldja meg, amit teszel. Tedd azt, amit Isten megáld. Kérdezd meg, hogy szerinte mit kell tenned, és légy kész arra, hogy bármikor azonnal ki tudj szállni a csónakból.

3. Csak Jézusra figyelj.

Abban a pillanatban, hogy leveszed a tekinteted az Úrról, süllyedni kezdesz. A Máté 14:30 azt mondja: "Amikor azonban (Péter) az erős szélre figyelt, megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: „Uram, ments meg!” Ha a szélre és a hullámokra - vagyis a körülményeidre - figyelsz, süllyedni fogsz, ahogy Péter. Ha a világra nézel, lehangolt és szomorú leszel, ha pedig önmagadba fordulsz, depressziós leszel.  Ha azonban Krisztusra nézel, megnyugszol és békességed lesz.

4. Ne kételkedj.

Nem kell, hogy nagy hited legyen ahhoz, hogy átvészeld az életed viharát. Csak az a lényeg, hogy a megfelelő személyben higgy.

5. Dicsérd Istent.

Még a viharban is, még akkor is, ha úgy érzed, hogy süllyedsz, de még akkor is, ha halálra vagy rémülve - dicsérd az Urat mindig. Adj hálát a vihar közepén.

Milyen vihar félemlít meg most? Milyen vihar húz lefelé? Szerinted Isten miért hagyja, hogy keresztül menj ezen?

Isten ugyanazért enged meg viharokat az életedben, amiért hagyta, hogy a tanítványok is viharba kerüljenek - azért, hogy azt mondhassa neked: "Én vagyok az egyetlen, akire szükséged van. Én bármit meg tudok oldani az életedben. Ott leszek, amikor szükséged lesz rám, és legyőzöm azt, amitől a legjobban félsz. Nem kérem, hogy te gyere hozzám, hanem én megyek tehozzád. Ne félj, csak higgy bennem teljes szívből!"

Beszéljetek róla:

• Hogyan növekedtél lelkileg és szellemileg, illetve hogyan ismerted meg jobban Istent az életedben átélt viharok során?
• Mit tudsz tenni azért, hogy minél kevesebb dolog vonja el a figyelmedet Istenről?

Ne engedd, hogy a keserűség elgyengítse az életed!

"A bolond szabad folyást enged a dühének, de a bölcs végülis lecsendesíti." (Példabeszédek 29:11 - Angolból szabadon)


A bibliai erőművésznek, Sámsonnak, volt egy különös gyengesége: az elsődleges motivációja az életben, egyszerűen a bosszúállás volt. Az élete tele volt megbántottsággal és haraggal, ezért mindig erőszakosan visszavágott az embereknek.

A Bírák 15-ben, ezt sok esetben láthatjuk. A 3. versben, Sámson ezt mondja: "Ezúttal jogom van, hogy leszámoljak a filiszteusokkal." Azután a 7. versben ezt mondja: "Amiért ti így cselekedtetek, megfogadtam, hogy addig nem nyugszom, amíg bosszút nem állok rajtatok." Végül, a 11.versben, egy olyan mentséget hoz fel, ami tipikus a gyenge embereknél: "Azt válaszolta: 'Csupán azt tettem velük, amit ők tettek velem.'" (Angolból szabadon).

Ez volt Sámson eljárásmódja: Mindig visszavágott másoknak.

Ha egész életedet azzal töltöd, hogy visszavágsz az embereknek, ahelyett, hogy meghoznád a saját döntéseidet, az el fogja gyengíteni az életed.

"Csupán azt tettem velük, amit ők tettek velem." Használtad már valaha ezt a mentséget?

Ha Sámson életét nézed, egy olyan srácot láthatsz, aki nagyon találékony a bosszúállásban. A Bírák 15:3-5 azt mondja: "Sámson azt mondta nekik: 'Ezúttal jogom van, hogy leszámoljak a filiszteusokkal. Nagyon nagy kárt teszek nekik.'Ezzel kiment és fogott 300 rókát, és a farkuknál fogva párba kötötte őket. Azután odakötözött egy-egy fáklyát minden párhoz, meggyújtotta a fáklyákat, és ráhajtotta a rókákat a filiszteusok gabonájára. Felgyújtotta a kévéket, és az álló gabonát, együtt a szőlő - és olajbogyó ültetvényekkel."

Ez nagyon találékony húzás volt! De ez a fajta találékonyság vezetett végül az elfogatásához és a halálához.

Mi a lecke, amit megtanulhatunk Sámson életéből? Jobb megfékezni a haragodat, és a cselekvést választani, ahelyett, hogy mindenkinek visszavágnál. Vagy ahogy a Példabeszédek 29:11 írja: "A bolond szabad folyást enged a dühének, de a bölcs végülis lecsendesíti."

Beszéljünk róla!

* Ha végiggondolod, a neheztelés vagy a bosszúállás, idő, energia és kreativitás elvesztegetése. Mi módon tehet kárt benned a neheztelés, ahelyett, hogy a másikban tenne?
* A megbántottság fogva tarthatja a találékonyságod, mert túl sok időt töltesz azzal, hogy azon gondolkodsz, mennyire megbántottak, és hogyan tudnál bosszút állni. Mit gondolsz, Isten miben használná inkább ezt a kreativitást?