2011. február 22., kedd

2011. február 21. - Hétfő

Amikor a színeváltozás hegyéről Jézus visszatért tanítványaihoz, látta,
   hogy nagy tömeg tolong körülöttük, és írástudók vitatkoznak velük.
   Amint az emberek észrevették Jézust, mindnyájan meglepődtek, majd elébe
   siettek és üdvözölték. Jézus megkérdezte tanítványait: ?Miről
   vitatkoztok velük?? Valaki a tömegből így felelt neki: ?Mester!
   Elhoztam hozzád a fiamat. Gonosz lélek lakik benne, aki némává tette.
   Valahányszor hatalmába keríti, földhöz vágja. Habzik a szája, fogait
   csikorgatja és megmerevedik. Már kértem tanítványaidat, hogy űzzék ki
   belőle, de nem tudták.?
   Jézus így válaszolt: ?Ó, hitetlen nemzedék! Meddig maradjak még
   veletek? Meddig tűrjelek titeket? Vezessétek hozzám a gyermeket!? Erre
   odavitték hozzá. Mihelyt a gonosz lélek meglátta Jézust, tüstént
   elkezdte ide-oda rángatni a fiút, az pedig a földre zuhant, és habzó
   szájjal vonaglott. Jézus megkérdezte a fiú apját: ?Mióta szenved ebben
   a bajban?? Ő azt felelte: ?Gyermekkora óta. A gonosz lélek gyakran
   tűzbe és vízbe taszította, hogy elpusztítsa. Ha valamit tehetsz, szánj
   meg minket, és segíts rajtunk!? Jézus így felelt neki: ?Ha valamit
   tehetsz? Minden lehetséges annak, aki hisz!? Erre a fiú apja azonnal
   felkiáltott: ?Hiszek, Uram, segíts az én hitetlenségemen!?
   Amikor Jézus látta, hogy egyre nagyobb tömeg verődik össze, ezekkel a
   szavakkal parancsolt rá a tisztátalan lélekre: ?Te néma és süket lélek!
   Parancsolom neked, menj ki belőle, és soha vissza ne térj belé!? Erre
   (a gonosz lélek) összevissza rángatta a fiút, és hangos kiáltással
   kiment belőle. A fiú olyan lett, mint a halott. Többen meg is
   jegyezték: ?Meghalt!? Jézus azonban megragadta kezét, és felsegítette.
   A fiú talpra állt. Amikor azután Jézus hazaérkezett, és egymás között
   voltak, a tanítványok megkérdezték: ?Mi miért nem tudtuk kiűzni a
   gonosz lelket?? Jézus így felelt: ?Ezt a fajtát semmi mással nem lehet
   kiűzni, csak imádsággal és böjtöléssel.?
   Mk 9,14-29


   Elmélkedés:
   A mai evangéliumi történetből is kiderül, hogy a hit mennyire fontos a
   csodához. A tanítványok képtelenek meggyógyítani a gyermeket és ennek
   Jézus szerint az az oka, hogy hitetlenek. Korábban már kaptak Jézustól
   megbízást és képességet, hogy ördögöket űzzenek ki és sikereik is
   voltak e területen. Most azonban mégsem tudnak eredményt elérni
   hitetlenségük miatt. A felelősségre vonás tehát a tanítványoknak szól
   elsősorban, de ugyanígy az egész nemzedéknek, amely nem hisz.
   Ennek ellentétét képviseli a beteg fiú apja, aki kifejezi hitét, hogy
   Jézus meg tudja gyógyítani a fiát. Úgy tűnik a történetből, hogy e
   hitvallás szükséges volt a csodához, s e nélkül nem lett volna újra
   egészséges a fiú. Ha mi, Jézus tanítványai teljes bizalommal és hittel
   fordulunk kéréseinkkel Istenhez, akkor számíthatunk arra, hogy
   megtapasztaljuk Isten jóságos közbeavatkozását.
   ? Horváth István Sándor


   Imádság:
   Istenünk: Te vagy az időknek Ura. Te vagy az Úr az egész teremtett
   világ felett. Életünk napjainak számát Te méred ki. Te adsz nekünk
   lehetőséget, hogy amíg ebben a világban élünk, azokat a kincseket
   keressük, amelyek soha el nem múlnak. Tégy minket készségessé, hogy
   tekintetünket mindig az égre emeljük. Mulandó ez a föld, ez a világ:
   add, hogy megértsük Igéd igazságát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése