2011. február 10., csütörtök

2011. február 7. hétfő

Sokféle elmélet van Krisztus halálával kapcsolatban, amit inkább nem is sorolok fel. Azért nem mert mind zagyvaság és kár az időt fecsérelni rá.
Egy biztos, hogy az Atya szeretetéből fakadt az üdvterv. És mindenképpen úgy ahogy az ószövetségben volt, a legdrágábbat, a legjobbat kellett Istennek felajánlani, hogy kiengeszteltessék általa az Isten. Bűneink bocsánatára, aki a vérét, életét adja értünk, csakis egy személy jöhetett számításba, az aki bűntelen, tiszta, szeretőszívű, kegyelmes és irgalmas. Emberek között ilyen nem lett volna található. Ez volt Jézus az Isten Fia, aki feláldozta magát , érettünk. Ezt sem megköszönni, sem meghálálni nem tudjuk eléggé, csak szolgálatunk révén tudjuk neki visszaadni mindazt, amit értünk tett. Akkor tud bennünk gyönyörködni, ha látja, hogy az ő munkájában munkálkodunk, és igyekszünk az embereket a világosságra kihozni általa, hogy életük legyen.

Mint ahogy az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.
Máté 20:28,

Ahogy az ige mondja "váltságul" ki van fizetve minden, nincs semmi követelése a gonosznak le van győzve.

Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából újjá szült minket Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reménységre, arra az el nem múló, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségére, amely a mennyben van fenntartva számotokra.
1 Péter 1:3-4,

Ennyire szereti Isten az embereket, hogy ezt a döntést meg tudta tenni. Hogy minket embereket megmentsen az örök kárhozattól és oda vigyen az ő Szentségébe. Számomra ez szinte felfoghatatlan, hogy a bűnös embert így tudja szeretni.
Ne okozzunk neki csalódást .

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése