Február 12.

Isten képmására teremtette

"27Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. " (1Mózes 1,27)

Mindegyikünk őriz néhány képet családtagokról, barátokról, önmagáról. Érdekes végignézni, hogy miként változtunk az évek múlásával. Vannak, akik csak a fiatalkori képeiket szeretik nézegetni. Öregedve már nem szívesen szembesülnek a múló idő rajtuk is látszó jegyeivel. Vannak képek a szívünkben is. Egyet Isten adott önmagáról, aki Lelkét adta belénk. Ahogy futó pillantást vetünk az arcunkra, kérdezzük meg a szembenézőtől: hol van benned Isten keze nyoma, Krisztus lelkülete, gondolatai, hite, szeretete és tiszta lénye? Valóságos tükröt csak Isten tart nekünk, amikor igéjébe, a Lélek világosságába tekintünk. Amit látsz, sokszor elgondolkodtat, olykor hálára indít, máskor elrettent. És megkérdezed, ez is én lennék? Haraggal vagy szégyennel ne titkold el, ne másítsd meg, amit Isten magadról mutatott neked. Azért tette, hogy megtisztítson, helyreállítsa benned, akivé formálni akart Krisztusban. Vajon mit lát ő bennünk, gyermekeiben, keresztyénekben, magyar baptistákban? Az ő szeme csalhatatlan. A miénket régi és új illúziók homályosíthatják el. Kérjük Urunkat, nyissa meg szemünket látni őt, járni az utat, együtt lépni eljövendő országába egykor! Találkozzunk hát ott! /ÚF/ Újvári Ferenc

Jézus igazi rokonai "19Egyszer elmentek hozzá anyja és testvérei, de nem tudtak Jézushoz jutni a sokaság miatt. 20Ezért tudtára adták neki: "Anyád és testvéreid kint állnak, és látni szeretnének." 21Ő azonban így válaszolt: "Az én anyám és az én testvéreim azok, akik Isten igéjét hallgatják, és megtartják."" (Lukács 8,19-21) Elképzelhetetlen a földi életünk emberi kötődések nélkül. Családtagok, szülők, testvérek, rokonok, barátok, mind sokat jelentenek nekünk életünk adott szakaszában. Olykor gondolkodás nélkül adunk a szavukra. Aztán minden kapcsolatunk egy csapásra megváltozhat. Amikor más, fontosabb emberrel találkozunk, aki tanítónk, példaképünk lesz, akit társként választunk, mind átalakítja életünket, kapcsolatainkat. Igazán akkor változik meg minden, ha megismerjük és befogadjuk a szívünkbe azt, aki az életünket átformáló, megtartó személy, Jézus Krisztus. Attól kezdve nem lesz idegen és ellenséges az ige, még ha vitatkozunk vele, ha elevenünkbe hasít is, hanem az Isten szeretetének éltető szava. Attól kezdve megnyílik az életünk az emberek szeretetére, mert mindenkinél fontosabb lesz nekünk ő. A csoda mégis az, hogy ő szeret minket, ő választott barátainak, és ő hűséges hozzánk mindhalálig. Ő készít fel, hogy megálljunk az ítélet napján az Atya előtt, ő adta életét értünk, mert ő szeret bennünket igazán! Gondold át napodat, hetedet, mivel mutatta meg Urad, hogy szeret téged, és te mivel mutattad meg, hogy szereted őt mindeneknél jobban. Készülj a holnapra, és gondold át, hogy mit teszel szeretetből érte, vele, testvéreidért, embertársaidért! Akkor látod meg igazán, hova tartozol. /ÚF/ Újvári Ferenc