2011. február 15., kedd

Február 12.

Sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.
Máté 20,16 b

Uram! Egyszerű, megnyitott szívvel szeretném most elolvasni a szőlőmunkásokról mondott és sokszor félreértett példázatodat. Megrajzolod benne az embert. Jól ismered, mert valóban ilyen az ember. Legszívesebben tétlenül ácsorog. Hapedig rászánja magát valami munkára, azonnal a markát nyújtja a jutalomért. Jutalomért munkahelyet és gazdát cserél. Hazát tagad meg. Elveket és meggyőződést váltogat. Fájdalmas igazság ez az emberről. Megrajzolod példázatodban Istent. Te ismered. Csak Te ismered. Isten a rest, a lázongó embert szeretetével tiszteli meg: munkatársává fogadja. Ebben adja meg az embernek élete legfőbb tartalmát.

Uram! Így mondtad: sokan vannak a hivatalosok. Így is mondhattad volna: mindenki hivatalos. Ezt a kegyelmet akkor értem meg igazán, ha a hívás után engedem magamat ki is választatni, és ottmaradok örömmel Atyám országában. Nem a jutalomért. Mert a keresztyén élet nem "jó üzlet". Egészen más: Istennel való boldog egység.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése