2011. február 19., szombat

Február 18.

Testvérek vagytok ti

"26Másnap éppen veszekedtek, amikor megjelent közöttük, békességre intette őket, és ezt mondta: Férfiak, testvérek vagytok, miért bántjátok egymást?" (Apostolok cselekedetei 7,26)
A legnyilvánvalóbb jele annak, hogy hívők vagyunk, ha szeretjük egymást! Az Úr Jézus ezt nevezi meg jelként a világ előtt az övéire nézve (Jn 13,35). Ezt cselekedve egyszerre három áldás birtokába juthatunk: az Úr látni fogja bennünk halálának a gyümölcsét; mi magunk is tudni fogjuk, hogy hozzá tartozunk; de ami a legfontosabb: a világ is tudni fogja, hogy mi Isten gyermekei vagyunk! Az első keresztyének annyira gyakorolták ezt, hogy a pogány világ ámulattal nézett össze. Tertullianus feljegyzi egy pogány hivatalnoknak az akkori hívők iránti csodálatát: nézzétek, mennyire szeretik egymást! Ennek gyakorlása a világ csodája ma is, hiszen az ember bűnesete óta a földön a szeretetlenség uralkodik. Ha őszinték vagyunk magunkkal szemben, be kell vallanunk, hogy nagyon messzire sodródtunk ettől a szeretettől. Számtalan keresztyén közösséget a vita, a neheztelés és a szakadás lelkülete jellemez. Ezért is van távol tőlünk az imádkozás, a megújulás, az ébredés lelkülete. Nem kapjuk, mert az Úr olyan mértékben adja, amilyen mértékben a világ látja a szeretetet köztünk. "Föl mindnyájan, testvérek, Legyünk egy szív, egy lélek! Mert imánk csak így jut el Urunk kegytrónjához fel." (HH-R 228) /PF/

Áldott, aki ismeri Krisztust

"13Amikor Jézus Cézárea Filippi területére ért, megkérdezte tanítványait: "Kinek mondják az emberek az Emberfiát?" 14Ők így válaszoltak: "Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, megint mások pedig Jeremiásnak vagy valamelyik prófétának." 15Erre megkérdezte tőlük: "Hát ti kinek mondotok engem?" 16Simon Péter megszólalt, és így felelt: "Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia." 17Jézus így válaszolt neki: "Boldog vagy, Simon, Jóna fia, mert nem test és vér fedte fel ezt előtted, hanem az én mennyei Atyám. 18Én pedig ezt mondom neked: Te Péter vagy, és én ezen a kősziklán építem fel egyházamat, és a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni rajta. 19Neked adom a mennyek országának kulcsait, és amit megkötsz a földön, kötve lesz az a mennyekben is, és amit feloldasz a földön, oldva lesz az a mennyekben is."" (Máté 16,13-19)
Ez a vallástétel azért fontos, mert benne Péter két nagyon fontos dolgot mond: azt, hogy Jézus a Messiás, és azt, hogy ő Isten Fia, nemcsak egy ember. Ez egy olyan eget rengető és igaz vallástétel volt, hogy még az Úr Jézus is megvallotta: ez több, mint amit Péter általában mondani szokott. Sőt hozzátette: "Boldog vagy, Simon, Jóna fia, mert nem test és vér fedte fel ezt előtted, hanem az én mennyei Atyám" (17. v.). Péter mondata tehát egy mennyei kijelentés eredménye volt. Ma is fontos ez a vallástétel. Aki meg akarja érteni az evangéliumot, annak tudnia kell, hogy Jézus, az Isten Fia, egy az Atyával. Hiszen Jézus munkája és kereszthalála, valamint annak az eredménye és a hatása attól függ, hogy kicsoda ő valójában. Ha csak ember, akkor a halála nem ér többet, mint bármilyen más embernek a halála. De mivel ő Isten is, ezért a halála végtelenül sokat ér. Látod-e ezt? Valóban elhiszed-e ezt az Úr Jézusról? Ha igen, azért hiszed el, mert Isten neked is megjelentette, mint annak idején Péternek. Boldog lehetsz, hogy ilyen áldott vagy! /PF/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése