Barátságban élhetsz Istennel

"Mert ha akkor, mikor ellenségei voltunk, megbékéltetett minket az Isten önmagával Fia halála által, akkor miután megbékéltettünk, még inkább üdvözíteni fog élete által." (Róma 5:10)


(Angol NLT szó szerinti fordítása: "Mivel ha akkor, mikor ellenségei voltunk, az Istennel való barátságunk helyre lett állítva az ő Fia halála által, bizonyára megszabadít majd az örök büntetéstől élete által.")

Az Istennel való kapcsolatodnak nagyon sok vonatkozása lehet: Isten a te Teremtőd és Alkotód, Urad és Mestered, Bírád, Megváltód, Atyád, Megmentőd és még sok más (Zsoltárok 89:27, 95:6, 136:3; Ézsaiás 33:22, 47:4; János 13:13; 1. János 3:1; Júdás 1:4).

De a legmegdöbbentőbb igazság ez: A Mindenható Isten ég a vágytól, hogy a Barátod legyen!

Az Édenkertben látjuk, milyen az eszményi kapcsolat Isten és az ember között: Ádám és Éva egy bensőséges barátságot élvezett Istennel. Nem volt szertartás, ünnepély vagy vallás - csak egy egyszerű szeretetkapcsolat Isten és az általa teremtett emberek között. Bűntudattól és félelemtől szabadon, Ádám és Éva gyönyörködtek Istenben, és ő gyönyörködött bennük.

Arra lettünk teremtve, hogy Isten állandó jelenlétében éljünk, de a Bűneset után az eszményi kapcsolat elveszett. Csak néhány ószövetségi időkben élő ember részesült abban a kiváltságban, hogy Isten barátja legyen. Mózest és Ábrahámot "Isten barátai"-nak nevezték, Dávid "a szívem szerint való férfi", Jób, Énók és Nóé bensőséges barátságban élt Istennel (I. Mózes 5:22, 6:9; II. Mózes 33:11, 17; 2 Krónikák 20:7; Jób 29:4; Ézsaiás 41:8; Apcsel 13:22; Jakab 2:23).

De az Isten félelme általánosabb volt az Ószövetségben a vele való barátságnál. Aztán Jézus megváltoztatta ezt az állapotot. Amikor kifizette a bűneink árát a kereszten, a templomban lévő kárpit, ami az Istentől való elválasztottságunkat jelképezte, kettéhasadt tetejétől az aljáig, jelezve, hogy az Istenhez való közvetlen belépésünk ismét lehetséges.

Az ószövetségi papokkal ellentétben, akik csak órákig tartó előkészületek után találkozhattak Istennel, mi bármikor közeledhetünk Istenhez. A Biblia mondja, "Sőt ezenkívül még dicsekszünk is az Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által, aki által részesültünk a megbékélés ajándékában." (Róma 5:11) (Szó szerinti fordítás: "Így most örvendezhetünk az Istennel való csodálatos új kapcsolatunkban - mindezt azáltal, amit a mi Urunk Jézus Krisztus tett értünk, ahogyan Isten barátaivá tett minket.")

Az Istennel való barátság csak Isten kegyelme és Jézus áldozata által lehetséges. "Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával Krisztus által" (2. Kor. 5:18a) (Szó szerinti fordítás: "Mindezt Isten végezte el, aki Krisztuson keresztül átformált minket az ellenségeiből a barátaivá.")

A régi ének mondja "Ó, mi hű barátunk, Jézus" de valójában, Isten arra hív minket, hogy élvezzük a barátságot és közösséget a Szentháromság mindhárom személyével: Az Atyánkkal (1. János 1:3), a Fiúval (1. Kor. 1:9), és a Szent Szellemmel (2. Kor. 13:13).

Beszéljünk róla


* Mennyire változna meg az Istennel való kapcsolatod, ha úgy hinnél és bíznál benne, ahogyan a legjobb barátodban?
* Beszélj arról, hogy Jézus halála és feltámadása hogyan változtatta meg a helyzetedet Istennel?
* Szerinted milyen lehet élvezni a közösséget a Szentháromság mindhárom személyével?

Hogyan gyakorlod a szeretetet?

"Kedves barátaim, szeressük egymást, mert a szeretet Istentől jön. Aki szeret, az Isten gyermeke és ismeri Istent."

(1János 4:7, NLT fordítás)

A szeretet egy készség, amit meg lehet tanulni. Más szóval, olyan dolog, amiben egyre jobb lehetsz, ha gyakorolsz.

Talán azt gondolod, hogy jó társ vagy, de Isten azt akarja hogy nagyszerű társ legyél, hogy tudd, hogyan kell szeretni, sőt a szeretet mestere legyél. A kapcsolatok szakértőjévé válhatsz. Sok ember azonban soha nem tanulja meg, hogyan kell igazán szeretni.

Nem szeretnél olyan emberré válni, akit úgy ismernek, hogy rendkívüli módon tud szeretni? Amikor az emberek rólad beszélnek, lehet hogy azt mondják: " Őt nem érdekli, ki vagy vagy hogyan nézel ki." "Őt nem érdekli, hol voltál vagy mit tettél vagy honnét jössz."

Az egyetlen módja annak, hogy valamit készséggé fejlessz az, ha gyakorlod. Újra és újra megteszed. Amikor először teszed meg, lehet hogy kínosnak érzed, de minél többször teszed, annál jobb leszel benne.

Ugyanez igaz a szeretetre is: "Kedves barátaim, szeressük egymást, mert a szeretet Istentől jön. Aki szeret, az Isten gyermeke és ismeri Istent." (1János 4:7, NLT ford.) A Biblia azt is mondja: "Gyakoroljátok ezeket a dolgokat; legyetek elkötelezettek benne, hogy a fejlődésetek nyilvánvaló legyen mindenkinek." (1Timóteus 4:15, HCSB ford.)

Gyakoroljuk az egymás iránti szeretetet.

Beszéljetek róla:
- Milyen módokon tudod megmutatni ezen a héten másoknak az irántuk való szereteted?
- Az életedben kinek van szüksége arra, hogy rajtad keresztül megismerhesse Isten szeretetét?
- Mit gondolsz, Isten akarja, hogy gyakorolj és hogy a rendkívüli szeretet emberévé válj akkor is, amikor fáradt vagy, nyűgös, vagy éppen sietsz?

Jézus ezt tanítja: "Vonulj el, és imádkozz!"

"Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára..."(Hab.2:1)



Ha szeretnénk Isten látása szerint élni életünket, folyamatosan hallanunk kell Isten felől. Hinnünk kell abban, hogy küldetésünk felé haladásunk egyik feltétele az, hogy naponta hallunk Isten felől. Ez nem csak egy kellemes bővítménye életünknek, ez szükséges ahhoz, hogy betöltsük küldetésünket.

Habakuk próféta azt mondja: "Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára..." Ez annak egy kifejezése, hogy "Egyedül leszek Istennel."

Nem számít, hogy hol vagy egyedül Istennel, csupán keresned kell egy helyet. Én történetesen kint szeretek lenni. Amikor a gyerekeim kicsik voltak, építettem egy kis "imakertet" a házunk mögötti domboldalon, ahova elvonulhattam, és Istenre összpontosíthattam.

Egy csendes helyet kell választanod. Egy helyet, ahová szokásszerűen elmehetsz, hogy találkozz Istennel. Tedd különlegessé és egyedivé.

A Biblia azt mondja Jézusról: "Ő azonban visszavonult a pusztába, és imádkozott." (Lk. 5:16). Ez Jézusnak szokása volt, és a te életedben is azzá kell válnia. Amit most tanítok neked, azt nem csak egyszer fogod megtenni.
Ez olyan dolog, amit ezentúl naponta kell végezned életed végéig.
Ha szeretnéd meglátni Isten tervét az életedre nézve, és szeretnéd hallani az Ő hangját, akkor naponta kell vele találkoznod.

Ez azt jelenti, hogy erre az időre megszabadulsz a telefontól, és annyi zavaró tényezőt távolítasz el, amennyit csak tudsz.
Jézus azt mondja: "Te pedig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz titokban; Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megfizet neked." (Mt.6:6)

Az igazság az, hogy nem te vársz Istenre, hanem Isten vár rád.
Isten találkozni szeretne veled. Azt szeretné, hogy te is úgy ismerd őt, mint ahogyan Ő is ismer Téged. Ha ezt nem érted meg, igen ritkán fogsz Istenhez fordulni vezetésért. Nincs olyan területe az életednek, ami ne érdekelné Istent. "Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk? - vagy: Mit öltsünk magunkra? ... a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre." (Mt.6:31-32)

Önmagunk feladása győzelemhez vezet

"Nem a magunk főnökei vagyunk, hogy éljünk vagy meghaljunk, aszerint, ahogy mi magunk választjuk. Akár élünk, akár meghalunk, követjük az Urat. Mindenképp az Övéi vagyunk." (Róma 14:7-8. Angolból szabadon fordítva)


Önmagunk feladásában az az ellentmondás, hogy erőt és győzelmet hoz létre. Makacs kísértések és mindent felülmúló problémák legyőzhetők Krisztus által, ha átadjuk azokat neki.

Ahogy Józsué közeledett élete legnagyobb harcához, szemben találta magát Istennel, dicsőítette Őt, térdre esett előtte, és feladta a terveit. Ez a feladás egy elképesztő győzelemhez vezetett Jerikónál.

Önmagad feladása nem gyengít el, hanem megerősít. Istennek megadva magunkat, semmi és senki mástól nem kell félnünk, és feladnunk magunkat. Az Üdvhadsereg létrehozója, William Booth, egyszer azt mondta: "Az ember erejének nagysága, a feladás mértékével mérhető."

Miért kell feladnod magadat?

Mert a Teremtődhöz tartozol. Istennek van joga hozzá, hogy irányítsa az életed: "Nem a magunk főnökei vagyunk, hogy éljünk vagy meghaljunk, aszerint, ahogy mi magunk választjuk" (Róma 14:7 - Angolból szabadon fordítva). "Ismerjétek el, hogy az ÚR az Isten! Ő teremtett minket, és az Övéi vagyunk. Az Ő népe vagyunk"(Zsoltárok 100:3a - Angolból szabadon fordítva).

Mert Isten megvásárolt téged az áldozatával. A Biblia azt mondja: "..És azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmagunknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt (2.Korinthus 5:15 - Új fordítás).

Ha megadod magad Krisztusnak, akkor betöltöd annak a célját, amiért Ő meghalt - nem csak azért, hogy megmentsen a pokoltól, hanem azért is, hogy megmentsen az önközpontúságtól. Mi, keresztények, nem önmagunknak élünk, hanem a Megváltónknak.

"Ahogyan tehát átadtátok tagjaitokat a tisztátalanságnak és a törvénytelenségnek a törvénytelenség szolgálatára, úgy most adjátok át tagjaitokat az igazság szolgálatára, hogy szentek legyetek" (Róma 6:19b - Új fordítás).

Mert Isten volt az, aki erre először példát adott. Kezdeményezett, és lemondott Jézusról a mi javunkra: "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta" (János 3:16).

Önmagunk feladása az egyetlen ésszerű válasz erre a fajta szeretetre. Nem tudod Krisztust szeretni anélkül, hogy feladnád magad neki.

Beszéljünk róla!

* Mik azok a kísértések és problémák, amiket ma át kell adnod Krisztusnak?
* Hogyan akarod használni azt az erőt, ami a lemondásból fakad?