A gonosznak álljatok ellen!
És akkor fog megjelenni a törvénytaposó, akit megemészt az Úr az ő szájának lehelletével és megsemmisít az ő megjelenésének feltünésével.
Thessalonikai második levél 2, 8.
A keresztyének kis serege a Mester szavával ma is azt mondja az ördögnek: "Távozz tőlem sátán; mert meg van írva: Az Urat a te Istenedet imádd és csak néki szolgálj." E sereg Isten igéjével jár, azt szorgalmazza s élesíti szakadatlan olvasással, tanítással, prédikálással, feddéssel, intéssel és vigasztalással. Ezzel éri el a kiválasztottaknál, hogy azok többé nem saját cselekedeteikben és maguk-csinálta istentiszteletben bizakodnak, hanem egyedül Isten véghetetlen kegyelmére építenek, melyet a Krisztusban ígért és adott.
Így emészti meg Isten szájának lehellete a törvénytaposót azzal az élőszó-igével, melyet szolgái prédikálnak. Már most is ez történik, de még inkább ezután, míg majd egyszer elközelget végleges megváltásunk üdvösséges órája, melyet várunk. Mi, akikben Krisztus értelme van, valamennyien azt reméljük.
Mert bár Krisztus ma mintha gyenge és szegény volna s e világ Őt követőiben hovatovább, egyre jobban gyalázza, köpdösi, ostorozza és gyilkolja - mi tudjuk, hogy dicsőségének e vigasztaló és boldogító megjelenése már küszöbön van s véget ér a sok temérdek szörnyűség. Akkor majd úgy jelenik meg Krisztus, amilyennek mi most hisszük s hirdetjük. Megvált ugyanis bennünket ínségtől, nyomorúságtól, amit drága igéjéért és szent nevéért szenvedünk testben-lélekben a gonosz világtól s annak atyjától az ördögtől, aki folyvást csak bűnt okoz és pusztulást szerez.
Ne csüggedj el kicsiny sereg,
Szívedet ne rémítse meg
Sok ádáz ellenséged.
Bár dühök ellened fordul
S te félsz és könnyed kicsordul
Nem árthatnak tenéked.
A KÜLDÖTT
"Azután megmutatta nekem Jósuát, a főpapot, aki az Úr angyala előtt állott, és a Sátánt, aki a jobb keze felől állt, hogy vádolja." Zakariás 3,1
Jósua, a főpap, egy ember, aki az Úr angyala előtt állott. Vannak mennyei küldöttek, és vannak földi küldöttek, akik Isten szolgái. Isten küldöttével együtt mindig világosság jár. Adventkor álljunk az Úr világosságába. Amikor karácsonykor örömöt hirdetni jött az angyal, a pásztorokra is fényesség ragyogott. Isten szolgája az a mennyei vagy földi lény, akinek kapcsolata van az Úrral. Akiken keresztül beszél és cselekszik Isten. A földi küldöttek olyan emberek, akik engedik magukat újra és újra megtisztítani. Az Istennek szentelt élet tiszta, és az is marad. A földön él és jár. Azt a részét, amelyik érintkezésbe kerül a földdel, mindig újra meg kell mosni. A mennyei lények nem szennyeződnek. Jósua Isten színe előtt áll, és egyik oldalán ott van a Sátán. Ez a helyzetünk! Olvassuk az Igét, de hátul ott áll a Sátán, aki beleszól, és jönnek a gondolatok, érzések, indulatok. Nevetségessé szeretné tenni az Igét. Különbség van Isten és a Sátán vádolása között. A Sátán szomorúságot, kételkedő gondolatokat támaszt. Isten is okozhat szomorúságot - a bűn miatt. De ez megbánhatatlan megtérést szerez. Az Ördög szerint való szomorúság elkeseredésbe visz. Az Isten szerint való gondolatok Hozzá való megtérésre visznek. Ha jó az Isten - mondják sokan -, miért engedi meg ezt a sok nehézséget az életemben? Csak azt szeretné általa kimunkálni benned, hogy egyre közelebb kerülj Hozzá. Ketten vannak körülöttünk: a Sátán, aki csüggedésbe visz, és Isten Szentlelke, Aki az öröm, békesség felé terel.
Krisztusom, légy ott, ahol vagyok, ahol megtaláltál,
ne engedj el! Maradj velem, járj előttem, bennem élj!
Végy körül engem, te légy erőm és oltalmam. Ámen.
És akkor fog megjelenni a törvénytaposó, akit megemészt az Úr az ő szájának lehelletével és megsemmisít az ő megjelenésének feltünésével.
Thessalonikai második levél 2, 8.
A keresztyének kis serege a Mester szavával ma is azt mondja az ördögnek: "Távozz tőlem sátán; mert meg van írva: Az Urat a te Istenedet imádd és csak néki szolgálj." E sereg Isten igéjével jár, azt szorgalmazza s élesíti szakadatlan olvasással, tanítással, prédikálással, feddéssel, intéssel és vigasztalással. Ezzel éri el a kiválasztottaknál, hogy azok többé nem saját cselekedeteikben és maguk-csinálta istentiszteletben bizakodnak, hanem egyedül Isten véghetetlen kegyelmére építenek, melyet a Krisztusban ígért és adott.
Így emészti meg Isten szájának lehellete a törvénytaposót azzal az élőszó-igével, melyet szolgái prédikálnak. Már most is ez történik, de még inkább ezután, míg majd egyszer elközelget végleges megváltásunk üdvösséges órája, melyet várunk. Mi, akikben Krisztus értelme van, valamennyien azt reméljük.
Mert bár Krisztus ma mintha gyenge és szegény volna s e világ Őt követőiben hovatovább, egyre jobban gyalázza, köpdösi, ostorozza és gyilkolja - mi tudjuk, hogy dicsőségének e vigasztaló és boldogító megjelenése már küszöbön van s véget ér a sok temérdek szörnyűség. Akkor majd úgy jelenik meg Krisztus, amilyennek mi most hisszük s hirdetjük. Megvált ugyanis bennünket ínségtől, nyomorúságtól, amit drága igéjéért és szent nevéért szenvedünk testben-lélekben a gonosz világtól s annak atyjától az ördögtől, aki folyvást csak bűnt okoz és pusztulást szerez.
Ne csüggedj el kicsiny sereg,
Szívedet ne rémítse meg
Sok ádáz ellenséged.
Bár dühök ellened fordul
S te félsz és könnyed kicsordul
Nem árthatnak tenéked.
A KÜLDÖTT
"Azután megmutatta nekem Jósuát, a főpapot, aki az Úr angyala előtt állott, és a Sátánt, aki a jobb keze felől állt, hogy vádolja." Zakariás 3,1
Jósua, a főpap, egy ember, aki az Úr angyala előtt állott. Vannak mennyei küldöttek, és vannak földi küldöttek, akik Isten szolgái. Isten küldöttével együtt mindig világosság jár. Adventkor álljunk az Úr világosságába. Amikor karácsonykor örömöt hirdetni jött az angyal, a pásztorokra is fényesség ragyogott. Isten szolgája az a mennyei vagy földi lény, akinek kapcsolata van az Úrral. Akiken keresztül beszél és cselekszik Isten. A földi küldöttek olyan emberek, akik engedik magukat újra és újra megtisztítani. Az Istennek szentelt élet tiszta, és az is marad. A földön él és jár. Azt a részét, amelyik érintkezésbe kerül a földdel, mindig újra meg kell mosni. A mennyei lények nem szennyeződnek. Jósua Isten színe előtt áll, és egyik oldalán ott van a Sátán. Ez a helyzetünk! Olvassuk az Igét, de hátul ott áll a Sátán, aki beleszól, és jönnek a gondolatok, érzések, indulatok. Nevetségessé szeretné tenni az Igét. Különbség van Isten és a Sátán vádolása között. A Sátán szomorúságot, kételkedő gondolatokat támaszt. Isten is okozhat szomorúságot - a bűn miatt. De ez megbánhatatlan megtérést szerez. Az Ördög szerint való szomorúság elkeseredésbe visz. Az Isten szerint való gondolatok Hozzá való megtérésre visznek. Ha jó az Isten - mondják sokan -, miért engedi meg ezt a sok nehézséget az életemben? Csak azt szeretné általa kimunkálni benned, hogy egyre közelebb kerülj Hozzá. Ketten vannak körülöttünk: a Sátán, aki csüggedésbe visz, és Isten Szentlelke, Aki az öröm, békesség felé terel.
Betelt az idő, és elközelített Isten országa! Térjetek meg, és higgyetek az evangéliomban!
Márk 1,15
Uram!
Uram!
Márk 1,15
Uram!
A puszta kiáltó szava: János, ehhez hasonlót mondott. Néhány szót - megtérésről, Isten országa eljöveteléről - pontosan úgy hirdetett, mint Te. Csak az evangéliumról nem szólt még. Nem is tehette. Ő csak a szigorú követeléseket tartalmazó szent törvényt ismerte. Ezt szólaltatta meg. Megtérést sürgetett. Te Keresztelő János szolgálatát igazoltad és jóváhagytad. Jó hírt hoztál - a megtérőknek.
Uram!
Megértem, a sorrend mindig ez: először az útegyengető, azután a Király. Először a megtérés, azután a találkozás. Először a bűnbánat könnye, azután a bocsánat vigasztalása. Mert a bűnben megkeményedett szívnek nincsen evangéliuma. Így értem meg azt is, miért nem tud a Bibliájával mit kezdeni sok ember. A Biblia szava nem talál utat a szívébe, mert az az út el van torlaszolva. Engem segíts most igazi ádventi előkészületre. Hadd adjak számot önmagamban mindarról, ami Istennel szembeni hűtlenséggel vádol, ami embertársaimmal szembeállít és a saját életemet olyan sivárrá teszi. És igaz számvetésem után mondd el nekem a karácsonyi hírt - Isten megbocsátó szeretetéről.
Bízzál és tégy jót, és ha a jót teszed, bízzál!
MINDEN GYŐZELEM MEGKÖNNYÍTI A KÖVETKEZŐT
?Bízzál az Úrban, és tégy jót, akkor az országban lakhatsz, és biztonságban élhetsz" (Zsolt 37,3).
Jól összeillik ez a két Ige: bízzál és cselekedjél, méghozzá ebben a Szent Szellem által megadott sorrendben. Először hitünk kell legyen, hogy azután a hitünk munkálkodhassék. Az Istenben való bizalom szent, munkára indít: bízunk abban, hogy Isten jót fog adni, és mi is a jót tesszük. Ez a bizalom nem tétlenné tesz, hanem felserkent és biztat,hogy számítsunk arra, hogy az Úr munkálkodik általunk. Nem szabad aggodalmaskodnunk és a rosszat cselekednünk, hanem bíznunk kell és a jót tennünk. Nem bízhatunk tettek nélkül, és nem cselekedhetünk bizalom nélkül.
Ellenségeink szívesen kiirtanának bennünket, ha ez sikerülne nekik. De mert bízunk és a jót tesszük, nyugodtan élhetünk ott, ahova Isten állított bennünket. Nem akarunk visszamenni Egyiptomba, hanem Immánuel földjén maradunk - Isten gondviselésének, a szövetségi szeretet Kánaánjának földjén. Nem olyan könnyű megszabadulni tőlünk, mint azt az Úr ellenségei gondolják. Nem tudnak bennünket kiszorítani vagy kiutálni: ahol Isten a helyünket megjelölte, ott maradunk.
De biztonságban élhetünk és meglesz mindenünk? Az Úr megnyugtat: amilyen biztos, hogy Isten él, olyan biztos, hogy táplálni fogja népét. Csak az a dolgunk, hogy bízzunk Benne és a jót cselekedjük, az Úr gondja, hogy hitünk szerint tegyen velünk. Ha nem a hollók, Abdiás vagy egy özvegyasszony által gondoskodik rólunk, akkor majd másképpen, de biztonságban élhetünk. Felre hát a félelmekkel!
Jól összeillik ez a két Ige: bízzál és cselekedjél, méghozzá ebben a Szent Szellem által megadott sorrendben. Először hitünk kell legyen, hogy azután a hitünk munkálkodhassék. Az Istenben való bizalom szent, munkára indít: bízunk abban, hogy Isten jót fog adni, és mi is a jót tesszük. Ez a bizalom nem tétlenné tesz, hanem felserkent és biztat,hogy számítsunk arra, hogy az Úr munkálkodik általunk. Nem szabad aggodalmaskodnunk és a rosszat cselekednünk, hanem bíznunk kell és a jót tennünk. Nem bízhatunk tettek nélkül, és nem cselekedhetünk bizalom nélkül.
Ellenségeink szívesen kiirtanának bennünket, ha ez sikerülne nekik. De mert bízunk és a jót tesszük, nyugodtan élhetünk ott, ahova Isten állított bennünket. Nem akarunk visszamenni Egyiptomba, hanem Immánuel földjén maradunk - Isten gondviselésének, a szövetségi szeretet Kánaánjának földjén. Nem olyan könnyű megszabadulni tőlünk, mint azt az Úr ellenségei gondolják. Nem tudnak bennünket kiszorítani vagy kiutálni: ahol Isten a helyünket megjelölte, ott maradunk.
De biztonságban élhetünk és meglesz mindenünk? Az Úr megnyugtat: amilyen biztos, hogy Isten él, olyan biztos, hogy táplálni fogja népét. Csak az a dolgunk, hogy bízzunk Benne és a jót cselekedjük, az Úr gondja, hogy hitünk szerint tegyen velünk. Ha nem a hollók, Abdiás vagy egy özvegyasszony által gondoskodik rólunk, akkor majd másképpen, de biztonságban élhetünk. Felre hát a félelmekkel!
MINDEN GYŐZELEM MEGKÖNNYÍTI A KÖVETKEZŐT
"De mindezekben felettébb diadalmaskodunk, Az által, aki minket szeretett." (Róm 8:37)
Életed hátralevő részét használd ki arra - ez legyen feladatod - , hogy jellemedet alakítsd ki és emeld. Új élet egy megújult szívben kezdődik. Krisztus a bennünk élő Megváltó. Amiről azt tartják, hogy nehéz feladni, mindarról le kell mondani. Az elviselhetetlen, diktatórikus szavakat kimondatlanul kell hagyni, és akkor értékes győzelmet arathatunk.
Igaz boldogságot eredményez minden önmegtagadás, az "én" rendszeres megfeszítése. Az egyik győzelem után a másikat már könnyebben érhetjük el. Ha Mózes elhanyagolta volna a lehetőségeket és előnyöket, amelyekről Isten gondoskodott, a mennyei fényt vetette volna meg, és csalódott, nyomorult ember lett volna belőle. A bűn a mélyből származik; amikor engedékenyek vagyunk vele szemben, akkor Sátánt őrizzük kegyelettel a lelkünkben, aki akkor a pokol valóságos tüzét fogja szítani. Isten parancsolatait nem azért adta, hogy ezzel a lelkek üdvösségét akadályozza, éppen ellenkezőleg. Azt akarja, hogy minden ember megmeneküljön. Az ember rendelkezik világossággal és lehetőségekkel, és ha ezek javára használja fel, akkor győzni fog. Győzelmeidben életed által mutathatod be Isten kegyelmének erejét.
Sátán megpróbálja felállítani trónját minden szív-templomban. Amikor ő uralkodik, akkor hallatja és érezteti jelenlétét a haragos szenvedélyekben, a sötétség szavai által. Krisztusnak semmi köze sincs Béliálhoz; az embernek teljességgel az egyikhez, vagy a másikhoz kell tartoznia. Aki engedékeny az önzéssel, a kapzsisággal, a csalással, megtévesztéssel, vagy bármely egyéb bűnnel szemben, Sátán elveit támogatja lelkében, és bezárja maga előtt a menny kapuját. Sátánt a bűn miatt vetették ki a mennyből; egy ember sem mehet a mennybe, aki engedékeny a bűn iránt, mert akkor Sátán újra megvethetné ott a lábát.
Amikor egy ember nap mint nap lelkiismeretesen felveszi a harcot jellemhibái ellen, akkor Krisztust tiszteli meg az ő szív-templomában, és Krisztus világossága lakik benne. Krisztus tekintetének fénylő sugarai alatt egész lénye emelkedettebbé és nemesebbé válik. (Testimonies, 4. kötet, 345-346. oldal)
Igaz boldogságot eredményez minden önmegtagadás, az "én" rendszeres megfeszítése. Az egyik győzelem után a másikat már könnyebben érhetjük el. Ha Mózes elhanyagolta volna a lehetőségeket és előnyöket, amelyekről Isten gondoskodott, a mennyei fényt vetette volna meg, és csalódott, nyomorult ember lett volna belőle. A bűn a mélyből származik; amikor engedékenyek vagyunk vele szemben, akkor Sátánt őrizzük kegyelettel a lelkünkben, aki akkor a pokol valóságos tüzét fogja szítani. Isten parancsolatait nem azért adta, hogy ezzel a lelkek üdvösségét akadályozza, éppen ellenkezőleg. Azt akarja, hogy minden ember megmeneküljön. Az ember rendelkezik világossággal és lehetőségekkel, és ha ezek javára használja fel, akkor győzni fog. Győzelmeidben életed által mutathatod be Isten kegyelmének erejét.
Sátán megpróbálja felállítani trónját minden szív-templomban. Amikor ő uralkodik, akkor hallatja és érezteti jelenlétét a haragos szenvedélyekben, a sötétség szavai által. Krisztusnak semmi köze sincs Béliálhoz; az embernek teljességgel az egyikhez, vagy a másikhoz kell tartoznia. Aki engedékeny az önzéssel, a kapzsisággal, a csalással, megtévesztéssel, vagy bármely egyéb bűnnel szemben, Sátán elveit támogatja lelkében, és bezárja maga előtt a menny kapuját. Sátánt a bűn miatt vetették ki a mennyből; egy ember sem mehet a mennybe, aki engedékeny a bűn iránt, mert akkor Sátán újra megvethetné ott a lábát.
Amikor egy ember nap mint nap lelkiismeretesen felveszi a harcot jellemhibái ellen, akkor Krisztust tiszteli meg az ő szív-templomában, és Krisztus világossága lakik benne. Krisztus tekintetének fénylő sugarai alatt egész lénye emelkedettebbé és nemesebbé válik. (Testimonies, 4. kötet, 345-346. oldal)
Vágyom a közösségre veled, Uram!
Majd ezt mondta Isten Ábrahámnak: Te pedig tartsd meg szövetségemet, meg utódaid is nemzedékről nemzedékre.
(1Móz 17,9)
Péntek délután van, és csak ülök egy padon. Az életemen és rajtad gondolkodom, Uram. Nagyszüleim két világháborút éltek át és éltek túl. Mindvégig hitben, meg nem inogva, benned reménykedve. Apám is benned talált támaszt, pedig sokszor bántották hitéért, és sok olyan hónap volt, melyben fizetése már annak közepén elfogyott. Én gyermekként küzdelmeiből nem érzékeltem semmit. Mindig vidám, erős és őszinte ember volt. Bármit is hozott az élet, nagyszüleim és apám Istenbe vetett hite olyan erő és támasz volt, amely nem csak megőrizte őket, hanem megcsillantotta szemükben az örömöt. És én: a szabadság idején, viszonylagos anyagi biztonságban, most tanácstalanul kereslek téged. Uram, mutasd meg magad nekem is! Kösd meg velem szövetségedet, melyet eddig családom minden tagjával megkötöttél! Csak ülök, Uram, és arra vágyom, hogy célt adj nekem. Csak ülök, Uram, és új Szövetségedre gondolok, amit Krisztusban kötöttél velünk, emberekkel. És ahogy múlik a délután, szívemben egyre inkább megnyugodva érteni kezdem, hogy te mindig itt vagy velem.
Átadom magam:bIsten erős vezetésének. Tudom, Isten őrködő szeme rajtam van, füle figyelemmel hallgat, oltalmazó keze fölém borul. Isten szót emel értem: Bölcsessége egyszerű utakon vezet engem, oltalmaz és megvéd hatalmas erejével. (ősi ír áldás)
Krisztusom, légy ott, ahol vagyok, ahol megtaláltál,
ne engedj el! Maradj velem, járj előttem, bennem élj!
Végy körül engem, te légy erőm és oltalmam. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése