Engedelmeskedj Istennek késedelem nélkül!

„Sietek, nem tétovázom, megtartom parancsolataidat.” (Zsoltárok 119:60)


Amikor az angyal megjelent Józsefnek álmában, azt mondta neki: „József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet, Máriát, mert ami benne fogant, az a Szentlélektől van.” (Máté 1:20b) József pontosan ezt tette: „József pedig, amikor felébredt álmából, úgy cselekedett, ahogyan az Úr angyala parancsolta neki: magához vette feleségét.” (Máté 1:24) Nem tétovázott, nem vonakodott, megtette.

Ez mutatja József élő, közvetlen kapcsolatát Istennel. Amit Isten mondott neki, azt József megtette.

Ha hiszed, hogy Isten szeret téged, és szeretetére válaszként engedelmes életet akarsz élni, ez az a mód, ahogyan válaszolnod kell. Isten iránti azonnali engedelmességben kell élned, és ezt az életet járja át a lelki izgalom és öröm.

Lehetőségem volt találkozni szerte a világban sok nagyszerű hívő férfival és nővel. Mindegyikük más, különböznek egymástól, de egy dolog közös bennük: Mikor érzékelik, hogy Isten szól nekik, tegyenek meg valamit, akkor nem késlekednek. Meggyorsítják lépteiket, és megteszik.

1János 5:3 azt mondja: „Mert az az Isten iránti szeretet, hogy parancsolatait megtartjuk, az ő parancsolatai pedig nem nehezek.” Ha tehát Isten kéri tőled, hogy valamit tegyél meg, és azt tehernek érzed, akkor mi a baj? Ez rendszerint halogatás. Ha valamit nem teszünk meg rögtön, akkor annál nehezebb megtenni, minél tovább várunk. Ha azonban megtesszük, amit Isten mond, az a legfrissítőbb szabadságot hozza az életünkbe.

Beszéljetek róla:

* Mire hívott Isten, hogy megtedd? Talán egy telefonhívás, vagy egy cselekedet, amit meg kell tenned?
* Bármi is az, írd le most, mondd el Istennek, hogy meg akarod tenni, és kérd, adja meg a szükséges erőt neked, hogy meg tudd tenni.

Értelmünkkel is engedelmeskedjünk Istennek

"Ő (József) pedig felkelt, vette a gyermeket és anyját, és Izráel földjére ment. Amikor azonban meghallotta, hogy Júdeában Arkhelaosz uralkodik atyja, Heródes után, félt oda visszatérni. Miután pedig kijelentést kapott álmában, Galilea területére vonult vissza; és amikor odaért, abban a városban telepedett le, amelyet Názáretnek neveztek". (Mt 21-23)

Sok ember úgy gondolja, hogy az engedelmes hívő élet azt jelenti, hogy agyunkat üresbe tesszük, és hagyjuk, hogy Isten irányítson minket, mint egy robotot akkor, amikor Ő akarja. De ez tévedés.

A Bibliában ez áll: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből" (Lk 10:27).
Fontos, hogy az elménket is Isten foglalja le, és megvalósuljon életünkben az Ő akarata.

Ezt tette József is, amikor engedelmeskedett Isten parancsának és visszament Izraelbe. Hallotta, hogy Heródes fia uralkodik Júdeában, ezért félt oda menni. "Miután pedig kijelentést kapott álmában, Galilea területére vonult vissza; és amikor odaért, abban a városban telepedett le, amelyet Názáretnek neveztek". (Mt 22-23)

A Názárettel kapcsolatos bibliai prófécia az, hogy ezen a helyen él majd Jézus, tehát József teljes mértékben Isten akaratában járt. És ezt úgy érte el, hogy mérlegelte az akkori helyzetet, azt, hogy Heródes fia uralkodott, és rájött, hogy nem lenne biztonságos ott élni, és elméjét Istenre hangolva meghozta a helyes döntést.

Honnan szerezzünk tudomást arról, hogy mi Isten életünkre vonatkozó parancsa? Lehet, hogy nem fog megjelenni egy angyal, aki eligazít bennünket, de rendelkezésünkre áll több száz oldal Isten Igéjéből. Ahhoz, hogy engedelmes életet tudjunk élni, ismernünk kell, mit mond nekünk Isten.

Jézus erről a Máté 7:24-ben ezt mondta: "Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát."

Nekünk ott van Isten Igéje, hogy eligazítson minket, hogyan éljük meg Istennel való kapcsolatunkat, és ez nem egy száraz olvasmány, ami csak utasításokat tartalmaz. Ez Isten hozzánk írt szerelmes levele, egy Apa levele, amelyben útmutatást ad nekünk arról, hogy hogyan élhetjük azt az életet, amely az Ő tervében szerepel.

Szeretnélek bátorítani arra, hogy amikor Isten Igéjét olvasod, imádkozz a 119. Zsoltár 34. versének szavaival: "Tégy értelmessé, hogy megfogadjam törvényedet, és megtartsam teljes szívvel."

Fizesd meg az árát

És íme, férfiak ágyon hoztak egy béna embert, és igyekeztek bevinni és letenni eléje. Mivel a sokaság miatt nem találták módját, hogyan vigyék be, felmentek a háztetőre, és a cseréptetőn át eresztették le ágyastól Jézus elé a középre. Ő pedig látva hitüket, így szólt: "Ember, megbocsáttattak a te bűneid." (Lukács 5:18-20)


Hét napon keresztül, máig, arról volt szó, hogy mi a hétféle módja annak, ahogy egy kis csoport el tudja érni az embereket a karácsonyi időszakban. A mai nap mondanivalója: A csoportnak akarnia kell megfizetni az árát annak, hogy valakit Jézushoz hív.
A történetben szereplő négy ember nem bontotta volna ki a tetőt, ha nem akarták volna aztán megjavítani is. Meg kellett fizetniük az árat azért, hogy a barátjukat Jézus elé vigyék.
Ha egy barátodat Jézushoz hívod, mindig áldozathozatalra van szükség. Egy csoport számára ez például a saját csoporton belüli kényelmük feláldozása lehet. Sokan annyira hozzászoktak már a saját csoportjukhoz, hogy félnek attól, új résztvevők felborítanák a csoport működését.
Azonban mielőtt a barátaink érdeklődni kezdenek Jézusról, látniuk kell, ahogy kilépünk a komfort zónánkból. Cserébe tudjuk, hogy valakit Jézushoz vezetni örökkévaló jelentőséggel bír - ez a legfontosabb dolog, amit Istenért tehetünk földi életünk során.
Tehát, így karácsony előtt, "testvéreim, imádkozzatok ...hogy terjedjen az Úr igéje, és úgy dicsőítsék, ahogyan nálatok is" (2 Thesszalonika 3:1).
És aztán, ha elmondtad ezt az imát, te magad légy az eszköze, hogy teljesüljön. Végezd el azt a munkát, amivel Jézushoz vezethetsz másokat.