Január 28.

Mit féltek, óh kicsinyhitűek?
Máté 8,26

Uram! A tenger viharzása közben kérdezted ezt tanítványaidtól. Honfitársaimmal, kortársaimmal együtt sok vihart láttam. Nemcsak a természet erői által támasztott vihart. Nagyobbakat ezeknél - amilyet csak a gyilkos szenvedélyű emberek tudnak támasztani. Láttam az embereket a viharban. A hitetlen embereket kétségbeejtette. Volt, aki önkezével vetett véget életének. Volt, aki meggyőződését vagy becsületét dobta prédául, hogy megmenekedjék. A kishitű embert - egykori tanítványaidhoz hasonlóan - a vihar megremegtette. Szemébe, szavába kiült a rémület, és a szíve a torkában lüktetett. Sok ilyen embert láttam. Egyet közülök még a tükröm is megmutatott. Olyan kevés emberrel találkoztam, akinek a viharban kiegyensúlyozott maradt a lelke.

Uram! Vihart nem Te támasztasz. De szolgálatodba tudod állítani. Úgy hiszem, a viharnak azt a rendeltetést adod, hogy ráébressze az embert a hit hatalmára. Ezt egykori tanítványaid bizonyára megköszönték neked utólag. Én mindenesetre hálával magasztallak azért, amit a hit által nekem nyújtottál - éppen a viharban.