Január 23.

A Krisztusba vetett hit szilárdsága

"4Ezt azért mondom, nehogy valaki titeket megtévesztő szavakkal félrevezessen. 5Mert ha távol vagyok is testben, lélekben mégis veletek vagyok, és örömmel látom a köztetek uralkodó szép rendet és Krisztusba vetett hitetek szilárdságát. 6Mivel tehát már elfogadtátok Krisztus Jézust, az Urat, éljetek is őbenne. 7Gyökerezzetek meg és épüljetek fel őbenne, erősödjetek meg a hit által, amint tanultátok, és hálaadásotok legyen egyre bőségesebb. 8Vigyázzatok, hogy rabul ne ejtsen valaki titeket olyan bölcselkedéssel és üres megtévesztéssel, amely az emberek hagyományához, a világ elemeihez, és nem Krisztushoz alkalmazkodik. 9Mert benne lakik az istenség egész teljessége testileg, 10és benne jutottatok el ti is ehhez a teljességhez, mert ő a feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak. 11Benne vagytok körülmetélve is, de nem kézzel végzett körülmetéléssel, hanem a Krisztus szerinti körülmetéléssel, a bűn testének levetése által. 12A keresztségben vele együtt eltemettek benneteket, és vele együtt fel is támadtatok az Isten erejébe vetett hit által, aki feltámasztotta őt a halottak közül. 13És titeket is, akik halottak voltatok vétkeitekben és bűnös valótok körülmetéletlenségében, ővele együtt életre keltett megbocsátva nekünk minden vétkünket. 14Eltörölte a követelésével minket terhelő adóslevelet, amely minket vádolt, eltávolította azt az útból, odaszegezve a keresztfára. 15Lefegyverezte a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, nyilvánosan megszégyenítette őket, és Krisztusban diadalmaskodott rajtuk." ( Kolossé 2,4-15)

Pál apostol nemcsak az evangélium hirdetését, gyülekezetek plántálását tekintette feladatának, hanem nagy hangsúlyt fektetett a megtértek hitben való megerősödésére. Hamar rájött arra, hogy az ellenség sokféle módszert használ a félrevezetésre. A vallásosság köntösébe bújva a tiszta igét olyan bölcselkedéssel akarja keverni, amelyből jónak látszó, de megtévesztő tanítás származik. Megpróbálja színezni, tompítani, tévútra terelni az ige alkalmazását az emberi hagyományok hozzáadásával. Nem riad vissza attól sem, hogy teljesen félretegye az igét, és mérceként a világ elemi tanításait helyezze előtérbe. Körülvesznek minket a világ, a kultúránk, a hagyományaink, de hitéletünk csak Krisztushoz alkalmazkodhat. Ez úgy lehetséges, ha a Krisztusba vetett hitünk megszilárdul. Hogyan szilárdulhat meg a hitünk? Ha belegyökerezünk Krisztusba. Egy növény gyökere állandó kapcsolatban van a talajjal. Ha elfogadtuk Krisztust, akkor benne kell élnünk. A kapcsolatunk vele nem lehet alkalmi vagy sürgősségi jellegű. Egy palánta nem fog megnőni és gyümölcsöt hozni, ha csak alkalmanként lógatjuk vízbe. Ha meggyökerezünk őbenne, akkor adott a lehetőség a gyarapodásra. Minden áldásnak a forrása nála van. "Az ő isteni ereje megajándékozott minket mindazzal, ami az életre és a kegyességre való" - mondja Péter apostol (2Pt 1,3). Az állandó, jól működő kapcsolat lelki táplálékot továbbít, a kegyelem pedig előremozdítja a felépülést. A meggyökerezés nemcsak a felépüléshez szükséges, hanem a megerősödéshez is. A tévtanítások özöne, a világ csábítása, a mindennapi gondok súlya hatalmas szélviharként csap le az életünkre. Nagyon aktuális az ige felszólítása: "szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek" (1Kor 15,58). Krisztus a hitünk egyetlen és szilárd alapja. Olyan világban élünk, amely egyre inkább tagadja az abszolút igazság létezését. Az apostol úgy mutatja be Krisztust, mint aki tökéletes és elégséges az üdvösséghez. Benne van az istenség egész teljessége, ő mindeneknek az Ura, és ő az egyetlen Megváltó, aki eltörölte az ellenünk szóló adóslevelet. Ilyen csodálatos Istenünk van, aki megérdemli, hogy teljes szívvel ragaszkodjunk hozzá, és szolgáljunk neki. /FGy/ Komolyan vett figyelmeztetés "7Hit által kapott kijelentést Nóé azokról a dolgokról, amelyek még nem voltak láthatók, és Istent félve és tisztelve készítette el a bárkát háza népe megmentésére. E hite által ítélte el a világot, és a hitből való igazság örökösévé lett. " (Zsidók 11,7;) "13Ezt mondta Isten Nóénak: Elhatároztam, hogy minden élőnek véget vetek, mert erőszakossággal telt meg miattuk a föld. Ezért elpusztítom őket a földdel együtt. 14Csinálj bárkát góferfából, készíts rekeszeket a bárkában, és vond be kívül-belül szurokkal." (1Mózes 6,13-14) Mindig csodálattal olvasom a hithősökről szóló leírást. Megragadó az, ahogy mindent félretéve Istenre bízták magukat, nem törődve a veszélyekkel, következményekkel vagy az emberek véleményével. Elmélkedjünk ma Noé életén, és találjuk meg benne azt, ami követendő példa lehet számunkra! Nem hagyhatjuk figyelmen kívül Noé személyét. "Igaz ember volt, feddhetetlen a maga nemzedékében" (1Móz 6,9). De milyen volt a Noé nemzedéke? Romlott, erőszakos és rossz úton járó. Noé nem haladt a korral, az árral, nem tette alacsonyra a saját mércéjét csak azért, mert a másé sem volt magasan. Milyenek vagyunk a magunk nemzedékében, van-e különbség, törekszünk-e az Istennek tetsző életvitelre? Ha nehéz is, fel kell vállalni a másságot Krisztusért az iskolában, a baráti körben, a munkahelyen, a társadalomban. Noé ezt nem azért tudta megtenni, mert hősnek született, hanem mert Istennel járt. A mai világ sok tekintetben hasonlít Noé korához, és mindazoknak, akik meg akarnak maradni a jó úton, Istennel kell járniuk. Noé hite is példaértékű. Igazi, nagy és erős hite volt. Honnan tudjuk ezt? Csodák ugyan történtek körülötte, de nem rajta keresztül. A hit jelenléte nemcsak a rendkívüli megnyilvánulásokban mutatkozik meg, hanem jelentéktelennek tűnő, mégis nagy horderejű dolgokban. Noé komolyan vette Isten ítéletes szavát. Kapott egy tervrajzot, utasításokat az állatvilág felől, és ígéreteket a családjára nézve. Nem végzett valószínűségszámítást, nem kereste a logikai magyarázatot a szárazföldi hajó létjogosultságára, nem tartott közvélemény-kutatást, csak egyszerűen "meg is tett mindent, úgy járt el, ahogyan Isten megparancsolta neki" (1Móz 6,22). A hit óriási bizonyítéka az engedelmesség. Isten gondolatai magasabbak a mieinknél, és az ő útjait nem mindig értjük meg egyből. Hitünk mértékét azonban leméri az, ahogyan alávetjük magunkat Isten tervének, és rábízzuk az irányítást, nem törekszünk a célt meglátni, csak a következő lépést, amelyről hisszük, hogy közelebb visz a célhoz. Noé hitének bizonyítéka az is, hogy hirdette az igazságot az embertársainak. Komolyan vette a figyelmeztetést, de tudta, hogy környezetének az élete is ettől az intéstől függ. Százhúsz évi prédikálás azonban nem hozott eredményt a bűn és a közömbösség miatt. Vegyük komolyan az ige figyelmeztetését, és kövessük Noé személyének és hitének példáját! /FGy/