Itt az ideje szembenézni a valósággal!
„Útra kelek, elmegyek apámhoz…” (Lukács 15:18)
Semmi
sem változott a tékozló fiú életében addig, amíg azt nem mondta: „Útra
kelek, elmegyek apámhoz, és azt mondom neki: … vétkeztem …” (Lukács
15:18). Az ő története jó véget ért, és a tied is jó véget érhet, de
ehhez meg kell tenned a következőket: 1) El kell döntened, hogy átveszed
az életed feletti irányítást, még mielőtt a körülmények vagy más
emberek tennék. A megoldás veled kezdődik. Egy új partner, új munkahely
vagy új ház nem fogja helyrehozni, ami elromlott, ha annak az oka a
saját viselkedésedben és tetteidben rejlik. Lehet, hogy százegy
mentséget is fel tudsz sorolni arra, hogy miért mennek úgy a dolgok az
életedben, ahogy éppen, de mire vagy hajlandó azért, hogy változtass
rajtuk? A tékozló fiú apja nem ment el érte, hogy ölbe vegye és
hazahozza, a fiúnak magának kellett megtennie az utat. 2) Nézz szembe a
helyzettel, úgy ahogy van, nem úgy, ahogy szerinted lennie kellene, vagy
ahogy szeretnéd, hogy legyen! A tékozló fiúnak rá kellett jönnie, hogy
azok a szabályok, amelyek ellen otthon fellázadt, nélkülözhetetlenek a
boldogságához, és hogy mindaz az öröm, amelyről azt hitte, hogy odakint a
nagyvilágban vár rá, nem volt ott. Ez után el kellett ismernie, hogy
tévedett, és helyre kellett hoznia tévedését, ahhoz hogy élete
visszatérhessen a helyes kerékvágásba: „Hagyja el útját a bűnös, és
gondolatait az álnok ember! Térjen az Úrhoz…” (Ézsaiás 55:7). Isten
közbe fog avatkozni, de csak akkor, ha te az ő alapelvei szerint
működsz. Ezek az alapelvek pedig: őszinteség, nyíltság, hajlandóság. 3)
Cselekedj most, amíg még módod van rá! Az evolúció elmélete azt mondja,
hogy a dolgok keletkezhetnek és fejlődhetnek maguktól. Nos, ez nem igaz.
Bizonyos dolgok, ha magukra hagyják őket, és nem igazítják helyre,
akkor csak rosszabbak lesznek, nem jobbak. Ez így van, legyen szó akár
az egészségedről, akár a házasságodról, a gyermekeidről, az anyagi
helyzetedről, akár az Istennel való kapcsolatodról. Tehát nézz szembe a
valósággal, és cselekedj, amíg még teheted!
Levetkőzni és felöltözni
„… levetkőztétek a régi embert… és felöltöztétek az új embert…” (Kolossé 3:9-10)
Vannak köztünk olyanok, akik maximalisták, ha a külső megjelenésről van szó, de egyáltalán nem törődnek azzal, ha a szellemi öltözetük elnyűtt. Sokkal jobban foglalkoztat minket az, hogy milyenek vagyunk mások szemében, mint az, hogy Isten milyennek lát minket. Mi hát a megoldás? Tölts több időt a tükör előtt! Jakab azt írja: „Mert ha valaki csak hallgatója az igének, de nem cselekszi, olyan, mint az az ember, aki a tükörben nézi meg az arcát. Megnézi ugyan magát, de elmegy, és nyomban el is felejti, hogy milyen volt. De aki a szabadság tökéletes törvényébe tekint bele, és megmarad mellette, úgyhogy nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója: azt boldoggá teszi cselekedete” (Jakab 1:23-25).
A régi testies ruháidat le kell selejtezned; ne hagyd ott őket a szekrényben a legközelebbi alkalomra, amikor viselni akarod! Minden nap összpontosíts erre: „…öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust; a testet pedig ne úgy gondozzátok, hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne” (Róma 13:14). Chuck Swindoll azt mondja: „A változás elsőszámú ellensége a benned lévő makacs, önfenntartó bűnös természet. Az elkényeztetett gyerekhez hasonlóan évekig a kedvében jártak, és minden kívánságát teljesítették, ezért nem fogja feladni dührohamok nélkül. A testiesség lassú, keserű, véres halált hal, mindvégig rúgkapálva és küzdve. A tartós változás egyes fokozatban érhető el, nem magas fordulaton. Számíts tehát esetleges visszaesésekre, és ne hagyd, hogy vakvágányra tereljenek! Amikor szeretnéd bedobni a törölközőt, ereszkedj térdeidre, és kérd Istent, hogy segítsen visszatérni a helyes kerékvágásba! Ő segíteni fog.”
Vannak köztünk olyanok, akik maximalisták, ha a külső megjelenésről van szó, de egyáltalán nem törődnek azzal, ha a szellemi öltözetük elnyűtt. Sokkal jobban foglalkoztat minket az, hogy milyenek vagyunk mások szemében, mint az, hogy Isten milyennek lát minket. Mi hát a megoldás? Tölts több időt a tükör előtt! Jakab azt írja: „Mert ha valaki csak hallgatója az igének, de nem cselekszi, olyan, mint az az ember, aki a tükörben nézi meg az arcát. Megnézi ugyan magát, de elmegy, és nyomban el is felejti, hogy milyen volt. De aki a szabadság tökéletes törvényébe tekint bele, és megmarad mellette, úgyhogy nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója: azt boldoggá teszi cselekedete” (Jakab 1:23-25).
A régi testies ruháidat le kell selejtezned; ne hagyd ott őket a szekrényben a legközelebbi alkalomra, amikor viselni akarod! Minden nap összpontosíts erre: „…öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust; a testet pedig ne úgy gondozzátok, hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne” (Róma 13:14). Chuck Swindoll azt mondja: „A változás elsőszámú ellensége a benned lévő makacs, önfenntartó bűnös természet. Az elkényeztetett gyerekhez hasonlóan évekig a kedvében jártak, és minden kívánságát teljesítették, ezért nem fogja feladni dührohamok nélkül. A testiesség lassú, keserű, véres halált hal, mindvégig rúgkapálva és küzdve. A tartós változás egyes fokozatban érhető el, nem magas fordulaton. Számíts tehát esetleges visszaesésekre, és ne hagyd, hogy vakvágányra tereljenek! Amikor szeretnéd bedobni a törölközőt, ereszkedj térdeidre, és kérd Istent, hogy segítsen visszatérni a helyes kerékvágásba! Ő segíteni fog.”
NE FÉLJ A KUDARCTÓL!
„Mert ha hétszer elesik is az igaz, mégis fölkel…” (Példabeszédek 24:16)
Amíg le nem győzöd a kudarctól való félelmet, képtelen leszel a kockázatvállalásra. A legfontosabb dolog, amire emlékezned kell, ha kudarc ér: ne add fel! A történelem azt mutatja, hogy a kudarc igazából a sikerhez vezető híd lehet. Iskoláskorában Napóleon negyvenkettedik volt egy negyvenhárom fős osztályban, mégis olyan hadsereget épített fel, amivel meghódította a világ nagy részét. George Washington elvesztette csatái kétharmadát, ám az ellene szóló esélyek ellenére megnyerte a Függetlenségi Háborút és megváltoztatta az amerikai történelmet. Albert Einstein annyira nehezen tanult, hogy azt javasolták neki, fizika helyett válasszon inkább valamilyen más tantárgyat, mégis őt tartják az atomkor atyjának. Amikor ezek a nevek eszedbe jutnak, nem a kudarcaikra emlékszel, hanem arra, mivel járultak hozzá a világ fejlődéséhez. Az igazi kudarc az, ha a kudarcot véglegesnek fogod fel. A kudarc nem egy esemény, csak egy vélemény, és amíg nem a te véleményed, addig képes leszel visszatérni és sikert elérni. „Mert hétszer elesik is az igaz, mégis fölkel.” Székfoglaló beszédében Franklin Roosevelt ezt mondta a nemzetnek: „Egyedül a félelemtől kell félnünk.”A kudarc nem végzetes, lehet újrakezdeni. A kudarctól való félelem azonban végzetes lehet a céljaidra nézve, mert visszatart attól, hogy újra megpróbáld. Miután listába szedte az összes elképzelhető rossz helyzetet, mint például: nyomorúság, szorongatás, üldözés, éhezés, mezítelenség, veszedelem, fegyver(es támadás), Pál ezt írja: „De mindezekkel szemben diadalmaskodunk az által, aki szeret minket” (Róma 8:37). A mai ige tehát számodra ez: ne félj a kudarctól!
A kosárlabda sztárjai tízből körülbelül háromszor találnak bele a kosárba. Hogyan tudnak ekkora hibaaránnyal együtt élni? Úgy, hogy a nagy számok törvénye szerint élnek. Tudják, hogy ha sokszor kosárra dobnak, akkor előbb-utóbb beletalálnak. 1952-ben Roger Bannister futó a negyedik helyen végzett az Olimpián, így nem szerzett semmilyen érmet. Ám nem volt hajlandó feladni. Addig sok szakértő úgy gondolta, hogy emberileg lehetetlen egy mérföldet négy percnél rövidebb idő alatt lefutni. Bannister célja azonban éppen ez volt. 1956. május 6-án megdöntötte az addigi rekordot. Azóta sok más futó elérte ezt, sőt újabb rekordok dőltek meg. Mi a lényeg? Ha egy kudarc után mégsem adod fel, végül sikert fogsz elérni. Csak hajlandónak kell lenned arra, hogy visszatérj, és folytasd az utad. 1832-ben Abraham Lincoln nem jutott be Illinois állam törvényhozó testületébe. 1833-ban csődbe jutott. 1835-ben meghalt a szerelme. 1836-ban idegösszeomlást kapott. 1838-ban nem őt választották a képviselőház elnökévé. 1843-ban nem jutott be a Kongresszusba. 1854-ben nem választották meg szenátornak. 1856-ban az alelnöki választáson is megbukott. 1858-ban ismét elvesztette a szenátusi választást. ma azonban úgy ismerjük, mint az Egyesült Államok egyik legnagyobb elnökét. Egy bölcs ember ezt így fogalmazta meg: „Tévedés azt hinni, hogy az ember csak sikereken keresztül boldogul; a célhoz gyakran a kudarcok vezetnek.” Te sem vagy legyőzött, ha a múltad nem gátol abban, hogy a jövőre összpontosíts. Ne félj tehát a kudarctól!
A zsoltáros ezt írja: „Mielőtt nyomorúság ért, tévelyegtem, de most megtartom beszédedet” (Zsoltárok 119:67). A rossz úton járva végül megtanulta, milyen is a jó út. Az igazság az, hogy ha valamilyen területen kudarc ér, az akár arra is késztethet, hogy más területeket fedezz fel. Az életben a legtöbb siker a próbálkozás és tévedés alapelvére épül. Gyakran a kudarc nem azt jelenti, hogy nem éred el a célod, csupán azt, hogy nem adtál bele elég erőfeszítést. A kudarc még segíthet is felfedezni a sikeres területedet. Például, ha utálod a munkádat, akkor nagyon valószínű, hogy eredménytelen leszel benne. Azonban az utált munkahely elvesztésével arra kényszerülsz, hogy kutatni kezdd, mi az, amit tényleg szeretsz csinálni, mi az, ami az igazi hivatásod.
A kudarc másik haszna, hogy kevésbé leszel ítélkező mások irányában. Ha már magad is éltél át kudarcot, együttérzőbb leszel másokkal. Ahelyett, hogy ujjal mutogatnál másokra, meglátod a szükséget, és képes vagy segítő kezet nyújtani. Nem mondasz többé olyan ostobaságot, mint például: „El se hiszem, hogy ilyet tettél!”; mert emlékszel arra a gödörre, ahonnan Isten téged húzott ki, ezért hálával és alázattal mondod: „Tudom milyen, jártam már ebben a cipőben.” Tudod, milyen fájdalmas a kudarc, és átérzed a másik ember fájdalmát, mert te is átmentél már hasonlón. Ez által jobb barát, jobb mentor leszel, és jobb példája a kegyelemnek. Jézus azt mondta Péternek: „… a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited: azért, ha majd megtérsz, erősítsd atyádfiait” (Lukács 22:31-32).
Salamon azt írja: „Ha nincsenek barmok, tiszta istálló, de a bő terméshez erős ökör kell” (Példabeszédek 14:4 NLT). Ha ragaszkodsz ahhoz, hogy mindig szép tiszta legyen az istállód, akkor végül üres istállód lesz. Ha bőséges aratást akarsz, akkor ahhoz nagy ökörre van szükséged, amelyiknek nagy étvágya van, és nagy piszkot tud csinálni. Például, ha gyermekeket vállalsz, akkor sok örömben lesz részed, de sokszor kell majd takarítanod is utánuk. A gyerekek perceken belül képesek lesznek egy házat úgy átalakítani, hogy ami eddig a Tiszta udvar rendes ház mintaotthonának látszott, most jó eséllyel indulhat az armageddoni csata helyszínválogatásában. A lehetőségeid a következők: egyedül élsz, és élvezed a kevésbé bonyolult életet, vagy elfogadod a családdal járó problémákat. A szótárban is előbb van az igyekezet és küszködés, mint a siker szó. Dr. John Maxwell mondja: „Egy bizonyos ponton át kell lépned abból, hogy csak hiszel egy álomban oda, hogy megveszed azt az álmot. Egyetlen álom sem válik valóra, amíg valaki meg nem fizeti az árát. Ennek az árnak pedig egy része az, hogy tanulsz a hibáidból. Részt vehetsz mindenféle siker-szemináriumon, elolvashatsz mindenféle sikerkézikönyvet, és követhetsz siker-tanácsadókat, de az ár, amit mindig meg kell fizetned: a zűrzavar és a tévedések. Nincs a világon egyetlen ember sem, aki bármit is elért volna anélkül, hogy valamilyen árat ne fizetett volna érte. Vannak, akik az életükkel vagy a szabadságukkal fizettek. Mások azzal, hogy lemondtak lehetőségekről, anyagiakról vagy kapcsolatokról. De így vagy úgy, mindenkinek fizetnie kell.”
Amíg le nem győzöd a kudarctól való félelmet, képtelen leszel a kockázatvállalásra. A legfontosabb dolog, amire emlékezned kell, ha kudarc ér: ne add fel! A történelem azt mutatja, hogy a kudarc igazából a sikerhez vezető híd lehet. Iskoláskorában Napóleon negyvenkettedik volt egy negyvenhárom fős osztályban, mégis olyan hadsereget épített fel, amivel meghódította a világ nagy részét. George Washington elvesztette csatái kétharmadát, ám az ellene szóló esélyek ellenére megnyerte a Függetlenségi Háborút és megváltoztatta az amerikai történelmet. Albert Einstein annyira nehezen tanult, hogy azt javasolták neki, fizika helyett válasszon inkább valamilyen más tantárgyat, mégis őt tartják az atomkor atyjának. Amikor ezek a nevek eszedbe jutnak, nem a kudarcaikra emlékszel, hanem arra, mivel járultak hozzá a világ fejlődéséhez. Az igazi kudarc az, ha a kudarcot véglegesnek fogod fel. A kudarc nem egy esemény, csak egy vélemény, és amíg nem a te véleményed, addig képes leszel visszatérni és sikert elérni. „Mert hétszer elesik is az igaz, mégis fölkel.” Székfoglaló beszédében Franklin Roosevelt ezt mondta a nemzetnek: „Egyedül a félelemtől kell félnünk.”A kudarc nem végzetes, lehet újrakezdeni. A kudarctól való félelem azonban végzetes lehet a céljaidra nézve, mert visszatart attól, hogy újra megpróbáld. Miután listába szedte az összes elképzelhető rossz helyzetet, mint például: nyomorúság, szorongatás, üldözés, éhezés, mezítelenség, veszedelem, fegyver(es támadás), Pál ezt írja: „De mindezekkel szemben diadalmaskodunk az által, aki szeret minket” (Róma 8:37). A mai ige tehát számodra ez: ne félj a kudarctól!
A kosárlabda sztárjai tízből körülbelül háromszor találnak bele a kosárba. Hogyan tudnak ekkora hibaaránnyal együtt élni? Úgy, hogy a nagy számok törvénye szerint élnek. Tudják, hogy ha sokszor kosárra dobnak, akkor előbb-utóbb beletalálnak. 1952-ben Roger Bannister futó a negyedik helyen végzett az Olimpián, így nem szerzett semmilyen érmet. Ám nem volt hajlandó feladni. Addig sok szakértő úgy gondolta, hogy emberileg lehetetlen egy mérföldet négy percnél rövidebb idő alatt lefutni. Bannister célja azonban éppen ez volt. 1956. május 6-án megdöntötte az addigi rekordot. Azóta sok más futó elérte ezt, sőt újabb rekordok dőltek meg. Mi a lényeg? Ha egy kudarc után mégsem adod fel, végül sikert fogsz elérni. Csak hajlandónak kell lenned arra, hogy visszatérj, és folytasd az utad. 1832-ben Abraham Lincoln nem jutott be Illinois állam törvényhozó testületébe. 1833-ban csődbe jutott. 1835-ben meghalt a szerelme. 1836-ban idegösszeomlást kapott. 1838-ban nem őt választották a képviselőház elnökévé. 1843-ban nem jutott be a Kongresszusba. 1854-ben nem választották meg szenátornak. 1856-ban az alelnöki választáson is megbukott. 1858-ban ismét elvesztette a szenátusi választást. ma azonban úgy ismerjük, mint az Egyesült Államok egyik legnagyobb elnökét. Egy bölcs ember ezt így fogalmazta meg: „Tévedés azt hinni, hogy az ember csak sikereken keresztül boldogul; a célhoz gyakran a kudarcok vezetnek.” Te sem vagy legyőzött, ha a múltad nem gátol abban, hogy a jövőre összpontosíts. Ne félj tehát a kudarctól!
A zsoltáros ezt írja: „Mielőtt nyomorúság ért, tévelyegtem, de most megtartom beszédedet” (Zsoltárok 119:67). A rossz úton járva végül megtanulta, milyen is a jó út. Az igazság az, hogy ha valamilyen területen kudarc ér, az akár arra is késztethet, hogy más területeket fedezz fel. Az életben a legtöbb siker a próbálkozás és tévedés alapelvére épül. Gyakran a kudarc nem azt jelenti, hogy nem éred el a célod, csupán azt, hogy nem adtál bele elég erőfeszítést. A kudarc még segíthet is felfedezni a sikeres területedet. Például, ha utálod a munkádat, akkor nagyon valószínű, hogy eredménytelen leszel benne. Azonban az utált munkahely elvesztésével arra kényszerülsz, hogy kutatni kezdd, mi az, amit tényleg szeretsz csinálni, mi az, ami az igazi hivatásod.
A kudarc másik haszna, hogy kevésbé leszel ítélkező mások irányában. Ha már magad is éltél át kudarcot, együttérzőbb leszel másokkal. Ahelyett, hogy ujjal mutogatnál másokra, meglátod a szükséget, és képes vagy segítő kezet nyújtani. Nem mondasz többé olyan ostobaságot, mint például: „El se hiszem, hogy ilyet tettél!”; mert emlékszel arra a gödörre, ahonnan Isten téged húzott ki, ezért hálával és alázattal mondod: „Tudom milyen, jártam már ebben a cipőben.” Tudod, milyen fájdalmas a kudarc, és átérzed a másik ember fájdalmát, mert te is átmentél már hasonlón. Ez által jobb barát, jobb mentor leszel, és jobb példája a kegyelemnek. Jézus azt mondta Péternek: „… a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited: azért, ha majd megtérsz, erősítsd atyádfiait” (Lukács 22:31-32).
Salamon azt írja: „Ha nincsenek barmok, tiszta istálló, de a bő terméshez erős ökör kell” (Példabeszédek 14:4 NLT). Ha ragaszkodsz ahhoz, hogy mindig szép tiszta legyen az istállód, akkor végül üres istállód lesz. Ha bőséges aratást akarsz, akkor ahhoz nagy ökörre van szükséged, amelyiknek nagy étvágya van, és nagy piszkot tud csinálni. Például, ha gyermekeket vállalsz, akkor sok örömben lesz részed, de sokszor kell majd takarítanod is utánuk. A gyerekek perceken belül képesek lesznek egy házat úgy átalakítani, hogy ami eddig a Tiszta udvar rendes ház mintaotthonának látszott, most jó eséllyel indulhat az armageddoni csata helyszínválogatásában. A lehetőségeid a következők: egyedül élsz, és élvezed a kevésbé bonyolult életet, vagy elfogadod a családdal járó problémákat. A szótárban is előbb van az igyekezet és küszködés, mint a siker szó. Dr. John Maxwell mondja: „Egy bizonyos ponton át kell lépned abból, hogy csak hiszel egy álomban oda, hogy megveszed azt az álmot. Egyetlen álom sem válik valóra, amíg valaki meg nem fizeti az árát. Ennek az árnak pedig egy része az, hogy tanulsz a hibáidból. Részt vehetsz mindenféle siker-szemináriumon, elolvashatsz mindenféle sikerkézikönyvet, és követhetsz siker-tanácsadókat, de az ár, amit mindig meg kell fizetned: a zűrzavar és a tévedések. Nincs a világon egyetlen ember sem, aki bármit is elért volna anélkül, hogy valamilyen árat ne fizetett volna érte. Vannak, akik az életükkel vagy a szabadságukkal fizettek. Mások azzal, hogy lemondtak lehetőségekről, anyagiakról vagy kapcsolatokról. De így vagy úgy, mindenkinek fizetnie kell.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése