Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek! A ti szelídlelkűségetek ismert legyen minden ember előtt. Az Úr közel! (Filippi 4:4-5.)
Ma sokat beszélnek arról, hogy a Földdel szelíden kellene bánnunk. Hosszú távú emberséges és megfontolt gazdaságra lenne szükség. Jézus a Boldogmondásokban ezt szinte meg is prófétálta: a földet csak a szelídek örökölhetik. Ha nem vagyunk szelídek, kizsákmányoljuk, megszüntetjük saját éléskamránkat. Ezeket a jelszavakat mindenfelé halljuk, csak az a baj, hogy mivel nem látják az emberek, hogy az Úr közel, nem képesek arra, hogy szelídek legyenek. Mivel földi létünk töredékessége nincs ott gondolataink homlokterében, ezért eszünk iszunk, amennyit csak lehet. Kiesszük a vagyonukból utódainkat. Erőszakosak és önzőek vagyunk - közösségileg, és észre sem vesszük ezt. Mindenki úgy gondolja, ő persze jól él. Legyetek szelídlelkűek. Azaz, engedjetek, igazán teret a lelketekben a másik ember számára. Igazán, igazán figyeljetek rá. Ha ezt megtettük, akkor ki van zárva, hogy ne jelenjen meg a mosoly az arcunkon. Megjelenik az az öröm, amit a másiknak adott önzetlen jó fölött érzünk. Amit akkor érzünk, amikor sikerül valami jót adni. Kiengedjük a kezünkből magunkat, kiengedjük dolgainkat, és átadjuk egy sokkal biztosabb kéznek. Örülök, mert nem az enyém a világ. Örülök, mert kicsi vagyok, de Isten nagy. Örülök, mint a gyerek, a pici gyerek, ha szülei mellett lehet, mert tudja, hogy nagy baj nem történhet.
Ma sokat beszélnek arról, hogy a Földdel szelíden kellene bánnunk. Hosszú távú emberséges és megfontolt gazdaságra lenne szükség. Jézus a Boldogmondásokban ezt szinte meg is prófétálta: a földet csak a szelídek örökölhetik. Ha nem vagyunk szelídek, kizsákmányoljuk, megszüntetjük saját éléskamránkat. Ezeket a jelszavakat mindenfelé halljuk, csak az a baj, hogy mivel nem látják az emberek, hogy az Úr közel, nem képesek arra, hogy szelídek legyenek. Mivel földi létünk töredékessége nincs ott gondolataink homlokterében, ezért eszünk iszunk, amennyit csak lehet. Kiesszük a vagyonukból utódainkat. Erőszakosak és önzőek vagyunk - közösségileg, és észre sem vesszük ezt. Mindenki úgy gondolja, ő persze jól él. Legyetek szelídlelkűek. Azaz, engedjetek, igazán teret a lelketekben a másik ember számára. Igazán, igazán figyeljetek rá. Ha ezt megtettük, akkor ki van zárva, hogy ne jelenjen meg a mosoly az arcunkon. Megjelenik az az öröm, amit a másiknak adott önzetlen jó fölött érzünk. Amit akkor érzünk, amikor sikerül valami jót adni. Kiengedjük a kezünkből magunkat, kiengedjük dolgainkat, és átadjuk egy sokkal biztosabb kéznek. Örülök, mert nem az enyém a világ. Örülök, mert kicsi vagyok, de Isten nagy. Örülök, mint a gyerek, a pici gyerek, ha szülei mellett lehet, mert tudja, hogy nagy baj nem történhet.
/Fekete Ágnes/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése