2011. január 30., vasárnap

2011. január 24. hétfő

És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata. (Róma 12:2.)


Az egyetemes imahét kapcsán gondolkodtam el ezen a mondaton. Isten nem sémákban gondolkodik. Ne szabjátok magatokat ehhez a világhoz, azaz ne legyetek sémásak, ne a környezetetek szabásmintája szerint éljetek! Minden kor, így Pál apostol kora is nagy divatoknak hódolt. Az ember igyekszik igazodni a környezetéhez, önkéntelenül is. Fogja az ollót, és levágja, jó esetben csak a szoknyájának a szélét. Néha a lábát vagy a fejét is, hogy beleférjen a közgondolkodás ágyába. Minden kor, de talán a mai még inkább szaporítja a külső elvárásokat. Pontosan el lehet mondani, hogy kinek mi kell, hogy a kezében, a fülében és a gondolatában legyen. A szabadság szédületében érdekes módon, talán még több, a séma. A keresztény embereknek sok esetben az a válasza erre, hogy ne szabjátok magatokat a környezetetekhez, hanem szabjátok magatokat Jézushoz! A régi szabásmintát vessétek le, és vegyetek föl egy újat! Jézus mintáját. De a mérleg másik serpenyőjén nem egy másik szabásminta van. A sémákkal szemben Pál apostol tanácsa, hogy változzatok meg értelmetek megújulásával. A gondolkodást nem lehet kihagyni, ha valaki hinni akar. Irányítsuk gondolatainkat Krisztusra, és megújulunk, és ez fog kiszabadítani minket a sémákból.

(Fekete Ágnes)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése