Érzelmi bezárkózás
„Jerikó gondosan bezárkózott…” (Józsué 6:1 katolikus fordítás)
A Biblia ezt mondja: „Jerikó pedig be- és elzárkózott… se ki nem jöhetett, se be nem mehetett senki” (Józsué 6:1 Károli). Hallottál már valaha a „Jerikó szindrómáról”?
Azt nevezik így, amikor érzelmileg teljes bezárulsz. Félsz attól, hogy közeledj mások felé, vagy hogy bárkit is közel engedj. Falat építettél, így többé nem tudnak bántani. Vigyázz, mert ez a fal be is börtönözhet téged, és mindenki mást az életedben. Házasodhatsz Jerikóban, kimondhatod az esküt, viselheted a ruhát, felhúzhatod a gyűrűt, elmehetsz nászútra, de még mindig ott magasodnak a falak. Így talán arra gondolsz: „Ha elhagy, akkor sincs nagy baj. Van egy bankszámlám, amiről nem tud. Van egy tartalék tervem arra az esetre, ha ez nem működne.” Jézus azt mondta: „a férfi… összekapcsolódik feleségével” (Máté 19:5 NLT). De hogyan tudnál összekapcsolódni, ha nem vagy elérhető a keserűség, félelem és bizalmatlanság fala miatt? „A szeretet… türelmes… nem rója fel a rosszat… A szeretet soha el nem múlik…” (1Korinthus 13:4-8) A szeretet nem fog működni, ha aszerint a filozófia szerint élsz: „Keresd a legjobbat, de számíts a legrosszabbra”. Itt az ideje egy ördögűzésnek! Ki kell űznötök a múlt kísérteteit, ha szeretnétek, hogy legalább valami reménye legyen az igazi közös jövőtöknek. Megbocsátani, amikor mélyen megbántottak, az egyik legnehezebb dolog, de meg kell bocsátanod újra meg újra, míg a neheztelés többé már nem uralkodik rajtad.
Péter azt kérdezte Jézustól: „Uram, hányszor vétkezhet ellenem az én atyámfia úgy, hogy én megbocsássak neki? Még hétszer is?” Jézus így válaszolt: „Nem azt mondom neked, hogy hétszer, hanem még hetvenszer hétszer is” (Máté 18:21-22). Ne emlegesd fel többé a múltat, hanem add az Úrnak! Ő a falak lebontója, a kommunikáció helyreállítója, a tisztelet felépítője és a megtört szívek és megtört kapcsolatok gyógyítója.
Ha engeded, Ő segíteni fog, hogy újra élj, és újra szeress.
A Biblia ezt mondja: „Jerikó pedig be- és elzárkózott… se ki nem jöhetett, se be nem mehetett senki” (Józsué 6:1 Károli). Hallottál már valaha a „Jerikó szindrómáról”?
Azt nevezik így, amikor érzelmileg teljes bezárulsz. Félsz attól, hogy közeledj mások felé, vagy hogy bárkit is közel engedj. Falat építettél, így többé nem tudnak bántani. Vigyázz, mert ez a fal be is börtönözhet téged, és mindenki mást az életedben. Házasodhatsz Jerikóban, kimondhatod az esküt, viselheted a ruhát, felhúzhatod a gyűrűt, elmehetsz nászútra, de még mindig ott magasodnak a falak. Így talán arra gondolsz: „Ha elhagy, akkor sincs nagy baj. Van egy bankszámlám, amiről nem tud. Van egy tartalék tervem arra az esetre, ha ez nem működne.” Jézus azt mondta: „a férfi… összekapcsolódik feleségével” (Máté 19:5 NLT). De hogyan tudnál összekapcsolódni, ha nem vagy elérhető a keserűség, félelem és bizalmatlanság fala miatt? „A szeretet… türelmes… nem rója fel a rosszat… A szeretet soha el nem múlik…” (1Korinthus 13:4-8) A szeretet nem fog működni, ha aszerint a filozófia szerint élsz: „Keresd a legjobbat, de számíts a legrosszabbra”. Itt az ideje egy ördögűzésnek! Ki kell űznötök a múlt kísérteteit, ha szeretnétek, hogy legalább valami reménye legyen az igazi közös jövőtöknek. Megbocsátani, amikor mélyen megbántottak, az egyik legnehezebb dolog, de meg kell bocsátanod újra meg újra, míg a neheztelés többé már nem uralkodik rajtad.
Péter azt kérdezte Jézustól: „Uram, hányszor vétkezhet ellenem az én atyámfia úgy, hogy én megbocsássak neki? Még hétszer is?” Jézus így válaszolt: „Nem azt mondom neked, hogy hétszer, hanem még hetvenszer hétszer is” (Máté 18:21-22). Ne emlegesd fel többé a múltat, hanem add az Úrnak! Ő a falak lebontója, a kommunikáció helyreállítója, a tisztelet felépítője és a megtört szívek és megtört kapcsolatok gyógyítója.
Ha engeded, Ő segíteni fog, hogy újra élj, és újra szeress.
ISTEN ÉPPEN FEGYELMEZ TÉGED?
„mert aki szeret az Úr, azt megfenyíti…” (Zsidók 12:6)
A Biblia azt mondja: „Fiam, ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha megfedd téged, mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad. Szenvedjétek el a fenyítést, hiszen úgy bánik veletek az Isten, mint fiaival. Hát milyen fiú az, akit nem fenyít meg az apja? Ha pedig fenyítés nélkül maradtok, amelyben mindenki részesül, fattyak vagytok, nem pedig fiak. Azután: testi apáink fenyítettek minket, és tiszteletben tartottuk őket, nem kell-e sokkal inkább engedelmeskednünk a lelkek Atyjának, hogy éljünk? Mert ők rövid ideig, a saját elgondolásuk szerint fenyítettek, ő pedig javunkra teszi ezt, hogy szentségében részesüljünk. Pillanatnyilag ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyüm9lcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa.” (Zsidók 12:5-11)
Éppen Isten fegyelmezése alatt vagy? Ha igen: Először is örülj! Ez azt jelenti, hogy valóban gyermeke vagy, és neki terve van az életeddel. Másodszor: térj meg, és a fegyelmezés ideje lerövidül. Harmadszor: ismerd el, hogy Isten fegyelmezése a javadra, nem pedig ártásodra van. Egy kisfiú engedetlen volt, és az édesanyja ezt mondta neki: „Azért fenekellek el, mert szeretlek.” A kisfiú sírva így válaszolt: „Bárcsak elég nagy lennék ahhoz, hogy viszonozzam a szeretetedet!” Ne neheztelj, ha isten fegyelmez, és ne állj ellen! Ismerd el, hogy a javadat szolgálja! És még egy gondolat: ne engedd, hogy valami jó szándékú ember „megmentsen” Isten kezéből. Isten azért fegyelmez minket, „hogy szentségében részesüljünk.”
A Biblia azt mondja: „Fiam, ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha megfedd téged, mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad. Szenvedjétek el a fenyítést, hiszen úgy bánik veletek az Isten, mint fiaival. Hát milyen fiú az, akit nem fenyít meg az apja? Ha pedig fenyítés nélkül maradtok, amelyben mindenki részesül, fattyak vagytok, nem pedig fiak. Azután: testi apáink fenyítettek minket, és tiszteletben tartottuk őket, nem kell-e sokkal inkább engedelmeskednünk a lelkek Atyjának, hogy éljünk? Mert ők rövid ideig, a saját elgondolásuk szerint fenyítettek, ő pedig javunkra teszi ezt, hogy szentségében részesüljünk. Pillanatnyilag ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyüm9lcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa.” (Zsidók 12:5-11)
Éppen Isten fegyelmezése alatt vagy? Ha igen: Először is örülj! Ez azt jelenti, hogy valóban gyermeke vagy, és neki terve van az életeddel. Másodszor: térj meg, és a fegyelmezés ideje lerövidül. Harmadszor: ismerd el, hogy Isten fegyelmezése a javadra, nem pedig ártásodra van. Egy kisfiú engedetlen volt, és az édesanyja ezt mondta neki: „Azért fenekellek el, mert szeretlek.” A kisfiú sírva így válaszolt: „Bárcsak elég nagy lennék ahhoz, hogy viszonozzam a szeretetedet!” Ne neheztelj, ha isten fegyelmez, és ne állj ellen! Ismerd el, hogy a javadat szolgálja! És még egy gondolat: ne engedd, hogy valami jó szándékú ember „megmentsen” Isten kezéből. Isten azért fegyelmez minket, „hogy szentségében részesüljünk.”
Ki felé vagy elszámoltatható?
„Jobban boldogul kettő, mint egy…” (Prédikátor 4:9)
1995. február 26-án a Barings bankház, Nagy-Britannia legrégebbi kereskedelmi bankja csődöt jelentett, miután több mint egymilliárd dollárt veszített. 1994 vége felé a Barings szingapúri irodájának vezető tőzsdeügynöke nagy összegeket fektetett a japán Nikkei tőzsdébe. Aztán beütött a katasztrófa. 1995. január 23-án földrengés rázta meg Japánt, és a Nikkei több mint 1000 pontot esett, a Barings pedig rengeteg pénzt vesztett. De ahelyett, hogy megpróbálta volna csökkenteni a veszteségeket, a Barings szingapúri ügynöke megduplázta a befektetését, abban a reményben, hogy a Nikkei talpra fog állni. Ám ez nem történt meg. A Barings londoni irodája letétbe helyezett közel egymilliárd dollárt, hogy a szingapúri befektetés miatti ingatag pozíciója helyreálljon. Végül elfogyott a tőkéjük, és csődöt jelentettek. Íme a nagy kérdés: hogyan volt képes egy huszonnyolc éves szingapúri tőzsdeügynök elveszíteni csaknem egymilliárd dollárt, és tönkretenni egy 233 éves bankot? A TIME magazin szerint a probléma gyökere az elszámoltathatóság hiánya: „London engedélyezte [a szingapúri ügynöknek], hogy mind a kereskedést, mind az elszámolási funkciókat irányítsa Szingapúrban. Ez olyan átfedés, ami káros lehet – és ebben az esetben az is volt. Ha egy ügynök a saját könyvelését kezeli, az olyan, mintha egy diák maga osztályozná le a dolgozatait. A csalásra való kísértés túlságosan nagy lehet, különösen, ha a tét is elég nagy.” Gondolkoztál valaha azon, Jézus miért kettesével küldte ki tanítványait, és nem egyenként? Azért, mert ha a megfelelő ember bástyaként mellettünk áll, azzal támogatást, biztatást és védelmet kapunk. Mi ellen védenek? Saját magunk ellen! Ha komolyan gondolod, hogy győzelmes életet akarsz élni, akkor az elszámoltathatóság olyan lépés, melyre hajlandónak kell lenned. Nos, te ki által vagy elszámoltatható?
„…hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.” (2Korinthus 5:21)
Isten egyformán szeret és elfogad téged a rossz napjaidon ugyanúgy, mint a jókon. Teljesítményközpontú világunkban ezt könnyen elfelejtjük. Pedig nem szabadna! Isten elfogadásának alapja az, hogy Krisztusban vagyunk, nem pedig a pillanatnyi állapotunk. „Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne” (2Korinthus 5:21). Gondolj a keresztre úgy, mint egy csere színhelyére. Ott Isten elvett minden bűnt, amit valaha elkövettél, és Krisztusra helyezte. Abban a pillanatban, amikor bizalmadat Krisztusba helyezed, Isten veszi Krisztus igazságát, és rád teríti, beöltöztet abba. Attól kezdve csak egy módon tekint rád: Krisztuson keresztül. Micsoda felszabadító tudat! Felszabadító, mert most már tudod, hogy értékességed nem azon alapul, amit teszel vagy nem teszel, hanem azon, hogy milyen kapcsolatban vagy Krisztussal. Sőt Isten már eleve értékesnek tartott, amikor megengedte, hogy Jézus meghaljon érted. „De akkor Istent nem is érdekli, hogy mit csinálok? Ezt azért nem hiszem!” – mondod, és igazad van! A mennyei jutalmadat az határozza meg, hogy földi életeddel hogyan gazdálkodtál. Isten azt akarja, hogy jó dolgokat tegyél, de nem akarja, hogy jócselekedet-függőségben élj, azt akarja, hogy Krisztus iránti szeretetből tedd őket. Ha egyszer megérted, hogy mit jelent számodra, hogy Krisztusban vagy, akkor helyes indítékból fogod tenni a jó dolgokat.
A világ azt mondja, értékünk azzal függ össze, hogy mit teszünk. Gyermekkorunktól fogva folyton hasonlítgatnak minket másokhoz. Ha megkérdezik, hogy miért nem vagyunk olyan jók, miért nem tanulunk olyan jól, miért nem vagyunk olyan ügyesek, mint a bátyánk vagy a nővérünk, akkor nem tudunk mit felelni, hiszen úgy érezzük, hogy mi igazán megtettünk minden tőlünk telhetőt. Elhatározzuk tehát, hogy még jobban próbálkozunk, de bármennyire erőlködünk is, mindig lesz valaki, aki elégedetlen. Továbbra is ezt az üzenetet kapjuk: „Valami nincs rendben veled.” Ettől aztán kiégünk, összezavarodunk, és feladjuk, közönyössé válunk. Sokan lelkigondozókhoz, tanácsadókhoz fordulnak ilyenkor, miközben egyetlen dologra van csupán szükségünk: megerősítésre, hogy Isten feltétel nélkül szeret minket.
A rossz viselkedés nem fog megváltozni, amíg meg nem érted, hogy Isten szeret, nem számít, mit csinálsz. Ezért halt meg Jézus a kereszten. Miért olyan fontos ezt elhinni? Mert amíg meg nem érted, ki vagy Krisztusban, folyton botladozni fogsz, mert azt hiszed, Isten a teljesítményedre alapozva értékel. Igaz, Isten értékítélete valóban teljesítményen alapul, de nem azon, amit te tettél, hanem azon, amit Krisztus! Jézus feltétel nélkül szeret, és elkötelezte magát arra, hogy veled munkálkodjon. A legjobb ebben az, hogy közben nem ítél el! Megérti vérmérsékletedet, küzdelmeidet, még az önértékelésed hibás alapját is. Nem csupán megért – tényleg törődik is veled. Ha személyes kapcsolatod van Krisztussal, ő elindítja azt a folyamatot, ami enyhíti fájdalmaidat, megmutatja valódi értékedet, és munkába állítja ajándékaidat. Lépésről lépésre helyreállít mindent, amit a sátán ellopott tőled. És miközben ez történik, te folyamatosan egy védett helyen: Krisztusban vagy. Ezért van az, hogy ő mindig elfogad.
1995. február 26-án a Barings bankház, Nagy-Britannia legrégebbi kereskedelmi bankja csődöt jelentett, miután több mint egymilliárd dollárt veszített. 1994 vége felé a Barings szingapúri irodájának vezető tőzsdeügynöke nagy összegeket fektetett a japán Nikkei tőzsdébe. Aztán beütött a katasztrófa. 1995. január 23-án földrengés rázta meg Japánt, és a Nikkei több mint 1000 pontot esett, a Barings pedig rengeteg pénzt vesztett. De ahelyett, hogy megpróbálta volna csökkenteni a veszteségeket, a Barings szingapúri ügynöke megduplázta a befektetését, abban a reményben, hogy a Nikkei talpra fog állni. Ám ez nem történt meg. A Barings londoni irodája letétbe helyezett közel egymilliárd dollárt, hogy a szingapúri befektetés miatti ingatag pozíciója helyreálljon. Végül elfogyott a tőkéjük, és csődöt jelentettek. Íme a nagy kérdés: hogyan volt képes egy huszonnyolc éves szingapúri tőzsdeügynök elveszíteni csaknem egymilliárd dollárt, és tönkretenni egy 233 éves bankot? A TIME magazin szerint a probléma gyökere az elszámoltathatóság hiánya: „London engedélyezte [a szingapúri ügynöknek], hogy mind a kereskedést, mind az elszámolási funkciókat irányítsa Szingapúrban. Ez olyan átfedés, ami káros lehet – és ebben az esetben az is volt. Ha egy ügynök a saját könyvelését kezeli, az olyan, mintha egy diák maga osztályozná le a dolgozatait. A csalásra való kísértés túlságosan nagy lehet, különösen, ha a tét is elég nagy.” Gondolkoztál valaha azon, Jézus miért kettesével küldte ki tanítványait, és nem egyenként? Azért, mert ha a megfelelő ember bástyaként mellettünk áll, azzal támogatást, biztatást és védelmet kapunk. Mi ellen védenek? Saját magunk ellen! Ha komolyan gondolod, hogy győzelmes életet akarsz élni, akkor az elszámoltathatóság olyan lépés, melyre hajlandónak kell lenned. Nos, te ki által vagy elszámoltatható?
Miért fogad el Isten?
„…hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.” (2Korinthus 5:21)
Isten egyformán szeret és elfogad téged a rossz napjaidon ugyanúgy, mint a jókon. Teljesítményközpontú világunkban ezt könnyen elfelejtjük. Pedig nem szabadna! Isten elfogadásának alapja az, hogy Krisztusban vagyunk, nem pedig a pillanatnyi állapotunk. „Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne” (2Korinthus 5:21). Gondolj a keresztre úgy, mint egy csere színhelyére. Ott Isten elvett minden bűnt, amit valaha elkövettél, és Krisztusra helyezte. Abban a pillanatban, amikor bizalmadat Krisztusba helyezed, Isten veszi Krisztus igazságát, és rád teríti, beöltöztet abba. Attól kezdve csak egy módon tekint rád: Krisztuson keresztül. Micsoda felszabadító tudat! Felszabadító, mert most már tudod, hogy értékességed nem azon alapul, amit teszel vagy nem teszel, hanem azon, hogy milyen kapcsolatban vagy Krisztussal. Sőt Isten már eleve értékesnek tartott, amikor megengedte, hogy Jézus meghaljon érted. „De akkor Istent nem is érdekli, hogy mit csinálok? Ezt azért nem hiszem!” – mondod, és igazad van! A mennyei jutalmadat az határozza meg, hogy földi életeddel hogyan gazdálkodtál. Isten azt akarja, hogy jó dolgokat tegyél, de nem akarja, hogy jócselekedet-függőségben élj, azt akarja, hogy Krisztus iránti szeretetből tedd őket. Ha egyszer megérted, hogy mit jelent számodra, hogy Krisztusban vagy, akkor helyes indítékból fogod tenni a jó dolgokat.
A világ azt mondja, értékünk azzal függ össze, hogy mit teszünk. Gyermekkorunktól fogva folyton hasonlítgatnak minket másokhoz. Ha megkérdezik, hogy miért nem vagyunk olyan jók, miért nem tanulunk olyan jól, miért nem vagyunk olyan ügyesek, mint a bátyánk vagy a nővérünk, akkor nem tudunk mit felelni, hiszen úgy érezzük, hogy mi igazán megtettünk minden tőlünk telhetőt. Elhatározzuk tehát, hogy még jobban próbálkozunk, de bármennyire erőlködünk is, mindig lesz valaki, aki elégedetlen. Továbbra is ezt az üzenetet kapjuk: „Valami nincs rendben veled.” Ettől aztán kiégünk, összezavarodunk, és feladjuk, közönyössé válunk. Sokan lelkigondozókhoz, tanácsadókhoz fordulnak ilyenkor, miközben egyetlen dologra van csupán szükségünk: megerősítésre, hogy Isten feltétel nélkül szeret minket.
A rossz viselkedés nem fog megváltozni, amíg meg nem érted, hogy Isten szeret, nem számít, mit csinálsz. Ezért halt meg Jézus a kereszten. Miért olyan fontos ezt elhinni? Mert amíg meg nem érted, ki vagy Krisztusban, folyton botladozni fogsz, mert azt hiszed, Isten a teljesítményedre alapozva értékel. Igaz, Isten értékítélete valóban teljesítményen alapul, de nem azon, amit te tettél, hanem azon, amit Krisztus! Jézus feltétel nélkül szeret, és elkötelezte magát arra, hogy veled munkálkodjon. A legjobb ebben az, hogy közben nem ítél el! Megérti vérmérsékletedet, küzdelmeidet, még az önértékelésed hibás alapját is. Nem csupán megért – tényleg törődik is veled. Ha személyes kapcsolatod van Krisztussal, ő elindítja azt a folyamatot, ami enyhíti fájdalmaidat, megmutatja valódi értékedet, és munkába állítja ajándékaidat. Lépésről lépésre helyreállít mindent, amit a sátán ellopott tőled. És miközben ez történik, te folyamatosan egy védett helyen: Krisztusban vagy. Ezért van az, hogy ő mindig elfogad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése